Képviselőházi napló, 1931. XIII. kötet • 1933. január 20. - 1931. március 02.
Ülésnapok - 1931-144
92 Az országgyűlés képviselőházának gazdasági bizottsághoz utasitsa. A gazdasági bizottság múlt évi november 29-én tartott ülésén ezt a jelentést letárgyalta, tudomásul vette s javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a Képviselőház háznagyának jelentését tudomásul venni és a háznagy úr részére úgy a leltári állomány, mint a szóban fdrgó időtartam alatt tett intézkedései tekintetében a^ felmentvényt megadni méltóztassék. (Helyeslés.) Dinich Ödön jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Szólásra következik? Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat méltóztatnak-e az imént tárgyalt jelentést tudomásul venni és a háznagy úrnak a kért felmentvényt megadni 1 (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi ési a Képviselőház háznagya részére a kért felmentvényt megadja. Napirend szerint következik az országgyűlés könyvtárának 1931. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól szóló könyvtári és múzeumi bizottsági jelentés (írom. 456). Az előadó Madai Gyula képviselő úr. Madai Gyula előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselőház könyvtári és múzeumi bizottsága 1932. évi december 12-iki ülésében vizsgálat tárgyává tette az országgyűlési könyvtár ügykezelésének és forgalmának adatait, erre vonatkozó jelentését beterjesztette s most leszek bátor annak főbb adatait szóbelileg is ismertetni a t. Házzal. Mielőtt azonban erre rátérnék, legyen szabad a könyvtári és múzeumi bizottság egy másik ügyköréről is említést tennem, nevezetesen a múzeum ügyének hogyállásáról. Azt hiszem, a Ház tagjainak feltűnt az, hogy a könyvtári és múzeumi bizottság jelentésében a múzeum ügyének hogyállásáról, arról a szervező munkáról, amely • folyamatban van, nem igen szoktunk megemlékezni, ez azonban nem jelenti azt, mintha a múzeumi fronton nem folynék a legteljesebb szervező tevékenység. Ott igen intenzív, hatásos munka folyik az anyaggyűjtés, a szervezés és a berendezkedés terén. Ez a munka jelenleg folyamatban van és nagyon valószínű, hogy rövid időn belül, talán még e hó folyamán, befejezést fog nyerni. Azt hiszem, érdemes ezt a munkát a t. Háznak és a magyar közvéleménynek némi türelemmel megajándékoznia, mert az a munka, amely ott folyik, nagyvonalú, történelmi koncepciók, nagy történelmi perspektívák keretében mozog és ennek eredményeként azt hiszem, hogy egy hatalmas parlamenti múzeum, a maga nemében szinte páratlan alkotás fog végeredményben kibontakozni belőle. Ha a múzeum elkészül, rendbe jön, remélhetőleg még e hó folyamán, azt ünnepélyesen és végérvényesen át fogjuk majd adni a nyilvánosságnak és a jövőben ilyenformán a múzeumról szóló jelentés is integráns kiegészítő részét fogja alkotni a könyvtári bizottság jelentésének. Méltóztassék megengedni, hogy ezek után a könyvtári bizottság jelentésének főbb adatait ismertessem az országgyűlési könyvtár gyarapodásáról, forgalmáról és számadásáról., Az országgyűlés könyvtára a külföldi parlamentekkel fennálló csereviszonyból kifolyólag gyarapodott 238 kötettel, hatóságok és hi144- ülése 1933 február 1-én, szerdán. vatalok megküldései folytán érkezett hozzá 306 kötet. À könyvnyomdák tudvalevőleg az 1922. évi XX. törvénycikk szerint köteles példányok beszolgáltatására vannak kötelezve, aminek a könyvnyomdavállalatok pontosan eleget is tesznek; ennek eredményeképpen az országgyűlés könyvtára 2231 kötettel gyarapodott. De gyarapítani kellett vétel útján is a könyvtár állományát, főként külföldi művekkel, amelyek mint köteles példányok az országgyűlés könyvtárába be nem futnak, azonban a törvényhozók természetszerű nemzetközi orientációja szempontjából igenis szükséges, hogy ők ezekhez a forrásmunkákhoz hozzájuthassanak. Vétel útján tehát az országgyűlés könyvtárának állománya az 1931. évben 1876 kötettel gyarapodott. Összegezve a csere, az ajándék, a köteles példány és a vétel tételeit, a könyvtár 1931., évi gyarapodása összesen 4651 kötet, ami maga is tekintélyes kis könyvtár. Ilyenformán a könyvtár teljes állománya az 1931. év végén 129.637 kötetet tett ki. Kötésbe adatott az 1931. évben 7463 kötet, ami igen tekintélyes szám és igen tekintélyes költséggel is jár, amit azt hiszem, természetesnek fog találni a t. Ház, ha meggondoljuk, hogy ezek a művek a jövőnek szólnak, ezeket konzerválni, kell, mert ha ezt nem tesszük, ha fűzött állapotban hagyjuk, akkor néhány évtized múlva egy halmaz makulatúrapapírrá válnának a legértékesebb munkák is. Kölcsönadatott az 1931. évben képviselőknek 927 kötet, felsőházi tagoknak pedig 20 kötet. De ezenkívül igénybevették a könyvtárt olyan személyek is, akik a törvényhozás munkájához közelállanak, így a volt törvényhozók, egyetemi professzorok, a Ház tisztviselői s általában azok a magánfelek, akik a könyvtár használatára az elnökség részéről engedélyt kaptak. A könyvtár forgalma ezeknek a feleknek részéről 4186 kötetet tett ki, ami a helyben használt művekkel együtt az 1931. évi összforgalmat jelenti, 22.539 kötetben. T. Ház! Be kell még számolnom a könyvtár használatának irányáról. Ez a legérdekesebb momentuma úgyszólván a könyvtár ügyének, a könyvtár ügyei vizsgálatának. A könyvtár használata, vagyis a könyvtár iránti érdeklődés iránya nem puszta száraz számadatokat tartalmazó valami, ennek a mélyén valami lélek van, ennek van bizonyos kortörténeti jelentősége, hogy a tudománynak s az irodalomnak milyen ágazatai iránt érdeklődnek a törvényhozók és a könyvtár látogatói. Kegyes engedelmükkel bemutatom azt a listát, amelyet én a könyvtár használatának irányáról szakok szerint összeállítottam, még pedig összeállítottam a használat mértékének úgyszólván a rangsora szerint. Azt hiszem, megérdemli azt a néhány percet, amelyet ennek ismertetésére szentelni fogok. Érdekes, hogy a rangsorban első helyen állanak a hírlapok és folyóiratok, összesen 4.213 kötetben. Ez nyilvánvalóan azt mutatja, hogy a képviselők, a Felsőház tagjai közel állanak a zsurnalisztikához. A kor általábanvéve a zsurnalizmus kora, ami tökéletesen érthető, mert az újságírás végeredményben a nyers, ki nem formált történelem, maga az újságírás grammofónja és filmje a napi eseményeknek, tehát egészen természetes, ha a törvényhozó a maga munkája során úgy a jelen, mint az elmúlt történelemmel s a történelem munkásaival és a történelem nyers eseményhalmazatával bizo' nyos kontaktust igyekszik teremteni.
