Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-137
292 Az országgyűlés képviselőházának 137. ennek a kérdésnek, hogy a törvényhozás, mi- i után itt rendkívüli anyaggal van dolga, először tekintsen bele, vizsgálja meg azt teljes alapossággal, állapítsa meg a felelősséget és csak amikor a törvényhozás előtt teljesen fel van tárva ez az anyag, kerüljön ez a komplexum ide 'a parlament elé újból s akkor a parlament rendelkezzen ebből a szempontból, ha felelősséget lát, egyfelől a felelősség kimondásával, másfelől pedig a budget jog szempontjából törvénnyel. Ezeket voltam bátor elmondani. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik'? Héjj Imre jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: T. Ház! A tegnapi nap folyamán szóvátettem azt a különös^ jelenséget, amelyet a zárszámadást vizsgáló bizottság jelentéséből megállapítottam, hogy itt olyan dolgok vannak, amelyek teljesen hihetetlenek. Hajlandó voltam feltételesen akceptálni azt a közbeszólást, amely itt a Házban elhangzott, hogy sajtóhiba történt. Tartoztam azonban azzal az elégtétellel azoknak, akik ennek a nyomtatványnak sajtóügyi részét intéztek,, hogy utánajárjak a dolognak és megállapítottam, hogy sajtóhiba a nyomtatásnál nem történt. Azt' szedték ki pontosan, amit a kéziratban megkaptak. Ezzel tartoztam azoknak a tisztviselőknek és munkáisoknak, akik ezt az ügyet elintézték. Tehát, hogy ki a felelős érte és mi történt, azt méltóztassék elképzelni. Ismétlem: nem tartom komoly dolognak azt, hogy ilyen jelentések kerülhetnek a Ház elé. Ezt szükségesnek tartottam kijelenteni. (Strausz István: Nagy szolgálatot tett a jövőre az országnak!) Most csak röviden akarok foglalkozni r a múlttal, mert most elsősorban az 1928/29. évi zárszámadásokat tárgyaljuk és azoknak a kérdéseknek nagyrésze, amelyeket már több képviselő társ am említett felszólalásakor, tulajdonképpen inkább vonatkozik az 1929/30. és az 1930/31. évi zárszámadásra. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy az I928/29-esben is nincs anyag bőven, amellyel foglalkozhatnánk, de ezek a kisebb szabálytalanságok azokhoz a nagyobb dolgokhoz képest eltörpülnek. T. Ház! Itt néhány szóval megemlékezem arról, amit a pénzügyminiszter mondott, hogy a. kormány ezekért a zárszámadásokért a felelősséget nem vállalja. Mindenesetre figyelmeztetem a t. Házat, hogy az 1928/2ÍK évi költségvetési és zárszámadási anyag* idejére esik a hivatalos lapnak az a közleménye, amelyben Wekerle Sándor volt pénzügyminiszter urat kinevezték pénzügyminiszternek . és Gömbös Gyula miniszterelnök urat honvédelmi államtitkárnak. Ez a hivatalos lap szeptember 5. számában jelent meg. Az egyik karrier, a volt pénzügyminiszternek a lapok szerint nagy ívvel megindult karrierje — mert a pénzügyminisztert üdvözölték akkor a lapok — tulajdonképpen már befejeződött és azt hiszem, Wekerle pénzügyminiszterségének idejére Magyarországon nem fognak olyan kellemesen visszaemlékezni. (Fábián Béla: Az a kérdés van-e freskója, vagy nincs freskója! Freskót neki!) A jövő fogja majd megmutatni, hogy ez a szeptember 5-ike nem volt-e esetleg kezdete egy még szomorúbb korszaknak, mint az, amelyről egyelőre megemlékezhetünk. Mindenesetre a jelek nem nagyon biztatók. Különösnek tartom azt a. kormánynyilatkozatot, amely ált alános ságjb an arra az állásülése 1932 december 15-én, csütörtökön. pontra helyezkedik, hogy a kormány ezekért a zárszámadásokért nem tartja imagát fele- < lősnek. (Dinnyés Lajos: Ki a felelős? Hol van itt a felelősség? — Fábián Béla: Már mondtam, hogy a nagy harang!) Egyet azonban mindenesetre megállapíthatunk: történtek itt olyan költekezések, amelyek sem a törvényekkel, sem az orstzág- gazdasági helyzetével arányban nem állottak. Kétségtelen, hogy parlamentáris rendszer idejében, ha a kormány, vagy törvényhozás költekezni akar, akkor nem igen van íhatalom» amely azt a költekezési mániát megakadályozza. Két hatalom még van: az egyik az államfő ott, ahol az államfőnek befolyása van, a másik pedig a választóközönség. De ha a kormány is költeni akar és bőségesen költekezik és ebben asszisztál neki a törvényhozás, mint ahogy asszisztált a múltban, akkor a törvényhozásban a többség feltétlenül felelős azért a gazdálkodásért. De itt a kérdés lényegében elintézve tulajdonképpen nem volna azzal, ha most, amikor hajók mutatkoznak, akkor azok, akik felelősek azért, mert ők is támogattak ezt a rendszert, most egyszerűen ezzel a rendszerrel ellentétbe helyezkednének. Mindenesetre a korrektség: nagyobb fokát látom abban a nyilatkozatban, amit Esterházy gróf t. képviselőtársam a kereszténypárt nevében, a kereszténypárt felelősségére nézve mondott, mint abban a nyilatkozatban, amelyet a pénzügyminiszter úr itt a Házban a kormány nevében tett. Mert a kereszténypárt hivatalosnak tekintendő nyilatkozatában igenis kijelentette, hogy vállalja a felelősséget és nem akar alóla kibújni, de ezt a felelősséget megfelelő formában akarja gyakorolni. Vállalja a felelősséget azért, amiről tudott. Továbbmegyek, hiszen ebben, azt hiszem, teljesen egyetértünk. Azt hiszem, hogy azért is felelősek, amiről tudhattak volna. (Bródy Ernő: Az ellenzék nem volt abban a helyzetben, most hozták ide!) Azt hiszem, a népjóléti minisztérium dolgairól a kereszténypárt mégis többet tudhatott volna, mint az ellenzék, mert a népjóléti anyag tulajdonképpen kereszténypárti anyag volt. Továbbmegyek, hiszen ez a nüansz kérdésé, de azt hiszem, hogyha valaki valamit saját hibájából nem tudott meer. amit köteles lett volna megtudni, azért is jár kis felelősség. De anynyira lényegtelen a felelősségnek ez a minősége, hogy erről nem kell sokat beszélni. Mindenesetre teljesen lehetetlennek tartom azt az álláspontot, hogy azokat a törvénysértéseket, amelyekről most tudomást szerzünk, egyszerűan úgy intézzük el, hogy tudomásul vesszük, hogy amit a kormány tett, azt jól tette. Politikai szempontból ezt el lehet intézni, a többségi bizalom szempontjából azt lehet mondani, hogy jól tettétek, de ezzel a dolog jogi részét nem intéztük el. De vegyünk egy egyszerű esetet: ha egy szerződés érvénytelen volt ab ovo, mert nem volt meg a törvényes alapja s az utóbb nem pótoltatik a törvényes alap hiányát megfelelően pótló intézkedéssel, akkor azzal, hogy a Képviselőház és az ország többsége azt mondja: «bízunk bennetek, csinálhattok akármit», ez formailag jogi szempontból törvényessé nem válik. Lehet, hogy ideig-óráig alszik a dolog, mert senki sem piszkálja, vagy nem kerül jogi elbírálás alá, de jogilag érvénytelen dolgokat így érvényesekké nem tehetünk. Ezt tudomásul kell venni. Többségi határozattal elhatározhatnak még súlyosabb dolgot is, de többségi határozattal mindent nem lehet megtenni,
