Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. tőpincék létesítésére és felszerelésére engedélyezett kamatmentes kölcsönök 245.000 pengő. Szarvasmarha- és sertéshizlalási célokra az 1929. év második felében való visszafizetés mellett az alábbi intézeteknek kamatmentesen engedélyezett kölcsönök a következők: az Országos Központi Hitelszövetkezeteknek 6,500.000 pengő, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének 1,736.565 pengő, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének 1,276.176 pengő, öszszesen 11,512.725 pengő. Ellenőrizhetnek engem a mélyen t. agrárius képviselő urak, mert az 1928. évi beruházásokról szóló jelentésben ezekről a sertés- és szarvasmarhahizlalási kölcsönökről a következő előterjesztés tétetett. (Olvassa): «A szarvasmarha- és sertéshizlalás az 1928. év folyamán erős visszaesést mutatott, mert a hizlalóknak nem állott kellő tőke rendelkezésükre. Erre a célra tehát 12,000.000 pengő fordíttatott, amelyből 2 millió pengő a száz holdom aluli kisgazdáknak kizárólag sertéshizlalást szolgáló célokra, további 10 millió pengő pedig szarvasmarha- és sertéshizlalási kölcsönökre engedélyeztetett. Feltételül azonban kiköttetett, hogy a kölcsönakcióhoz az intézet is hozzájáruljon 10 millió pengővel.» Kérdem tehát, vájjon ezek a kölcsönök a száz holdon aluli kisgazdák részére jutottak-e, úgy, amint az ebben az előterjesztésben foglaltatik? De tovább megyek. Itt van a sajtgyártó üzem céljaira engedélyezett 30.000 pengő kamatmentes kölcsön, a Dőry Konzervgyár R. T.-nak a gyümölcskonzerv-export fejlesztésére később megállapítandó feltételek mellett engedélyezett kölcsön. Itt csak 14.600 pengőről van szó, de tudjuk, hogy a Dőry-konzervgyárban az állam 480.000 pengőt vesztett el. Alkaloida Vegyészeti Gyár R. T.-nak morfium és ópium gyártására engedélyezett kamatmentes kölcsön. Itt csak 50.000 pengőről van szó, de tudjuk Szabóky tanulmányából, hogy erre a célra is 160.000 pengő fordíttatott. A Növényvédelmi és Növényforgalmi Irodának a Magyar Seprőgyár és Agráripari R. T. kisebbségi részvényeinek kifizetésére és a vállalat üzemének biztosítására engedélyezett kamatmentes kölcsön (Dinnyés Lajos: Nagy seprű kell ide!) 80.000 pengő. A Horticultura Magtermesztő és Értékesítő Szövetkezetnek terményátvételre engedélyezett és később megállapítandó időpontban törlesztendő kamatmentes kölcsön. Itt csak 22.000 pengőről van szó, de méltóztatnak tudni, — a 6-os bizottság jelentésében is bennefoglaltatik — hogy az államot a Horticultura címén 660,000 pengő veszteség érte. Burgonyatermelési hivatal részére vetőburgonya beszerzésére kamatmentes forgótőke-kölcsön 403.138 pengő, de méltóztatnak Szabóky előadásából tudni, hogy a hagyma-, burgonya- és gyümölcsértékesítés előmozdítására a szövetkezeteknek 3 milliónál nagyobb összeg engedélyeztetett. A müncheni borház berendezésére 1936. december 31-étől való visszafizetés kötelezettsége mellett engedélyezett kamatmentes kölcsön 68.528 pengő. Szintén méltóztatnak tudni, hogy a bortermelés előmozdítására több mint 7 millió pengő fordíttatott, s hogy a borpalotákra Münchenben, Kopenhágában, Zürichben, Berlinben mennyit költöttek. Itt jön a «Futura», a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R. T.-nak vetőmagakció céljaira az akció befejeztével leendő visszafizetés mellett engedélyezett kamatmentes kölcsön. Itt 2,350.000 pengőről van szó, de a népszövetségi jelentés KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. ülése 1932 december 16-án, pénteken* 327 1/b) mellékletének második jegyzetében meg van állapítva, hogy a Futurával szemben az állam eddig 13 millió pengő szavatosságot vállalt. A Futura tehát a magyar államnak, nem mint itt ebben a részletjelentésben kimutattatik, 2'5 millió pengőbe, hanem kimutatott hiteles adatok szerint eddig legalább 13 millió pengőbe került, az a Futura, amely a magyar gabonakereskedelmet teljesen tönkretette, az a Futura, amely hivatásának semmi tekintetben sem felelt meg. (Zaj a baloldalon.) A Futura a magyar állam adófizetőinek ennyi pénzébe került. Itt vannak ezek az állami igazgatás keretében adott kölcsönök, itt vannak azután az állami üzemekkel szemben adott kölcsönök. Itt van például az állami erdőgazdasági birtokkal szemben — ami Lillafüredet jelenti — 1,340.947 pengő, amire nézve a legjellemzőbb a jelentésben foglaltatik. A jelentésnek ez a legutolsó pontja r a 261. oldalon a következő. Ezt is agrárius képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy milyen címen költöttek Lillafüredre. Azt mondja ez a jelentés (olvassa): «Indokolást igényel, hogy a minisztertanácsnak 1929. június hó 15-én tartott ülésében nyert hozzájárulás alapján az erdőgazdasági birtokok beruházásai között a lillafüredi Palota-szálló belső berendezésének költségei is elszámolást nyertek. Erre a célra, valamint a szálló autógarázsának céljára fedezetül . . . a földmíves iskolák létesítésére számításba vett, de felhasználásra nem került 1,160.000 pengő . . . fordíttatott.» (Felkiáltások balfelől: Szép dolog.) Földmíves iskolák címén éveken keresztül felvettek egy tételt, 1,160.000 pengőt, a földmíves iskolákat nem állították fel, ellenben amit ezen a címen felvettek, azt a lillafüredi Palota-szálló belső berendezésére, brokátokra, freskókra fordították, (Felkiáltások balfelől: Szép virementjog!) amelyeken nem tudom, hogy néhány miniszter nincs-e megörökítve. Mert az ennek a kormányzati rendszernek sajátsága, hogy nem bírja megvárni a halált, hanem még életében festet és szoborba öntet. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Miután az utókorban nem bíznak, most a jelen korban lefestik és szoborba öntetik magukat, hogy az utókor lássa az ő nagyságukat megörökítve. Nem tudom, vájjon ezen a lillafüredi alkotáson nincsen-e meg ez. De itt van előttem a földmívesiskolákra vonatkozó előterjesztés, amely egészen másképpen beszél. Elnök: Lejárt a képviselő úr beszédideje. Bródy Ernő: Igen t. Ház! Sajnálom, hogy olyan rövid idő áll rendelkezésemre, hogy ezekből az adatokból és anyagokból nem tudok még többet a mélyen t. Képviselőház rendelkezésére bocsátani. Nagyon sajnálom, hogy a t. Képviselőház nem követte azt az eljárást, amelyet itt Kállay Tibor, Farkas Tibor és Esterházy Móric gróf t. képviselőtársaim ajánlottak, mert az ellenzék is büntetőjogi elemekkel dolgozik, és amikor itt halmazatról és visszaesésről van szó, egyúttal itt van a kérdésnek a politikai és jogi felelősség határán járó elévülése is és amint a büntetőjogban az elévülést figyelembe veszszük, itt is az elévülésnek mindenesetre helye és alkalma van. De amikor az ellenzék nem nyúl a legsúlyosabb fegyverhez ebben a kérdésben, akkor legalább is lojális lett volna nem az ellenzék, •hanem az ország érdekében, a törvényalkotás lojalitása érdekében és a törvényalkotása presztizse érdekében ezeket a súlyos és kényes kér46