Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-137
316 Az országgyűlés képviselőházának 137, mányzati rendszerre is. (Ügy van! a szélsőbaloldalon,) Hozzászoktunk már ahhoz, hogy minden csendőr és minden rendőr vidéken belénk törölheti a sáros csizmáját, (Reisinger Ferenc: És minden sikkasztó jegyző!) és ezért őket eddig, tapasztalataink szerint, még soha semmiféle büntetés nem érte, sőt ha velük szemben felléptünk, mint példának okáért a berettyóújfaluisi eset mutatja, amikor volt szerencsém — ha ugyan ez különös szerencse — a Képviselőház plénuma előtt mentelmi jogom megsértését bejelenteni, mondom tehát ha fellépünk a törvénytelenségekkel szemben, akkor koholt vádakat kovácsolnak ellenünk. Erre nézve, ha parancsolják, bemutathatok egy hivatalos írást is. Itt van a debreceni királyi ügyészségnek 34/IV. B. 1932. számú határozata, amely szerint dr. Kis Jenő ellen és ellenem eljárást indítanak (Mozgás a szélsőbaloldalon.) az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló izgatás és a fegyveres erő elleni izgatás vétsége miatt. Kis Jenő ellen az eljárást beszüntetik, ellenben ellenem ilyen indokolást adnak (olvassa): «...az jelentkezik megállapíthatónak, hogy a vádbeli kijelentéseket Büchler József országgyűlési képviselő tette meg, aki ezidőszerint a mentelmi jog hatálya alatt áll, de nem állapítható meg az. hogy a szóbanforgó kijelentéseket Kis Jenő tette volna.» A csendőr példának okáért azt mondja, hogy (olvassa): «30—40 munká,semberiiek azt hangoztatták: Emberek, tömörüljetek a mi szervezetünkbe, nekünk országgyűlési szocialista képviselőknek az az érdekünk, hogy a kormányt megbuktassuk, a nagybirtokokat felosztassuk, a szegény embereket földhöz juttassuk. A csendőrségtől, katonaságtól ne féljetek, a sorozás után ne vonuljatok be, mert ha a mi szervezetünk erős lesz, a szegény emberek lesznek az urak és megteremtjük megint a kommunista világot, mint régen volt.» Tisztán és kizárólag azért, mert én itt a Házban mentelmi jogsérelmet jelentettem be, a csendőrök ilyen vallomásokat tesznek (Reisinger Ferenc: Válogatott butaságok!) és az ügyészség azt mondja, hogy csak azért nem lehet ellenem eljárni, mert országgyűlési képviselő vagyok. Ez egyszerűen nem igaz, mert éppen úgy el lehet ellenem járni, mintha nem volnék képviselő: tessék a Háztól engem kikérni és oda fogok állni a bíróság elé. (Kertész Miklós: A csendőr ellen közveszélyes hazudozás miatt kell eljárást indítani! — Mojzes János: Statisztikára dolgozik a csendőrség, nem lehet rossz néven venni, hogy mindenből bűncselekményt akar csinálni!) Ilyeneket csinálnak a t. csendőr urak. A másik dolog, amelyről beszélni akarok, példának okáért a következő. A budapesti királyi ügyészség eljárást indít három munkás, Kondor Lajos, Lévai Lajos és Hornyik József ellen és kommunista agitációban való részvétel, komniiunásta bűncselekmény miatt letartóztatásba helyezi őket. "Rögtön meg kell jegyeznem, hogy azt a három föildmunkást, akikről most szó van, a bíróság a kommuniista bűncselekmény vádja alól felmentette és csak azért ítéltével, mert a hatóságoknak nem tettek feljelentést. Érdekes, hogy hogyan állt elő ez a bűncselekmény, hogyan dolgoznak ma a hatóságok? (Farkas István: Hogyan történik a beugratás!) Megjelenik egy ember, aki azelőtt régen közéjük tartozott, Törökszentmiklóson, egy földmunkás lakásán, ahol körülbelül 8—10 ember van jelen 5 este, homályos szobában. Ez ülése 1932 s december 15-én, csütörtökön. a Kinder Gyula nevű ember átad a parasztoknak, a földmunkásoknak egy csomagot. A földmunkások meg sem nézik a csomagot, leteszik a földre és Kinder Gyula úr elmegy. Egy óra múlva megjelenik két csendőr azzal a kérdéssel, hogy hol van a csomag. Előveszik a esomagot és akkor a csendőrök ezeket az embereket elviszik Szolnokra az ügyészségre, lezárják őket, hónapokig vizsgálati fogságban vannak, a végén pedig, amikor következik a tárgyalás, a tárgyaláson mint terhelő tanú megjelenik Kinder Gyula, (Farkas István: Aki a röpiratokat hozta!) akit a csendőrök beugrattak, hogy vigye el a röpiratokat. Az egész azért történt, mert ez a három ember áll a törökszentmiklósi szociáldemokrata pártszervezet élén és a szociáldemokrata pártot akarták diszkreditálni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) így ugratták be ezeket az embereket. A harmadik eset Csongrádon történt meg. Egy Terebesv nevű rendőrfogalmazót valamely más városból — e pillanatban nem tudom megmondani, hogy melyik városból — részegeskedés miatt áthelyeztek Csongrádra. Terebesy rendőrfogalmazó elküld egy Kluc^ai János nevezetű 52 éves öregemberhez, hogy a í'ilát, aki leventeköteles, vigye el a rendőrségre, inert nem volt jelen az oktatáson. Ott van az a fiatal gyerek is, akit el akar vinni a rendőrség. Azt mondja ez a fiatal gyerek: «Ne tegyék meg velem azt a szégyent, hogy ezért végig vigyenek az utcán! Menjenek csak előre, én majd megyek utánuk.» A gyerek azonban — mivel hallotta már, hogy a csongrádi rendőrségen megverik az embert — féltében nem ment be mindjárt. Erre egy óra múlva megjelent az öreg 52 éves embernél és 50 éves aszszonynál most már négy rendőr azzal a kérdéssel, hogy hol van a íítiM «Elment a rendőrségre!» «Nem igaz, nem jött el.» «Akkor nem tudom, hol vain.» Erre beviszik a két öreget, leviszik a pincébe, levetkőztetik és bikacsökkel összeverik az asszonynak és embernek a talpát, (Zaj a szélsőbaloldalon.) — Kertész Miklós: Téboly!) A jegyzőkönyvekben megvan a tényállás, van tanú.) (Br. Urbán Gáspár: Szolnokon?) Nem! Csongrádon! A gyerek meghallja valahol, hogy a szüleit bevitték, mire beszalad a városházára: «Itt vagyok kérem; ne bántsák a szüleimet, az apámat, az édesanyámat, az öregasszonyt.» Ekkor leviszik a gyereket is, négy rendőr nekiáll és véresre veri. (Kabók Lajos: Ezek bestiák!) Levetkőztetik, a talpát véresre verik, úgy, hogy négy óra hosszat egyáltalában nem bír a talpára állani. Sőt tovább megyek. Nemcsak a gyereket és a szülőket verték meg, hanem megfogtak az utcán egy Kapdebó János nevezetű embert. Azt kérdezik tőle: «Hol van a barátod, mert neked a barátod Klucsai János.» «Igen, barátom.» «Hol van 1 ?» «Nem tudóim!» «Gyere csak be!» és erre beviszik. Terebesy fogalmazó úr azzal fogadja, a barátot, hogy ad neki két pofont. Látom, hogv törvénytisztelő emberek hihetetlennek tartják ezt a dolgot, de méltóztassék elhinni, hogy ha magam a dolog után nem néztem volna alaposan, akkor ezt az ügyet ide sem hoztam volna. Terebesy fogalmazó — figyelmébe ajánlom a kormánynak (Rcisinger Fere'nc: Terebesyből kapitány lesz nemsokára!) — megtette azt, hogy miután felhozták az öregasszonyt és az öregembert a pincéből, ahol összeverték őket, még maga saját kezével négy pofont adott az asszonynak (Kabók Lajos: És ez még uniformist visel!)
