Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-140
Az országgyűlés képviselőházának 1U0. tatlan tiszta, független választást, ennek a választási aktusnak a lefolyását. Ez az egyik. A másik, amit a titkos szavazás biztosít, az, hogy a megválasztottak sokkal közelebb vannak egymáshoz, sokkal közelebb érzik a közvéleménynek és a közakaratnak lüktető erejét önmagukkal szemben. Ez a két előnye feltétlenül megvan a titkos választásnak és a titkos szavazásnak. Ne méltóztassék a titkos szavazást úgy feltüntetni, mintha a magyar közvéleményben az egy idegen instrumentum volna. Itt van egy nagyon érdekes munkája dr Berecz Sándornak, a kitűnő hírlapírónak, aki «A tökéletes választójog» címmel valóságos forrásmunkát írt erről a kérdésről. (Ügy van! bal felől) ö említi fel ebben a művében, hogy már a 48-iki törvényben nem volt kizárva a titkos választás lehetősége. A törvény szövege megengedte a titkos választás lehetőségét, (Farkas István: Azóta mindig megcsalták a népet, becsapták!) és gyakorlatilag megvolt ennek az esete 1861-ben, amikor Győr városának képviselőjét, Kozma Imrét titkos szavazással választották meg. Mikor beterjesztette mandátumát, az igazoló osztály a választás megsemmisítését javasolta azért, mert a választás titkosan történt, (Farkas István: 48-as szabadság!) a 48-as törvény alapján. Akkor felszólaltak: gróf Teleki László, Lónyay Gábor, gróf Ráday Gedeon, (Pakots József: A régi Ráday!) Klauzál Gábor, a magyar szabadéivűség nagy apostolai (Büchler József: A szabadkőműves Ráday! — Zaj. Elnök csenget.) és egymásután vitatták, hogy a titkos szavazás a törvény alapján lehetséges, sőt Teleki László gróf megemlítette, hogy ő már annak idején, 1848-ban résztvett a törvény tárgyalásán s abban az időben is az volt a nézete, hogy titkosan lehet szavazni. De különben is, — mondta gróf Teleki László, aki öngyilkos lett hazájának és nemzetének szolgálatában, mert itt nem tudta a munkáját teljesíteni — hogyha szó van, vagy vita van a haladás kérdéséről, ő mindig amellett van, hogy a haladás értelmében dőljön el a kérdés. Ezért megállapította, hogy titkos szavazással is lehetett 48-ban választani. Az érdekes képviselőházi vitának az lett a vége, hogy az osztály javaslatával szemben igazolták a titkos szavazás útján megválasztott Kozma Imre mandátumát. Méltóztatik tehát látni, igen t. Képviselőház, hogy a magyar tradícióval és a magyar jogfejlődéssel nem ellenkezik a titkos szavazás. De igen t. Képviselőház, az, ami a jelenlegi törvényben foglaltatik, ami az országot kettészeli, két részre osztja, hogy tudniillik egy helyütt titkos szavazás, más helyütt nyilt szavazás van, ez nincs t sehol a világon. Ez egy hermafrodita intézmény, ez az igazságnak kicsúfolása és a választópolgárok megkülönböztetése: első- és másodosztályú választópolgárokra osztja a magyar polgárságot és a magyar népet. Mert ugyanazon feltételek mellett, ugyanazon kvalifikáció mellett hogyan lehetséges az, hogy területileg másképpen történik a szavazás? Mi a különbség a között, hogy valaki Győrben lakik, Budapesten lakik vagy Szombathelyen vagy Pápán lakik? A miniszterelnök úr legutóbb járt ezeken a helyeken. A szombathelyi polgár miért nem szavazhat titkosan, a pápai polgár miért nem szavazhat titkosan 1 Akármihez van kötve ez a szavazati kérdés, ha nagyobb lélekszámhoz van kötve, akkor sem áll meg ez a teória, mert azt hiése 1932 december 22-én, osütörtökön. 407 szem, Szombathely nagyobbszámú lakossal bír, mint Győr városa. De ugyebár, Bajánál okvetlenül több lakosa van Szombathelynek? Ha tehát lélekszám szerint vesszük... (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Baján is nyilt a választás!) De volt már titkos. Baja törvényhatósági város volt,^ de 1925-ben Bajától, Soprontól és Székesfehérvártól, ezektől a szabad királyi városoktól (Propper Sándor: Komáromtól!) elvették a titkos szavazati jogot azon a címen, hogy csak egy képviselőt választanak. Egyáltalában 1922 óta folytonos visszaesés, folytonos visszafejlődés van ezen a téren. Sehol a világon nincs példa arra, amire Magyarországon van példa, hogy ugyanazon kautélák és feltételek mellett területileg ketté van osztva a választójog. A választójogi kérdéssel kapcsolatos a kerületi beosztás kérdése is. Egészen világos és kétségtelen, hogy a mai kerületi beosztás teljesen! igazságtalan, mert ugyanakkor, amikor vannak egészen kis választókerületek, sokkal nagyobb választókerületek is vannak. «A tökéletes választójog» című munkájában Berecz barátunk összeállította a tíz legkisebb és a tíz legnagyobb választókerületet. A tíz legkisebb választókerület között volt olyan, amelyben a választók száma 1931-ben még ezer alá is esett. Ezek a kerületek: Kiszotmbor 901 választóval. Tompa 1432 választóval, Záhony 1457 választóval, Komárom 1995 választóval, Magyarboly 2267 választóval, Alsóhangony (Feled) 1949 választóval, Törökkanizsa 2771 választóval, Garbócbogdány 2413 választóval, Szepsi, 2312 választóval és Ipolyság 2451 választóval. Ezzel szemben a legnagyobb választókerületek: Ugod 17.335 választóval, Csorna 19058 választóval és ide tartoznak Sárvár, Celldömölk, Zalaegerszeg, Dombóvár, Pétervására, Békéscsaba, valamennyi 20 000-nél több szavazóval. Az egyenlőtlenségnek és aránytalanságnak legnagyobb mértéke és foka, hogy amikor Kiszomborban a választók száma ezren alul van, ugyanakkor Békéscsabán, Csornán, Celldömölkön, Sárváron 20 ezren' felül van a szavazok száma. Elnök: Lejárt a képviselő úr beszédideje. Bródy Ernő: Csak ezeket akartam előhozni s a magam részéről arra kérem a kormányt, legyen kegyes minél hamarabb kiüldözni a választójogi kérdést a magyar közéletből. Elég volt nekünk belőle. Az ellenzék bírál, javasol, indítványoz, ellenőriz. Az ellerazéknek hatalma nincs, önöknek van hatalmuk a cselekedetre, önöknek van hatalmuk a határozatra: hozzák végre tető alá minél előbb a ma°Tar választójogi törvényt, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A külügyminiszter úr kíván szólni. Puky Endre külügyminiszter: Mélyen t. Képviselőház! Az első órát fel kívánom hasz'nálni annak bejelentésére, hogv Ausztriával a kereskedelmi szerződést megkötöttük^ (Éljenzés jobbfelol.) és a tegnapi napon osztrák részről Winchkler alkancellár úr, magyar részről pedig a magyar kormány nevében és megbízásából Kállay földmívelésügyi miniszter úr a szprződést Bécsben aláírták. (Éljenzés jobbfelől.) Az osztrák parlamenti viszonyok minden reményt megadnak arra, hogy a szerződés életbelépése törvényhozásilag is megfelelő módon ott 1933 január 1-ére biztosítva lesz, a magyar kormány pedig élni fog törvényadta felhatalmazásával és annak alapján az életbeléptetés iránt intézkedni fog. Midőn ezt a mélyen 1 Képviselőháznak 57*
