Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-131

7G Az országgyűlés képviselőházának ISI. ülése 19S2 november SO-án, szerdán. közigazgatási hatóságok csak nemleges választ tudnak adni dr. Dobos Béla rendőrfőkapitány megkeresésére. Amikor az akták, összejárván az egész, or­szágot, visszaérkeztek, akkor a rendőrkapitány­ság vezetője, dr. Dobos Béla kiadja a véghatá­rozatot, amely szerint újabb engedély kiadása a régi igazolványosok megélhetését lehetetlenné tenné, emiatt tehát Juhász Mihálynak nem adja ki a Népszava lap terjesztésére vonatkozó en­gedélyt. Csak egy kérdést. Hát ki árusítja ott a Népszavát, kinek csinál konkurrenciát a Nép­szava árusítása? Es ha a törvényt nézi a rend­őrkapitányság vezetője, milyen jogcímen uta­sítja el a kérelmet, amikor hosszas nyomozati eljárás során^ megállapítja, hogy az illető büntetlen előéletű; milyen jogcímen uta­sítja el a lap terjesztésére vonatkozólag be­adott kérelmet? De ugyanezt a játékot folytatja Hajdúná­nás rendőrsége is. Hajdúnánáson Nyakas La­jos kérvényezte a Népszava terjesztésére vonat­kozó engedélynek kiadását és csak természetes, hogy a rendőrség annak ellenére, hogy a tör­vény világos rendelkezéseinek minden tekintet­ben megfelelt Nyakas Lajos is, a közérdekre való hivatkozással a rendőrség a lapterjesztési engedély megadását megtagadta. Igaz ugyan, hogy az indokolásban azt állapította meg, hogy az olcsó Népszava terjesztésével engedély nél­küli adománygyűjtés miatt kihágási eljárás során jogerősen elítéltetett, továbbá olyan be­tegségben szenved. — mondja ez a véghatározat — r hogy egészségi állapota miatt nem adható ki részére az igazolvány. Közönséges hazugság az, hogy Nyakas La­jos jogerősen elítéltetett volna még kihágásért is. mert a kihágási eljárás ezidőszerint har­madfokon a belügyminisztérium. De még ha el­ítéltetett is kihágásért, a sajtótörvény ama rendelkezéseivel, amelyeket az előbb felolvas­tam, nem jut összeütközésbe. Különösen ha­zugság azonban az, amit a véghatározatban a rendőrség vezetője állít, hogy tudniillik Nya­kas Lajos olyan betegségben szenved, vagy egy­általán szenved betegségben, amely miatt a lapterjesztési engedély nem adható ki szá­mára. Mosón és Magyaróvár községekben a ta­vasz folyamán a szociáldemokratapárt alaku­lásával kapcsolatban egész tömeg embert he­lyeztek rendőri felügyelet alá, mindazokat, akik a szociáldemokratapárt vezetői voltak. Később a belügyminiszter úr ezt a rendőrségi felügyelet alá helyezést feloldotta, illetőleg utasította az alantas hatóságot törvényellenes eljárásának megszüntetésem De Baranovszky Gézát, aki vállalkozott a Népszava r terjeszté­sére, akinek terjesztési engedélyért kellett volna a rendőrséghez folyamodnia, nem oldot­ták fel a jelentkezési kötelezettség alól, annak ellenére, hogy éppen olyan szociáldemokrata, mint a többiek és éppen az volt a bűne, mint a többinek: a szociáldemokratapárt pártszer­vezetét akarták csak megalakítani. De érdekes dolog, hogy ahol^ a rendőrség elmegy odáig, hogy kiadja a terjesztési enge­délyt, ott meg, mint például Kisújszálláson dr. Fésűs rendőrfogalmazó, mindenféle korlá­tokat állítanak fel arra nézve, hogy a lap ter­jesztése sikertelen legyen. Novnm és ismeretlen dolog volt eddig a lapterjesztés körül az az ál­láspont, amit a kisújszállási rendőrség veze­tője a lapterjesztés kérdésében elfoglalt. Kiadta ugyan az igazolványt, de megállapította, hogy nem az egész város területén, hanem a város­nak csak egy meghatározott «Sóhaj» nevű ré­szén árusíthatják a Népszavát. Pontosan tudta ugyanis a rendőrség vezetője, hogy itt bar­langokban laknak az emberek, fejpárnájuk alig van, a száraz kenyérért sóhajtoznak és nincs pénzük újságot vásárolni, a Népszava terjesztését tehát erre a városrészre korlátozta. A Népszava kiadóhivatala leküldte egyik tisztviselőjét a rendőrséghez, aki felkereste ezt a Fésűs nevű fogalmazó nrat és elmondotta, hogy mielőtt felsőfokon eljárnának, javítsa ki az igazolványt az egész város területére. Erre a fogalmazó úr felugrott és idegesen kiabálni kezdett: Mi? ön engem fenyeget? Azért sem intézem el! Elnök: Lejárt a beszéideje képviselő urnák! Szeder Ferenc: Tisztelettel kérek, egy ne­gyedórai meghosszabbítást. (Temesváry Imre: Nem lehet már! — Felkiáltások balfelöl Meg­adjuk! — Györki Imre: Mi az hogy nem lehet? — Temesváry Imre: Kilenc óra! — Nem bánom, ha 15 óra is!) Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbításhoz hozzájárulni? Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Felkiáltások a baloldalon: Igen! — Temesváry Imre: Nem lehet, többségben vagyunk! — Györki Imre: Micsoda? Temesváry Imre egye­dül van ott!) A Ház a meghosszabbítást meg­adja. Szeder Ferenc: Az igazolványoknak korlá­tozott területre való érvényessége miatt meg­fellebbezték ezt a határozatot és most harmad­fokú fellebbezés alatt a belügyminisztériumban van. Az 1153/1920. M. E. sz. rendelet 6. §-a elő­írja ugyan, annak a területnek a megjelölését, amelyen az elárusító az igazolványban felsorolt sajtótermékeket terjesztheti, de ennek semmi körülmények között sem lehet az az érteaue, ahogyan ezt a Népszava elleni gyűlöletből Kisúj­szálláson értelmezik és magyarázzák. (Györki Imre: Ezt az urat fegyelmi úton helyezték Kis­újszállásra! Debrecenben volt, onnan elcsap­ták!) Ennek a 6. §-nak a szelleme nem magya­rázható másképp, mint hogy a területek megjelö­lése a főszolgabírói eljárásokra vonatkozhafc'.k, amikor t. i. nem rendőrkapitányságok adják ki az engedélyt városra vonatkozólag. Egy járás például több községből áll és ezért ha valaki olyan helységben akar újságot árusítani, hogy emiatt a főszolgabíróhoz kell fordulnia enge­délyért, akkor a járás községei közül megnevezi azt a községet amelynek a területén úiságot kí­ván árusítani. A városi rendőrkapitányságok azonban az igazolványt annak a városnak a te­rületére kell. hogy kiállítsák, amely város terü­letére azt kérik. A rendetet 6. és 8. §-ai csak a székesfővárosra vonatkoztathatók. Ezt igazol­hatják a rendelet tervezői, Jeszenszky és Köt­sky rendőrtanácsosok és a Napilapok Szindi­kátusától kiküldött tagok dr. Berkes Róbert a Központi Sajtóvállalat igazgatóia, valamint Aczél a Pesti Hirlap és Haas a Népszava igaz­gatói. De érdekes, hogy amikor az újságárusításra jogosító igazolványok iránti kérvényhez csa­tolandó erkölcsi bizonyítványt kérik az egyik községi jegyzőtől vagy a másiktól, akkor meg­kérdezik, hogy mire kell ez? Ha a Népszava árusítási engedélye iránti kérvényhez kell, ak­kor a jegyzők a legtöbb esetben elamerikázzák ennek az erkölcsi bizonyítványnak a kiadását. Nagyon sok esetben, ha már kiadják, hosszas huzavona és eljárás után ezeket az erkölcsi bi­zonyítványokat akkor olyan bejegyzéseket tesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom