Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-138
326 Az országgyűlés képviselőházának IS «Javadalmazás a pénzügyi tárca «Különféle kiadások és bevételek» címétől» tétel alatt 17,193.229 pengőt. Ez a bevétel. A 17 milliót tehát kihasítják a költségvetésből és ugyanakkor a kiadásban a következő szerepel: «Az állami költségvetés tehermentesítésére és a többtermelés előmozdítására fordított kiadások: a) kölcsönök 2 ; 857.400 pengő; b) egyéb kiadások: 19,229.192 pengő.» Mi az az «egyéb kiadások?» Erről semmiféle adat, semmiféle elszámolás nincs; egészen nyilvánvaló és kétségtelen tehát, hogy azért hasították ki és azért csinálták ezeket az alapokat, hogy legyen mód és alkalom arra, hogy egyéb kiadások címén ilyen elszámolatlan összegeket állítsanak be az alap kezelésébe. Összeadtam egynéhány évnek ilyen «egyéb kiadás»-ait és a következőket találtam. 1926— 27-ben 10 millió, 1927—28-ban 13 millió, 1928— 29-ben 25 millió, 1929—30-ban 19 millió volt ez az összeg, tehát «egyéb kiadások» címén négy év alatt 68 millió pengőt költöttek el, amelyről semmiféle adat, semmiféle elszámolás nincs, úgy, hogy utólag sem tudjuk meg, hogy ezek az «egyéb kiadások» mire fordíttattak. Pedig a Képviselőháznak legelemibb joga és kötelessége, hogy ezekről elszámolást nyerjen. Maga az állami számvevőszék 1928—29. évi jelentésében azt mondja, hogy végrehajthatatlan a törvénynek az a rendelkezése, hogy ezek az alapok magában a zárszámadásban elszámoltassanak. Maga a számvevőszék megállapítja, hogy a törvényhozás végre nem hajtható törvényt hozott ebből az alkalomból. Mi pedig évek multán itt állunk és nem kapunk felvilágosítást, nem kapunk mellékleteket, nem tudjuk, hogy 68 millió pengőt mire fordítottak. Ez a jelenlegi kormányzati rendszer teljes csődje, mert egy kormányzat igénybe veheti az' államháztartás minden részét, de legelemibb kötelessége, hogy a kiadásokról felvilágosításokat adjon. Mi ezeket nem kaptuk meg. Ha tovább nézem ezeket az alapokat, látom azt, hogy itt van pl. az Országos Népiskolai Építési Alap. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Bródy Ernő: Kérem beszédidőmnek egy negyed órával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Bródy Ernő: Az Országos Népiskolai Építési Alapra az állami költségvetésbe bevesznek 950.000 pengőt, az Országos Polgáriiskolai Építési Alapra 930.000 pengőt. Itt van azután az Országos Automobil Alap és az Országos Utfejlesztési Alap. Mindezek arra valók és arra alkalmasak, hogy megint költségeket támaszszanak, mert például az Országos Automobil Szakértő Bizottság díjazása 313.225 pengőbe került. (Mozgás a baloldalon.) A vegyes kiadások kitesznek 39.000 pengőt, a gépjárművezetői tanfolyam új elhelyezési előmunkálatainak költségeire 34.000 pengőt fordítottak. Mindenütt azt látjuk, hogy az alapokat felemésztik a kiadások. Ezért kellettek az alapok, azért kellettek, hogy ilyen kiadások címén egy csomó embernek juttassanak mellékjövedelmet, azért kellettek, hogy ezeket az összegeket elvonják a rendes kezelés elől és hogy nekünk ilyen rébuszokat kelljen megfejtenünk. Most méltóztassék megengedni, hogy egy még érdekesebb kérdésre térjek át. Azt hiszem, érdekli a t. Képviselőházat az, hogy ez a kormányzati rendszer kiknek milyen kölcsönöket és milyen összegekben adott. Erről fogok rög. ülése 1932 december 16-án, pénteken, tön kimutatást közölni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék megengedni, hogy ezek közül a kölc önök közül felemlítsem itt az érdekeseket. (Olvassa): «Rövidlejáratú mezőgazdasági hitelek céljaira 7-5 százalékos kamat és az 1931/32. évben való visszafizetés mellett engedélyezett kölcsönök.» Kíváncsi vagyok, hogy visszafizették-e az eddig engedélyezett kiadásokat? (Olvassa): «Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének 1,740.000 pengő. Kéve Mezőgazdasági Iparfejlesztési és Hitelintézetének 1,720.100 pengő. Országos Központi Hitelszövetkezetnek 4,279.300 pengő. Magyar Földhitelintézetnek 2,100.070 pengő.» Összesen 11,579.470 pengő ezen a címen. Most jön tovább (olvassa): «A «Falu Országos Földmívesszövetségének 1930. év végéig visszafizetendő kölcsönök 1,032.000 pengő. Mezőgazdasági termények értékesítésének előmozdítására az Országos Központi Hitelszövetkezetnek 2% kamat (Dinnyés Lajos: Debreceni kamat ez!) és különböző időpontig való visszafizetés mellett engedélyezett fedezeti kölcsönök 15,310.000 pengő. Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központnak tej szövetkezetek megszervezésére és fejlesztésére engedélyezett kölcsönök 1,392.000 pengő. A budafoki m. kir. állami pincegazdaságnak a bor külföldi értékesítésének megszervezésére törlesztés mellett engedélyezett kölcsön.» Itt csak 83.100 pengőről van szó, de Szabóky Alajosnak a beruházásokról szóló előadása alapján megállapítom, hogy ezen a címen, tehát Budafok címén, 5,374.480 pengő forgótőke adatott kölcsön a budafoki pincegazdaságnak. (Olvassa): «Földmíves vállalkozó szövetkezetek forgótőkekölcsöneire az Országos Központi Hitelszövetkezetnek 1,160.000 pengő. "Wagner Adolf szatymazi lakosnak gyümölcsiskola fejlesztésére kölcsönadatott 24.000 pengő. Neckuen Horst és neje hatvani lakosoknak (Dinnyés Lajos: Ki felelős ezért? A magyharang?) — itt még egy érdekes tétel jön — virágkertészet fejlesztésére 1931., 1932. és 1933. évek január 31-én három egyenlő részletben való visszafizetés mellett engedélyezett kamatmentes kölcsön 50.000 pengő.» (Pakots József: Ki volt a kijáró?) Mindjárt rájövünk. A számvevőszék a jelentés 257. oldalán ezzel kapcsolatban a következő megjegyzés foglaltatik (olvassa): «A Magyar Pénzintézetek Országos Szövetsége részére jutalék fejében 500 pengő utalványoztatott. E kiadás az egyik hatvani virágkertésznek adott 50.000 pengő kamatmentes állami kölcsönnel kapcsolatban merült fel.» Méltóztatnak tehát látni, hogy ez a kertész nem lehet más, mint ez a Neckuen Horst és neje, nem tudom kicsodák. Tovább megyek. (Olvassa): «Növényvédelmi és Növényforgalmi intézet részére nemesítőtelepek létesítésére 200.000 pengő.» (Magyar Pál: Kétszázezer?) Kétszázezer. (Magyar Pál: Fantasztikus!) «Baromfitenyésztés emelésére engedélyezett 1931/33. években különböző részletekben fizetendő kamatmentes kölcsönök.» Itt csak 1,129.000 pengőről van szó. de Szabóky előadásából kitűnik, hogy az állam ezen a címen 1,700.000 pengőt adott kölcsön. (Magyar Pál: Tyúkkultusz!) «Növényvédelmi és növényforgalmi iroda részére a békésszentandrási ipari iskola üzembehelyezésének céljaira 50 000 pengő kölcsön, az Országos • Központi Hitelszövetkezetnek a Lentermelő- és Értékesítő Szövetkezet részére nyújtandó kamatmentes kölcsön 900.000 pengő. Pinceszövetkezeteknek gyüj-