Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-131

Äz országgyűlés képviselőházának 131. rok útján történő szavazással megfelelő szám­ban delegátusokat.» Szükségesnek tartottam ezt a kérdést a Ház elé hozni, szükségesnek tartottam azért, mert amikor a köztisztviselői társadalom állandóan ki van téve annak, hogy irigyli minden egyes társadalmi és foglalkozási réteg, mert fixfize­tésű társadalmi osztály és megélhetése azál­tal, hogy minden elsején fizetést kap, valami­lyen módon biztosítva van, de a másik oldalon csökkentik a fizetését, csökkentik a nyugdíját, csökkentik a kegydíját és lehetőleg mindig alsóbb és mélyebb életnívóra szorítják, akkor szükséges, hogy legalább a higiéniának, leg­alább a gyógykezelésnek a lehetősége megle­gyen, hogy így a jövő generáció megmenthető legyen. Ezeket óhajtottam előadni. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alap kezelését a népjóléti mi­nisztérium megszüntetése t alkalmával a kor­mány a pénzügyminisztérium hatáskörébe utalta. Ezt azért tette, mert az állami alkal­mazottak ellátásáról szóló 1912 : LXV. te. 30. §-a a tisztviselők jólétének előmozdítására szolgáló úgynevezett nyugdíj járulékalapot szin­tén a pénzügyminisztériumra bízta és így cél­szerűnek látszott, hogy ez a két azonos rendel­tesésű alap egységes vezetés alá kerüljön, mert egységes vezetés mellett természetesen többet tudnak nyújtani a tisztviselőknek. Az egységes vezetés alá helyezésnek további indoka pedig az volt, hogy az összes állami alkalmazottak illetmény- és nyugdíjügyei a pénzügyminisz­térium hatáskörébe tartoznak és azok a szol­gáltatások, amelyeket a betegsegélyezési alap terhére tudunk a tisztviselők részére adni, bi­zonyos fokig ellátási kérdések és kevésbbé egészségügyi kérdések. Az interpelláló képvi­selő úr által diffikultált 1000/1932. számú ren­delet 6. §-a egyébként kifejezetten átmeneti rendelkezést tartalmaz egészen addig, amíg a kérdés újabb szabályozást nem nyert. Erre a rendelkezésre azért volt szükség, mert az ed­digi érvényben volt kezelési szabályok olyan tágkörű igénybevételre adtak alkalmat és az ellenőrzés megfelelő biztonságát sem nyújtot­ták, hogy az alap igen nagymértékben volt megterhelve ezeknek a fizikális gyógymódok­nak igénybevétele által és így nem tudta azo­kat a szolgáltatásokat nyújtani, amelyek a közegészségügy szempontjából is fontosabbak, így például a kórházi ápolási díjak megtérí­tésére, műtéti segélyekre nem volt pénz, úgy, hogy a fontossági sorrend figyelembevételé­vel ezeket a 'szolgáltatásokat átmenetileg fel kellett függeszteni. A szóbanlévő kezelések nyújtására vonatkozóan azonban az újabb sza­bályozás, előkészítés, illetőleg tárgyalás alatt áll a minisztériumban és ez a kérdés remél­hetően rövid időn belül általános megelége­désre megoldható lesz. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (He­lyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Miután a pénzügyminiszter úr kilátásba helyezte an­nak a sérelemnek orvoslását, amely a 6. §-ban foglaltatik, azért válaszát csak ideiglenesnek tekintem és mindaddig', amíg az intézkedés meg nem történik, az ideiglenes választ tudo­ülése 1932 november 30-án, szerdán. 3*1 másul veszem. Fenn kell tartanom azonban magamnak azt a jogot, hogy abban az esetben» ha tovább is mindenkor elutasításban részesül­nek mindazok, akik gyógykezelési kérelmük­kei az alaphoz fordulnak, újra a Ház elé hoz­zam ezt a kérdést, ismételten meginterpellál­jam a pénzügyminiszter urat, akivel abban az egy szempontban nem tudok egyetérteni, hogy bár pénzügyi szempontból, az egység szem­pontjából helyes, Ihogy az alap kezelése a pénz­ügyben marad, amint a miniszter úr mondja, mégis a közegészségügyhöz tartozván, az egész közegészségügy egységes kezelése és az orvosi ellenőrzés miatt helyesebbnek látnám, ha ennek az alapnak kezelése a belügyminisztériumban történnék. Ismétlem, miután a pénzügyminisz­ter < úr válaszát ideiglenesnek tekintem, mint ideiglenes választ tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, hogy a pénz­ügyminiszter úrnak az összkormány nevében adott válaszát méltóztatik-e tudomásul venni, igen vagy nemi- (Igen!) A Ház a választ tudo­másul vette. Következik Farkas Tibor képviselő úr in­terpellációja. Kérem az interpelláció szövegé­nek felolvasását. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «Interpel­láció az összkormány hoz a zárszámadások tár­gyalásának jehetővététele tárgyában. Hajlandó-e a kormány arról gondoskodni, hogy a zárszámadási bizottság ülésein meg-je­lenjének azok a köztisztviselők, akiknek jelen­léte a tárgyalás érdekében kívánatos.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szo. Farkas Tibor: T. Képviselőház! Június hó iolyaman tettem először* szóvá azt a szomorú jelenséget, hogy a magyar Képviselőház nem talál időt es módot arra, hogy a hátralékos zárszámadásokat letárgyalja. Azok közé tarto­zom es azt hiszem nem egészen rossz társaság­ban vagyok, — mister Tyler-re hivatkozom — akik szükségesnek tártjaik, hogv a zárszámadá­sokat előbb intézzék el, illetve a zárszámadá­sokról tájékoztassák a Képviselőházat mielőtt az az uj költségvetésekkel foglalkozik. Azt a praxist, amely a in agyar Képviselőházban labrakapott, hogy a zárszámadásokat hosszú evek után tárgyalták, hogy a zárszámadásvizs­ga ; lo bizottság éveken keresztül össze sem jött elítélem. (Ugy van! a baloldalon.) Ennek' ad­tam hangot — a házszabályokhoz, szólaltam lel — es akkor az alelnök úr azt mondotta, nincs módja arra, hogy a bizottság elnökét, ílietye a zarszámadásvizsgáló bizottságot kény­szerítse arra, hogy a bizottsági anya,got letár­gyalja. JSem osztozom ebben az elnöki felfo­gásban, mert hiszen abszurdum volna, ha a bizottságok ameriikázásától függne, hoey va­lant letárgyaltatik-e, vagy nem. A Ház alel­nöke, amikor reflektált fe'szólalásomra, han­got adott annak a meggyőződésének, hogy ko­molyan, effektive tárgyalni a zárszá'madás­vizsgalo bizottság nem tud máskép, mintl Imgyna a zárszámadások tárgyalásánál a kor­mány, sietve a minisztériumok képviselői je­len vannak. Ezért húzódott, mint ő mondotta, technikai okokból a zárszámadási bizottság osisze'bivasa. Kétségtelen, hogy ezeknek a technikai okoknak megszüntetése a kormány hatalmá­tól és jóindulatától függ. Végtére afölött, hogy meg akarnak-e jelenni a bizottság tár­gyalásán, vagy hogy a bizottság tárgyalására kivezénylik azokat a tisztviselőket, akiknek jelenléte szükséges, mégis elsősorban a kor­mány dönt. Szükségesnek tartom megemlí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom