Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-132

Àz országgyűlés képviselőházának 132. ülése 1932 december i-én, csütörtökön. 81 összesűrűsödve néhány héten belül körülöttünk mind szélesebb terjedelemben kezdenek megismétlődni. (Berki Gyula: Bántja őket a lelkiismeret! — Kórodi Katona János: Az nem, mert nincs! — Meskó Zoltán: Nincs azoknak lelkiismeretük! — Berki Gyula: Rablás!) T. képviselőház! Természetes, hogy az adott helyzetben az összes szükséges intézkedéseket azonnal megtettem. (Élénk helyeslés.) Utasítottam követünket, hogy azonnal a legéiesebb hangon tiltakozzék a román kormánynál a tegnap esti magyarellenes zavargások miatt. Utasítottam; hogy követelje a román kormány tói, hogy most már csakugyan akadályozza meg a további magyarellenes tüntetések megismétlődését és utasítottam arra is, hogy követelje a nemzetközi életben szokásos elégtétel megadását megsértett magyar szuverenitásunkkal szemben. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Mert hiszen nagyon jól mutatott rá arra gróf Apponyi Albert t. képviselőtársunk, hogy a román lobogó erőszakos kitűzése egy magyar állami funkciókat végző épületre mindenesetre a mi szuverenitásunk súlyos megsértését jelenti. (Ugy van! Ugy van!) Ezenfelül azonban úgy érzem, hogy éppen azért, mert bizonyos tervszerű irányítottság látszata forog fenn a magyarellenes zavargások és üldözések körül, a magyar államnak, helyesebben a magyar kormánynak kötelessége, hogy azokon az utakon, amelyek rendelkezésére állnak az egész művelt világ közvéleménye elé terjessze ezeket az eseteket (Élénk helyeslés és taps) és annak elbírálása alá bocsássa a történteket. (Hosszantartó taps.) Biztosítom a t. Házat, hogy a kormánynak ezirányú intézkedései nem fognak elmaradni. (Hosszantartó taps.) T. Képviselőház! Mi lehetünk gyengék területben, amelyben megcsonkultunk, lehetünk gyengék népességben, amelyben megfogyatkoztunk, lehetünk gyengék hatalmi eszközökben, amelyeket tőlünk elvettek, (Gyömörey Sándor: Elraboltak!) lehetünk gyengék gazdasági erőkben, de egyben nem vagyunk, nem maradunk és nem fogunk gyengék maradni és ez: a mi magyar nemzeti önérzetünk. (Hosszantartó taps.) Ez a magyar nemzeti önérzetünk azonban parancsolja, éppen azért, mert erős, tehát erőt, nyugalmat parancsol. (Helyeslés.) En a legkritikusabb időkben, éppen akkor, amikor a levegőben vibrálnak a túlfűtött nacionalista szenvedélyek, meg akarom őrizni a kormány, közelebbről pedig a rámbízott tárca vezetése körül is a ránkparancsolt és erőnkmegkívánta nyugalmat, és biztosítom a t. Képviselőházat arról, hogy ez az erő és nyugalom egyúttal azt fogja eredményezni, hogy az itt élő román állampolgárok sohasem fogják azt tapasztalni, hogy mi olyan felfogásbán bánunk el velük és olyan retorzióval élünk velük szemben., mint amilyennel odaát élnek a magyarajkú állampolgárokkal szemben. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon.) Azt hiszem, t. Képviselőház, hogy ez a legnagyobb erkölcsi szatiszfakció, (Ugy van! Ugy van!) amelyet egy összezsugorított kis ország a maga törhetetlen önérzetében tehet. Ezeket óhajtottam az elhangzott napirendelőtti felszólalásra kijelenteni. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Képviselőház! Rátérünk most már napirendünk tárgyalására, amely szerint következik a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt nemzetközi egyezményhez tartozó kiegészítő okmány becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 325, 352.) Az előadó Scheuer Róbert képviselő úr, őt illeti a szó. Scheuer Róbert előadó: T. Képviselőház! 1924 október 23-án Bernben aláírták a nemzetközi vasúti egyezményt. Abban az időben olyan valutáris és pénzügyi viszonyok voltak Európaszerte, amelyek szükségessé tették a különböző országokban azt, hogy az államvasutaiknak érdekeit védjék, védjék pedig abból a szempontból, hogy a fuvardíjelőlegezések, azonkívül az utánvételezések és a kártérítési összegek korlátozása valamilyen formában rendeztessék. E célból az előbb említett egyezmény aláírási jegyzőkönyvében erre vonatkozólag intézkedések vétettek fel. Ugyanakkor úgy döntöttek, hogy ezek az intézkedések az életbelépéstől számított 4 éven keresztül maradnak érvényben. Az egyezmény életbelépett 1928 október 1-én és így az intézekdések hatálya 1932 október l-ig terjedt ki. Azonban az 1931. és 32-es években egyes európai országok valutáris viszonyai olyanok voltak, amelyek megkívánták, hogy ezek az intézkedések még továbbra is életben maradjanak. Bár ezek az intézkedések ugyanennek az előbb említett vasúti egyezménynek V. cikke 1. §-a c) és 5. §-a b) pontjának értelmében különben is eszközöltethettek volna, azonban, minthogy az államok négy éven keresztül éppen erre a jegyzőkönyvre hivatkozva éltek ezzel a jogukkal és ez a jogi álláspontnak egy bizonyos gyengítését jelentette volna, szükségesnek tartották az államok, hogy Bernben újra összejöjjenek és ezt a kérdést a felülvizsgálat alkalmával rendezzék. A felülvizsgálat során azt határozták, — és erről van szó a jelen törvényjavaslatban — hogy meghosszabbítják ezeknek az intézkedéseknek a hatályát, meghosszabbítják pedig addig, amíg a legközelebbi felülvizsgálati értekezlet véglegesen rendet teremt és pontot tesz ezen általános intézkedések tárgyában. Természetesen a magyar kormánynak is gondoskodkodnia kellett arról, — minthogy október 1-én ezek az intézkedések már tulajdonképpen hatályukat vesztették — hogy a folytonosság meglegyen, megszakítás ne történjék és ezért a magyar kormány a rendelkezésére álló eszközökkel, amelyekre előbb utaltam, erről gondoskodott is és megszakítás ezekben az intézkedésekben nem is történt. Ennek a jelenlegi Kiegészítő Okmánynak becikkelyezése azért szükséges, mert ennek az okmánynak az érvényrejuttatása ugyannak az eljárásnak a betartását igényli, amelynek útján a berni egyezmény is érvénybe lépett. Az elmondottak alapján kérem a t. Házat, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék., Elnök: Nánássy Andor képviselő úr, mint a zárszámadást vizsgáló bizottság előadója jelentést kíván tenni. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a zárszámadást vizsgáló bizottságnak a magyar állami 1929/30. és 1930/31. évekről készített zárszámadását a számvevőszék jelentésével kapcsolatban benyújtani, azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és annakidején napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja; napirendre tűzése iránt pe12*