Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

326 Az országgyűlés képviselőházának IS «Javadalmazás a pénzügyi tárca «Különféle kiadások és bevételek» címétől» tétel alatt 17,193.229 pengőt. Ez a bevétel. A 17 milliót tehát kihasítják a költségvetésből és ugyan­akkor a kiadásban a következő szerepel: «Az állami költségvetés tehermentesítésére és a többtermelés előmozdítására fordított kiadások: a) kölcsönök 2 ; 857.400 pengő; b) egyéb kiadá­sok: 19,229.192 pengő.» Mi az az «egyéb kiadá­sok?» Erről semmiféle adat, semmiféle elszá­molás nincs; egészen nyilvánvaló és kétségte­len tehát, hogy azért hasították ki és azért csinálták ezeket az alapokat, hogy legyen mód és alkalom arra, hogy egyéb kiadások címén ilyen elszámolatlan összegeket állítsanak be az alap kezelésébe. Összeadtam egynéhány évnek ilyen «egyéb kiadás»-ait és a következőket találtam. 1926— 27-ben 10 millió, 1927—28-ban 13 millió, 1928— 29-ben 25 millió, 1929—30-ban 19 millió volt ez az összeg, tehát «egyéb kiadások» címén négy év alatt 68 millió pengőt költöttek el, amely­ről semmiféle adat, semmiféle elszámolás nincs, úgy, hogy utólag sem tudjuk meg, hogy ezek az «egyéb kiadások» mire fordíttattak. Pedig a Képviselőháznak legelemibb joga és köteles­sége, hogy ezekről elszámolást nyerjen. Maga az állami számvevőszék 1928—29. évi jelentésében azt mondja, hogy végrehajthatat­lan a törvénynek az a rendelkezése, hogy ezek az alapok magában a zárszámadásban elszámol­tassanak. Maga a számvevőszék megállapítja, hogy a törvényhozás végre nem hajtható tör­vényt hozott ebből az alkalomból. Mi pedig évek multán itt állunk és nem kapunk felvilá­gosítást, nem kapunk mellékleteket, nem tud­juk, hogy 68 millió pengőt mire fordítottak. Ez a jelenlegi kormányzati rendszer teljes csődje, mert egy kormányzat igénybe veheti az' állam­háztartás minden részét, de legelemibb köte­lessége, hogy a kiadásokról felvilágosításokat adjon. Mi ezeket nem kaptuk meg. Ha tovább nézem ezeket az alapokat, látom azt, hogy itt van pl. az Országos Népiskolai Építési Alap. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Bródy Ernő: Kérem beszédidőmnek egy negyed órával való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Bródy Ernő: Az Országos Népiskolai Épí­tési Alapra az állami költségvetésbe bevesznek 950.000 pengőt, az Országos Polgáriiskolai Épí­tési Alapra 930.000 pengőt. Itt van azután az Országos Automobil Alap és az Országos Ut­fejlesztési Alap. Mindezek arra valók és arra alkalmasak, hogy megint költségeket támasz­szanak, mert például az Országos Automobil Szakértő Bizottság díjazása 313.225 pengőbe került. (Mozgás a baloldalon.) A vegyes kiadá­sok kitesznek 39.000 pengőt, a gépjárművezetői tanfolyam új elhelyezési előmunkálatainak költségeire 34.000 pengőt fordítottak. Mindenütt azt látjuk, hogy az alapokat felemésztik a kiadások. Ezért kellettek az alapok, azért kel­lettek, hogy ilyen kiadások címén egy csomó embernek juttassanak mellékjövedelmet, azért kellettek, hogy ezeket az összegeket elvonják a rendes kezelés elől és hogy nekünk ilyen rébu­szokat kelljen megfejtenünk. Most méltóztassék megengedni, hogy egy még érdekesebb kérdésre térjek át. Azt hiszem, érdekli a t. Képviselőházat az, hogy ez a kor­mányzati rendszer kiknek milyen kölcsönöket és milyen összegekben adott. Erről fogok rög­. ülése 1932 december 16-án, pénteken, tön kimutatást közölni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék meg­engedni, hogy ezek közül a kölc önök közül felemlítsem itt az érdekeseket. (Olvassa): «Rö­vidlejáratú mezőgazdasági hitelek céljaira 7-5 százalékos kamat és az 1931/32. évben való visszafizetés mellett engedélyezett kölcsönök.» Kíváncsi vagyok, hogy visszafizették-e az ed­dig engedélyezett kiadásokat? (Olvassa): «Ma­gyar Földhitelintézetek Országos Szövetségé­nek 1,740.000 pengő. Kéve Mezőgazdasági Ipar­fejlesztési és Hitelintézetének 1,720.100 pengő. Országos Központi Hitelszövetkezetnek 4,279.300 pengő. Magyar Földhitelintézetnek 2,100.070 pengő.» Összesen 11,579.470 pengő ezen a címen. Most jön tovább (olvassa): «A «Falu Or­szágos Földmívesszövetségének 1930. év végéig visszafizetendő kölcsönök 1,032.000 pengő. Me­zőgazdasági termények értékesítésének előmoz­dítására az Országos Központi Hitelszövetke­zetnek 2% kamat (Dinnyés Lajos: Debreceni kamat ez!) és különböző időpontig való vissza­fizetés mellett engedélyezett fedezeti kölcsönök 15,310.000 pengő. Az Országos Magyar Tejszö­vetkezeti Központnak tej szövetkezetek meg­szervezésére és fejlesztésére engedélyezett köl­csönök 1,392.000 pengő. A budafoki m. kir. ál­lami pincegazdaságnak a bor külföldi értéke­sítésének megszervezésére törlesztés mellett engedélyezett kölcsön.» Itt csak 83.100 pengőről van szó, de Szabóky Alajosnak a beruházások­ról szóló előadása alapján megállapítom, hogy ezen a címen, tehát Budafok címén, 5,374.480 pengő forgótőke adatott kölcsön a budafoki pincegazdaságnak. (Olvassa): «Földmíves vállalkozó szövetke­zetek forgótőkekölcsöneire az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezetnek 1,160.000 pengő. "Wag­ner Adolf szatymazi lakosnak gyümölcsiskola fejlesztésére kölcsönadatott 24.000 pengő. Neckuen Horst és neje hatvani lakosoknak (Dinnyés Lajos: Ki felelős ezért? A magyha­rang?) — itt még egy érdekes tétel jön — vi­rágkertészet fejlesztésére 1931., 1932. és 1933. évek január 31-én három egyenlő részletben való visszafizetés mellett engedélyezett kamat­mentes kölcsön 50.000 pengő.» (Pakots József: Ki volt a kijáró?) Mindjárt rájövünk. A szám­vevőszék a jelentés 257. oldalán ezzel kapcso­latban a következő megjegyzés foglaltatik (ol­vassa): «A Magyar Pénzintézetek Országos Szövetsége részére jutalék fejében 500 pengő utalványoztatott. E kiadás az egyik hatvani virágkertésznek adott 50.000 pengő kamatmen­tes állami kölcsönnel kapcsolatban merült fel.» Méltóztatnak tehát látni, hogy ez a kertész nem lehet más, mint ez a Neckuen Horst és neje, nem tudom kicsodák. Tovább megyek. (Olvassa): «Növényvé­delmi és Növényforgalmi intézet részére neme­sítőtelepek létesítésére 200.000 pengő.» (Magyar Pál: Kétszázezer?) Kétszázezer. (Magyar Pál: Fantasztikus!) «Baromfitenyésztés emelésére engedélyezett 1931/33. években különböző rész­letekben fizetendő kamatmentes kölcsönök.» Itt csak 1,129.000 pengőről van szó. de Szabóky előadásából kitűnik, hogy az állam ezen a cí­men 1,700.000 pengőt adott kölcsön. (Magyar Pál: Tyúkkultusz!) «Növényvédelmi és növény­forgalmi iroda részére a békésszentandrási ipari iskola üzembehelyezésének céljaira 50 000 pengő kölcsön, az Országos • Központi Hitel­szövetkezetnek a Lentermelő- és Értékesítő Szö­vetkezet részére nyújtandó kamatmentes köl­csön 900.000 pengő. Pinceszövetkezeteknek gyüj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom