Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-149
Az országgyűlés képviselőházának 14-9. XLek és a fürészelt fa behozatalának tétele. A szarvasmarha-kontingensnek összefüggésbe hozatala a fürészelt fával erőltetett és kétségtelenül csak azért foglaltatott bele így a szerződésbe, mert máskép nem lehetett az ellentéteket áthidalni és a nehézségeket kiküszöbölni. Mi köteleztük magunkat 7000 vágón fűrészelt. fának elhelyezésére és ennek ellenében az osztrákok heti 225 darab szarvasmarha átvételére kötelezték magukat. A kérdés csak az, ha mi a 7000 vágón fát nem vagyunk képesek átvenni, ennek arányában csökken-e az osztrákok részéről a szarvasmarha átvétele 1 ? De eltekintve attól, hogy 1930-ban csak 3500 vágón fürészelt fát vettünk át Ausztriától, az átvett marhamennyiség akkor 40.000 darab volt, ami annyit jelent, hogy a szarvasmarha átvétele egynegyedére csökkenik most, míg ellenben a fürészelt fa átvételi kötelezettségünk a kétszerese annak, mint amilyen volt 1930-ban. Az apróbb tételekről, amelyek szintén nem a legkedvezőbbek, nem kívánok most megemlékezni, csak azt szeretném, ha ennek az osztrák ^szerződésnek így kéthavonként való tárgyalása nem idézne elő csehszlovák, román és jugoszláv relációban kedvezőtlenebb helyzetet, mint amilyen magának a szerződésnek megkötésekor tervezve volt és nem rontaná el azokat a szerződéseket, amelyeknek megkötésére a szomszédos államokkal lehetőségünk van. Különösen vonatkozik ez a fa kérdésére, amelyek öt rayonban való rayonirozását szerencsésnek tartom. A budapesti kontingentálást szintén szerencsésnek tartom, de a fabehozatal dolgában legalább is amint az újságokból láttuk, máris nehézségek mutatkoznak, amennyiben — nem tudom, mennyire igaz, mennyire nem — a csehszlovák fának dömping áron való bejövetele állítólag már is aggályokat keltett az osztrák kormány körcben annál is inkább, mert az osztrák fabehozatala a szerződés életbelépte óta nem ment úgy és olyan mértékben, mint amiÍven várakozásokat hozzá az osztrákok fűztek. (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: 800 vágón jött be csak januárban! Tehát több mint amennvinek be kellett volna jönnie. — Görgey István előadó: Űgy van, több!) T. Képviselőház! Ezekkel a megjegyzésekkel eljutottam felszólalásom befejezéséhez. Meg vagyok győződve arról, hogy a kormány bizonyára megtesz mindent azért, hogy ebből a lehetetlen gazdasági helyzetből, amelybe önhibánkon kívül jutottunk, kikerüljünk. Csak azt szeretném nyomatékosan az igen t. kormány szívére kötni, hogy amint az osztrák szerződés tárgyalásainál és a szerződés megkötésénél energiát mutatott, igyekezzék minél előbb letárgyalni cseh relációban is mindazokat a vitás pontokat, amelyek még fennállanak és ameuynyiben konkrét és komoly formát öltenek a román és cseh részről eddig elhangzott általános kijelentések, az ezeknek az általános kijelentéseknek nyomán konkretizált ajánlatokra mi kellő formában adjuk meg a választ azért, hogy • a szomszédos országokkal minél előbb szerződéses viszonyban legyünk. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra .következik 1 ? Brandt Vilmos jegyző; Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Jó kereskedelmi szerződések kötését a szociáldemokratapárt parlamenti frakciója a Házon belül is, de a Házon kívül is, számtalanszor sürgette. Kámutattunk arra is, hogy a szomszédos államokkal való ellenséges, vagy ellenszenves viszonynak fenntartása nem vezetheti ezt az országot oda, ülése 1933 február 16-án, csütörtökön. 215 hogy jó kereskedelmi szerződéseket köthessünk elsősorban a szomszédos államokkal. Most itt tárgyalás alatt van az osztrák köz^ társasággal kötött ideiglenes szerződés. Erről elöljáróban bátran merem mondani, hogy nem tartozik a reánk nézve jó kereskedelmi szerződések közé, mert olyan kötelezettségeket jelent Magyarországra, amely kötelezettségekkel korábban is lehetett volna kereskedelmi szerződést kötnünk, de a jelenlegi kormány elődje belátta, hogy ezekkel a kötelezettségekkel szerződést kötni nem tanácsos; (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Tévedés!) éppen ezért nem történt meg a szerződés megkötése. Most a Gömbös-kormány, hogy produkáljon valamit, idehozta az osztrák köztársasággal kötött kereskedelmi szerződést, (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: Éppen az ellenkezője igaz!) mint egy vívmányt, holott, ha csak az arányszámot vesszük figyelembe, már abból is kiderül, hogy ez Magyarországra nézve előnyöket nem tartalmaz, s hogy különösen, ha részleteiben boncolgatjuk azt, hogy valójában miknek az átvételére van kötelezve Magyarország, ebből a részletes boncolgatásból bebizonyosodik, hogy ez a szerződés igen súlyosan hátrányos helyzetet jelent különösen ipari szempontból Magyarországnak. Még azt is szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a szociáldemokratapárt a jó kereskedelmi szerződések kötése érdekében komoly lépéseket is tett. A legutóbbi hetekben is Csehszlovákiában szorgalmazott egy olyan tanácskozást, amelynek az volt a komoly célja, .hogy Csehszlovákiával is valamiképpen létrejöjjön a kereskedelmi szerződés, lehetőleg olyan, amely Magyarországra nézve hátrányokat ne és, amennyire csak lehetséges, előnyöket foglaljon magában. Hogy ez az előmunkálat és ez a. törekvés eredménnyel nem járt ez nem rajtunk múlt. hanem azon a külpolitikai magatartáson múlik, amelyet ez a kormány is tanúsít — és főképpen ez a kormány tanúsít — amely kizárja azt, hogy különösen a szomszédos államok feltételezzék rólunk azt a "jószándékot. amelynek alapján jó kereskedelmi szerződések kötése lehetségessé válik. Pedig egy ország gazdasági fejlődésének, főkép az olyan országénak, amely abban a helyzetben van, Mint Magyarország, eeyik alapfeltétele, hogy elsősorban a szomszédos államokkal jó viszonyba kerüljön és hogy a jó szomszédi viszony következtében létrejöhessenek azok a kereskedelmi szerződések, amelyek gazdasáíroolitikai szempontból elkerülhetetlenül szükségesek szá• Illlllltrq,. Helyesen mondotta előttem szóló Beck Lajos igen t. képviselőtársam, hogy a Gömböskormány nagyon erőteljesen hangsúlyozta a nemzeti öncélúságot, amely alatt bizonyos mértékig valószínűleg a nemzeti önellátást is értett© Az osztrák köztársaságe-al kötött kereskedelmi szerződés azonban egyáltalában nem mutatja azt. hogy ez a nemzeti öncélúság, vagyis az önellátás valami erőteljes módon jutna kifejezésre. Miről van szó ebben a kereskedelmi szerződésben? Elsősorban arról, hogy a magyar kormány a magyar mezőgazdaságért nagy áldozatokat hoz és olyan iparcikkeket vesz át, amelyek átvétele tulajdonképpen az ország határain belül ismételten fokozni fogja a munkanélküliséget, mert virágzó iparágakat úgyszólván tönkretesz és vállalkozásukban tesz lehetetlenné. Ez az alkalmazott munkásoknak a munkanélküli állományba taszítását jelenti s ez gazdaságilag
