Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.

Ülésnapok - 1931-142

Az országgyűlés képviselőházának 142. ülése 1933 január 25-én, szerdán. 19 sággal és ha nem adatik meg más mód, — hiszen ezek a hosszú vajúdás után megjelent törvényjavaslatok még nem adnak módot, hogy ezekhez hozzájáruljunk, — akkor tűzzük ki a miniszterelnök úr programmpontjait tárgyalási alapul, hogy meglegyen a módja az eszmecserének az ország helyzete felett és meglegyen a módja annak, hogy az ország bajait itt nyilt színen feltárhassuk. Mert ha a miniszterelnök úr ismerte volna az ország gazdasági helyzetét és nem a Tyler-jelentés­ből ismerte volna meg nagyrészben, úgy mint mi valamennyien, akkor talán nem tett volna olyan optimista nyilatkozatokat, ha pedig is­merné az ország helyzetét odakünn, mint mi ismerjük, akkor, ha van neki megoldási módja, annak keresztülviteléhez már régen hozzá­fogott volna, mert hiszen tudjuk, hogy minden nap exisztenciák pusztulását jelenti. (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) En tehát, ahogy bevezetésemben mondot­tam, kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy megnyugtassuk az ország közvéleményét, és találjunk módo.t arra, hogy a mindenféle szanálási tervek, amelyek félhivatalosan, nem hivatalos és amatőr^ részekről jönnek, kellő nívóra legyenek leszállítva azzal, hogy ne ve­szítsünk el most újból majd egy hetet azzal, hogy várakozunk arra, hogy esetleg — a mint a kormánylapok jelzik — a pénzügyminiszter úr felszólal és minket tájékoztat, hanem néz­zünk szembe magával a helyzettel,, s tárjuk ki az ország bajait. (Helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) Nem félek attól, hogy ez esetleg ártani fog Genfben, mert méltóztassék elhinnni, hogy ami­kor Genfben a Népszövetség pénzügyi bizott­sága hozzájárul a kormány által tett propozí­ciókhoz, ezt csak azért teszi, mert a helyzet, amely a Tyler-féle jelentésekben le van fek­tetve, előtte világos. Magyarország itt áll a maga nyomorúságában, az egész vilásr előtt, mint egy a világgazdasági helyzet, a békeszer­ződések és esetleg a múlt rossz gazdálkodása által tönkretett alany. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, hogy ez semmiféleképpen sem fog ártani, kérem tehát, hogv ne méltóztassanak ezt a türelmes, magyar adófizető publikumot még inkább próbára tenni azáltal, hogy megint elhalasszuk az üléseket, hanem igenis lássunk a tárgyhoz és mélyedjünk bele a gazdasági helyzet orvoslásának a pro­blémájába, annak lehetőségeibe « tartsunk már holnap ebben a tárgyban ülést. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Brogli József! Brogli József: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem, hogv az elhangzott indítvánnyal szem­ben az elnöki indítványt méltóztassék elfo­gadni. (Felkiáltáüok a s zêl^ëbaloldalon; Ezt gondoltuk! Mindjárt sejtettük!) Ez a kormány igazán nem vádolható programmtalansággal. (Peyer Károly: Hány jegyző nem kapott fize­tést elsején 1) Ennek a kormánynak megvannak a maga célkitűzései, amelyek sorra kerülnek, indokolatlan volna tehát az, hogy előráncigált egyes törvén via vasi átokkal zavarjuk meg ezt a sorrendet. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbalol­dalon: Sofort!) Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy napirendi felszólalásom keretében szóvá­tegyem azt a nagv katasztrófát, amely a kará­csonyi ünnepek előtt Nagymányokon a bányá­ban 14 munkástestvérünket vitt el közülünk. Ügy az országban, mint külföldön megdöbbe­néssel állottak meg e nagy szerencsétlenség hal­latára és amikor vérzik a szívünk munkástest­véreinkért, (Kabók Lajos: Meddig hagyják még éhezni őket/?) önkénytelenül is felmerül az a kérdés, vájjon meg kellett-e ennek a szerencsét­lenségnek történnie s megtörténtek-e azok a preventív elővigyázatossági intézkedések, (Far­kas István: Bíró Pált választották meg a szo­ciálpolitikai bizottság elnökévé!) amelyeknek megtörténtével, hitem szerint, ez a nagy ka­tasztrófa elkerülhető lett volna. (Farkas István: Megtartják-e ezeket a kizsákmányolók?) Nem vagyok mérnökember, (Fábián Béla: Erdőmér­nök?) de azt hiszem, hogy mint laikus ember is megállapíthatom azt, hogy a technika mai fejlettségében nincs arra szükség, hogy embe­rek tartózkodjanak ott, ahol robbantanak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Hiszen úgy tudom, hogy mérföldnyi távolságokról lehet villamois­árammal begyújtani ma a robbanóanyagokat. (Farkas István: De Biró Pálék takarékoskod­nak! Az emberélet olcsóbb!) Nem ismerem a vizsgálat eredményét, de úgy tudom, hogy a bányakapitányságnak is részt kellett venni ebben a vizsgálatban, a bá­nyakapitányokról pedig nem lehet azt mon­dadni, hogy azok csak jogászok, mert bánya­mérnöki oklevelük is van, felételezem tehát, hogy ezt a körülményt nem hagyja figyelmen kívül a vizsgálóbizottság. Azt ellenben mégis megkérdezem igen t. Ház, hogy miért késik az a bányatörvény, amely már több, mint har­minc esztendeje készül és nem tud megszületni, (Farkas István: Már néhánysszor megígérték, de nem csinálták meg!) pedig a bányamunkás­ság már régóta óhajtva várja ezt a bányatör­vényt. (Fábián Béla: Ki akadályozza meg! — Farkas István: A kapitalizmus erősebb!) En már 1931 őszén kértem és sürgettem ezt a bá­nyatörvényt. (Lázár Miklós: Kevés befolyása van a kormányra a képviselő urnák!) Jöttek és mentek a múltban a kormányok, de ez egyik­nek sem volt fontos. (Györki Imre: Ezért tá­mogatja a kormányt?) Nem ezért, hanem azért sürgetem a kormányt, mert meg vagyok győ­ződve arról, hogy mostani kormányunknak van annyi szociális érzéke, hogy a bánvamunkas­ságnak ezt a régen hangoztatott kívánságát végre teljesíteni fogja- (Kabók Lajos: Téved a képviselő úr! Súlyosan téved! — Gvörki Imre: i Szórói-szóra ezt mondta a Károlvi-kormánvról is!) Azt hiszem, t. uraim, ezúttal önöknek ked­ves dolgot fejtegetek. (Ügy van! a széUőbal­oMalon.) Tisztelttel kérem a ma eras kormányt, (Fábián Béla: Mi az, hogy magas! — Peyer Ká­roly: Csak ffömbölvű, de nem ma eras! — Deriilt­! ség. — Zaj.) méltóztassék a bányatörvényt minél előbb benyújtani és ezzel a bányamun­kássá^ kívánságát teljesíteni. Egyébként az elnöki nan^endi javaslatot fogadom el- (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Gróf Apponyi György! Gr. Apponyi Győrgy ír v: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! bal fel öl.) Nem vagyok abban a helyzetben, hosfy az elnök úr nanirendi indít­ványát elfogadhassam, ezzel szemben csatlako­zom Sisrray Antal gróf napirendi indítvánvá­hoz és kérem, hoo-v azt. méltóztassék elfogadni. (Hehieslés halfelől.) E^en áUAqfoglalásom alátámasztására bá­torkodom felhozni, hoerv a tél kÖ7epén vagynnk és pedig nemcsak gazdaságilag és pénzügyileg

Next

/
Oldalképek
Tartalom