Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-139
394 Az országgyűlés képviselőházának 139. ülése 1932 december 21-én, szerdán. érintkezhessenek és működhessenek együtt, pártokra való tekintet nélkül, egy nagy nemzeti jövő megalapításában, ahhoz az kell, hogy mialatt mi itt tanácskozunk és beszélünk, azalatt odakinnt a választókat politikai meggyőződésük miatt üldözés ne érhesse. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kell az, hogy odakint, mialatt mi itt testvéri szellemben próbálunk egy nagy magyar nemzeti jövőt megalapozni, pártköreinket ne zárják be illetéktelenül és jogtalanul a csendőrök, kell az, hogy naponként 80 büntetőparancsot ne kézbesítsenek egy községben (Zaj.) azérí és csak azért, mert valaki ellenzéki meggyőződésű, kell végül az, hogy az adókérdésekben, az adókivetéstől a végrehajtásokig és árverésekig ne az számítson, hogy ki szavazott az ellenzékre és ki szavazott a kormánypártra. Hiába mondják itt nekem kormányoldalról, hogy az ilyen visszaélések ellenkeznek a kormány intencióival. Nincs tökéletes közigazgatás, nincsenek tökéletes emberek és, ha a választójogi rendszer olyan, hogy alkalmat nyújt a helyi kishatalmaknak, helyi kiskirályoknak, de sokszor igen magasan ülő méltóságoknak is arra, hogy az embereket politikai meggyőződésük miatt üldözzék, akkor ez a kísértés túlerő«. A kísértés igenis mindenkor arra fogja késztetni a hatalom pillanatnyi birtokosait, hogy éljenek, vagy visszaéljenek azokkal & lehetőségekkel, amelyeket egy elhibázott választójogi rendszer intézményesen biztosít számukra. (Úgy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) En egyáltalában nem tudom megérteni és magamévá tenni a titkos választójoggal szemben nemzeti oldalról felhozott érveket. Méltóztassék megnézni Budapest székesfőváros választási statisztikáját. Kérdezem, minő veszedelem származott a nemzeti Magyarországra abból, hogy Budapesten vagy bárhol a nagyobb városokban titkosan választanak 1 ? (Zaj.) A magyar falu népe magyarság, nemzeti megbízhatóság szempontjából áll legalább olyan nívón, mint az idegeneket és külföldieket sokkal nagyobb számban magában foglaló Budapest székesfőváros vagy bármelyik nagyobb városa az országnak. Az ország legmagyarabb rétegeitől megtagadni a választójog titkos gyakorlását csak azért, hogy ezáltal egy párturalmi monopólium fenntartható legyen, nem nemzeti politika. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) En, aki életem első percétől fogva soha a nemzeti gondolattól el nem tértem és nem fogok eltérni, a nemzeti gondolat megerősítése és a nemzeti gondolatnak a külföldön való megbecsülése, az ország rendjének fenntartása, egy egészséges és tiszta közélet, a korrupció kiirtása — amely korrupciónak nincs nagyobb melegágya, mint azok a visszaélések, amelyek választások alkalmával politikai célokból követtetvén el, azután immunitást biztosítanak a bűncselekmények elkövetőinek — (Ügy van! Ügy van! lufi bal- és a szélsőbaloldalon.) az egész magyar közélet gyökeres megtisztítása, az egész magyar közélet európai alapokra fektetése érdekében igenis kérem és követelem itt mindenkitől, aki kompetens ebben a kérdésben eljárni: méltóztassék pártkülönbség nélkül minden párt bevonásával egy választójogi bizottságot alakítani. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha már a kormány nem érez magában elég erőt a választójog kérdésének megoldására, akkor méltóztassék ránk, a parlamentre bízni ezt, (Helyeslés <a. bal- és a szélsőbaloldalon.) csináljuk meg ezt becsületes összefogással. íme itt van a nagy bázisa a nemzeti egység előkészítésének (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Álljunk össze, t. képviselőtársaim, pártkülönbség nélkül, (Friedrich István: Lelki diktatúra!) és alkossunk meg ennek a nemzetnek egy olyan választójogot, amelyre becsülettel felépíthetjük a nemzet további jövőjét és amely alapon nem a pártkereteket feladva, hanem megtartva a mi becsületes pártgondolatainkat és pártprogrammunkat, pártokra való különbség nélkül minden nagy kérdésben teljes lelki harmóniában működhessünk együtt a becsületes és tisztességes pártkereten belül, mert nem tudok elképzelni kooperációt itt a Házban addig, amíg kint az országban, azt mondhatnám, polgárháborúszerű üldözés folyik azokkal szemben, akik az ellenzékre szavaznak. (Ügy van! Úgy van! a baU és szélsőbaloldalon. — Zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Felkiáltások a baloldalon; Meghosszabbítjuk!) Eckhardt Tibor: T. Ház! Miután nemcsak beszédidőm, járt le, hanem a vonatom is indul, ezennel befejezem a beszédemet és kéretm indítványom elfogadását. (Élénk helyeslés "és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következi?k Pakots József jegyző: Weltner Jakab! Weltner Jakab: T. Képviselőiház! Tizenkét esztendő óta kell követelnünk a kormány egyik programmpontjának megvalósítását. Most, amikor a Képviselőház előtt fekszik egy egész sereg nlagy város kérvénye a titkos választójog dolgában, utalnom kell arra, hogy a miniszterelnök úr beszédeinek egyik legszorgalmasabb olvasója vagyok, úgy összegyűjtött beszédeinek, mint az azóta elmondott, még kiadatlan beszédeinek is. Azt hiszem, nem jelent súlyos és éles kritikát, ha azt mondom, hogy a rádiószózattól kezdve, egészen az erdőméin ökig, aki a politikai vadorzóklat elfogja, ezek a beszédek egy kicsit rapszódikusak. Azt hiszem, nem kíméletlen ez a kritika, nem kíméletlen azért, mert erniber legyen a talpán, aki ezekben a beszédekben kiismeri magát, (Friedrich István: Ebben van vialami!) ember legyen a talpán, aki tudja, hogy a miniszterelnök úr az egyes kérdésekben hogyan gondolkodik, mit akar, mit valósít meg, mit nem valósít meg? (Friedrich István: Keresztrejtvények!) A legsúlyosabb keresztrejtvények közé tartoznak ezek a beszédek és azt hiszem, tisztán szellemidézéssel lehetne csak bizonyos dolgokat megfejteni. Ugyanilyen rejtelmes kijelentései vannak a választójogra vonatkozólag is. A rádiószózatban megértettük, azt mondta, a titkosság alapján állok, megvalósítom a titkosságot, mert nem akarok a lelkeken tiporni. Megértjük az úgynevezett nemzeti munkatervben is, ott még mindig benn van a titkos választójog. Legutóbbi szombathelyi beszédében a választójogról a köveltkező igen épületes kijelentéseket teszi (olvassa): «Félek a választójogtól. Papiros ez, amennyiben törvényről van szó, élet, ha végrehajtásáról van szó. Nem félek sem az egyiktől, sem a másiktól. (Farkas István: Fél és nem fél!) Nemi az a fontos, hogy milyen a választójog. Fontos az, hogy a Ház milyen törvényeket alkot» Mindenekelőtt, amikor a miniszterelnök úrról és kijelentéseiről beszélek, elsősorban reklamálom a katonás természet őszinteségét. Nagyon sokszor hivatkozik
