Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-131
Az országgyűlés képviselőházának 131. ket sajnos, borzalommal és megtorlatlanul kell ebben az országban tapasztalnunk. (Ügy van! balfelöl.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. K'övetkezik Szeder Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa): „Interpelláció a belügyminiszterhez a Népszavai árusítási igazolvány kiadásának és az utcai árusítás akadályozásának tárgyában. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy iái vidéki közigazgatási hatóságok a Népszavának a belügyminiszter által megadott terjesztési engedélyét saját közigazgatási területükön nem respektálják, az árusítási engedélyek kiadását megtagadják, vagy a megadott engedély gyakorlását ta( legkülönbözőbb indokokkal lehetetlenné teszik? Hajlandó-e a miniszter úr a vidéki közigazgatási hatóságokat arra utasítani, hogy területükön a Népszavának utcai árusítási engedélyt épp úgy adjanak, mint minden más napilapnak?,, Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Ház! Én csak folytathatom más vonatkozásban iái közigazgatási sérelmeket, amelyeket itt mellettünk ülő képviselőtársaink (Zaj jobbfelől.) a mai nap folyamán felsoroltak. A túloldal szörnyülködött és szedte a sátorfáját, amikor Eckhardt Tibor képviselőtársam indulatba jött a törvénytelenségek sorozatának hatása alatt, amelyeket a Képviselőház szine elé hozott, pedig mennyi volna a törvénytelenségekből és az egész képviselőházat napról-napnai foglalkoztathatnók, ha a törvénytelenségek és a közigazgatási atrocitások sorozatát ide akarnók hozni a képviselőház szine elé. Mi ezekből a portékákból^ elég szépen hoztunk ide a képviselőház szine elé, sok vihart váltottak ki felszólalásíaink, amikor a közigazgatás törvénytelen munkásságának sorozatát megbélyegeztük. Vártuk, hogy azoknak a felháborodásoknak, amelyek végig morajlottak a Ház minden oldalán, folytatásuk lesz, hogy a közigazgatást megtisztítják a pártoskodó szellemtől, a közigazgatási tisztviselőket visszatartják attól, hogy törvénytelenségeket kövessenek el. Most azt látjuk, hogy az új stílus korszakában csak folytatódik az a pártoskodó játék, amelynek áldozata a más politikai pártállásu nép, de áldozatai a dolgozó emberek is, sőt áldozata Magyarország jól felfogott gazdasági és politikai érdeke is. T. Ház! En most politikai szempontból egészítem ki azt a csokrot, amelyet mellettünk ülő képviselőtársaim hoztak a képviselőház szine elé és az ország nagy nyilvánossága elé. A képviselőháznak a túloldalon ülő tagjai előtt nem nagy jelentőségű ez, előttünk azonban igen. (Téglássy Béla: Előttünk is!) önök előtt nem nagy jelentőségű, mielőttúnk azonban nagy jelentőségű, mert a politikai jogok és a szabadságjogok nem egy^ politikai párt, az uralkodó politikai párt testére szabottak kell, hogy legyenek, hanem azok valamennyiünket egyformán és egyforma joggal megilletnek. Hogy dokumentáljam az elmondandókban, hogy milyen törvénytelenül járnak t- a Népszavával, a szociáldemokratapárt lapjával szemben és annak terjesztési kérdését h >gyan kezelik a közigazgatási hatóságok, elsősorban ülése 1932 november 30-án, szerdán. 75 magának a törvénynek hivatkozott részét olvasom fel. Az 1914. XIV. t.-c. 13. §-a azt mondja (olvassa): «Az igazolvány rendszerint csak attól tagadható meg, vagy vonható el, aki életének 18 évét meg be nem töltötte, vagy ragályos vagy undort keltő betegségben szenved, vagy pedig az élet, a testi épség, a szemérem vagy a vagyon ellen irányuló bűntett, vagy vétség miatt 3 hónapi vagy ennél hi<szszabb ideig tartó szabadáágvesztésbűntetésre volt elítélve és büntetésének kiállása óta 3 év még nem telt el.» Ezt a törvényszakaszt azért olvastam fel. hogy világossá váljék a törvénytelenség, a törvénytelen eljárás és az akadékoskodás a Népszava terjesztése körül, a Népszava terjesztési igazolványainak kiadása körül # akkor, amikor a belügyminiszter ezt a terjesztést az egész ország területére megadta. Tudniillik, ha valamely közégben vagy városban a Népszavát árusítani akarják, az árusításra terjesztési engedélyt kell kérni a r közigazgatási hatóságtól. Ha a közigazgatás a fennálló törvényes rendelkezések értelmében járna el. akkor ezt a törvényszakaszt kellene vizsgálnia és azt, hogy akinek az újságárusítói igazolványt kérik, megfelel e a törvény ezen szakaszában lefektetett elveknek és ha igen, akkor minden egyéb nélkül ki kellene adni a terjesztési engedélyt az illető személynek. Nálunk azonban ez nem így történik. Dehogy így történiki Amint majd^ beszédem folyamán később beigazolom, egészen más és tisztán politikai, nem a fennálló törvényes rendelkezések szempontjából nézik a terjesztési engedély kérdését is. így például Orvos Kis Miklós félszemű, 55 éve ujságárusító, akinek három gyermeke is van, Hajduhadházon a Friss Újságot és a Kis Újságot árusította. Amikor Orvos Kis Miklós a rendőrkapitányságtól kérte már meglévő igazolványába a Népzava árusítási jogának pótlólag történő bejegyzését, akkor kisütötték a rendőrségen, hogy az engedély csak a Friss Újságra szól. de ő a Kis Újságot is árusítja és emiatt nem tudják a t Népszava terjesztési engedélyére beadott kérvényét kedvező módon elintézni Később azután a Kis Újság jogtalan terjesztése -miatt 5 pengőre megbírságolták. Ezután újságárusítói igazolványát elkobozták, mert érdemtelennek minősítették Orvos Kis Miklóst az ujságárusításra. (Györki Imre: Ehhez is nagy érdem kell! Nem tudom micsoda különös szakképzettség!) Amíg a Népszava terjesztési engedélyére vonatkozó kérvényét be nem adta a rendőrséghez, addig a rendőrségnek esze ágában sem volt, hogy Orvos Kis Miklós nemcsak c a Friss Újságot, hanem a Kis Újságot is árusítja. A Népszava kiadóhivatala erre keres egy más ujságárusítót, aki vállalkozik a lap terjesztésére, utánanyomoz, hogy egy ilyen vállalkozónak olyan-e az előélete, amely lehetővé teszi a terjesztési engedélynek a rendőrségtől részére való megszerzését, avagy nem. Juhász Mihály hajduhadházi lakos az. akinek számára újságárusítói igazolványt kér, aki rögtön a rendőrségre megy és erkölcsi bizonyítványt kér. Dr Dobos Béla rendőrfőkapitány jegyzőkönyvet vétetett fel róla, egyúttal megkérdezte, hogy 16 éves kora óta hol és merre járt az egész országban Juhász Mihály, hogy utánanyomozhasson 16 éves korától 44 éves koráig. Az aktákat elküldözi szerte azokra a helyekre, ahol mint útépítőmunkás dolgozott, s ahonnan a 10*
