Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

252 Az országgyűlés képviselőházának li bad keresnie. Az államnak erre a pénzre ne legyen azért szüksége, hogy esetleg a gyufapénzből más irányba juttatott összegek folytán előállott hiányokat pótolja. Legyen szabad itt megemlitenem azt is, hogy félreismernek bennünket, különösen a kisgazdapárt egyes tagjait, hogy mi talán odakint nem ugy dolgoznánk és nem ugy beszélnénk, hogy: igenis, emberek, kitartás, nyugalom, mert ebben a mai nagy gazdasági csatában (Esztergályos János: Majd jön Gömbös gyorsvonati sebességgel!) csak az a nemzet állja meg a helyét, amely idegeit rendben tartja, amely ezt a harcot kibirja, tehát összeszoritott fogakkal bár, de ki kell tartani! (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez azonban nem jelenti azt, hogy idefenn a kormány felé esetleg ne a legnagyobb keménységgel és a legnagyobb acélossággal álljunk ki a magiunk és népünk igaza mellé. Odakint méltóztassanak meghallgatni bennünket és ha néha félre is értik a mi szavainkat, mert félre akarják azokat értetni (Ügy vtín! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.), ne méltóztassanak az ugrátoknak felülni, akik minket, akik egy világnézeti ponton küzdünk, össze akarnak ugrasztani. Ebből a «szemszögből nézem a kérdést: megnyerni a nemzeti és polgári társadalomnak a legszélesebb néprétegeket. Ez az igazi modern politika. Es amikor százezrek lelki nyugalmát akarom visszaadni, — hiszen lelki válságról is beszélnek — akkor ezt azzal adhatom vissza, ha azt mondhatom nekik, hogy az állam gondoskodik róluk, az állam a mi apánk, az állam a mi jó szülőnk (Egy hang a szélsőbalolalon: az állam a mostohaapjuk!), nem pedig az, aki még akkor is gáncsot vet, amikor tulajdonképpen fel kellene valakit emelni. En ebből a mentalitásból és nem talán valami borstörésből, vagy nem tudom, miből hoztam ide ezt a kérdést. Ilyen szempontok engem nem vezetnek. Idehoztam a kérdést azért, mert ilyen panasszal fordultak hozzánk. Es inkább hozzánk forduljanak, mint olyanokhoz, akik malom alatt használják ezt ki. Idehoztam ezt a kérdést őszintén és bizalommal, arra kérem a miniszter urat, hogy méltóztassék ezen sürgősen segiteni. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter ur által adott választ tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Sorrend szerint következnék Petro Kálmán képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz az elemi népiskolák gazdasági oktatása tárgyában, a képviselő úr azonban kéri interpellációjának elhalasztását. (Helyeslés). Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként kimondom. Ugyancsak Petro Kálmán képviselő úr jegvzett be interpellációt a vallás- és közoktatatásügyi, valamint földmívelésügyi miniszter urakhoz az általános továbbképző iskolák tanterve tárgyában, amely interpellációnak szintén elhalasztását kéri. (Helyeslés.) Méltóztassék a halasztást megadni. (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Sorrendben következik Weltner Jakab képviselő ur interpellációja^ az összkormányhoz a politikai amnesztia tárgyában. A jegyző ur felolvassa. . ülése 1932 december 14-én, szerdán. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): „Interpelláció az összkormányhoz. a politikai amnesztia tárgyában: Hajlandó-e a kormány a politikai bűncselekmények megítélésénél a jobb- és baloldalt egyforma elbánásban részesíteni? Hajlandó-e a kormány ebből folyói ag a. politikai üldöztetés rendszerét megszüntetni és szülőföldjükre, működési körükbe visszaengedni azokat, akik ma külföldön, emigrációban élnek? Hajlandó-e a kormány a politikai bűncselekmények miatt körözöttek ellen kibocsátott körözésekét hatályon kívül helyezni és visszatérésüket lehetővé tenni? Hajlandó-e a kormány oly

1 arányú előterjesztést tenni, hogy a politikai bűncselekmények miatt megbüntetettek vagy olyanok, akik ellen politikai bűncselekmények miatt eljárás van folyamatban, amnesztiában részesüljenek? Weltner Jakab s. k." Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Weltner Jakab: T. Képviselőház! A karácsonyi szeretet és békesség szavait kellene idáznem, amikor az emigráció, a politikai üldözöttek és azok érdekében beszélek, akik áldozatai annak a rendszernek, amelly immár tizenhárom esztendő óta engesztelhetetlen gyűlölettel foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Az előttem szólott t. képviselőtársam, Kakovszky Tibor, acélos kitartást és keménységet követelt a kormánytólL Nos, van egy terület, ahol acélos kitartással, keménységgel és szilárdsággal áll a kormány a helyén, mindegyik kormánv: acélos szilárdsággal, kegyetlenséggel, gyűlölettel kezeli azt az ügyet, amely ezelőtt tizenhárom esztendővel nem azoknak az embereknek hibájából adódott, akik áldozatai az összeomlásnak, hanem annak a világháborúnak hibájából, amelyet nem ők csináltak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tizenhárom esztendeié vannak magyar munkások ezrei a külföldön, tizenhárom eszItendeje vaunak megbélyegzettek az országban, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) tizenhárom esztendeje élnek itt exisztenciák, akik nem tudnak munkát találni azért, mert annakidején gyorsan ítélő bíróságok elítélték őket. olyan bíróságok, amelyeknek ítéleteit ha időközben revízió ailá vették, akkor kiderült, hogy semmi okokért ítéltek el évekre embereket. (Propper Sándor: Forradalmi bíróságok voltak!) Ezrével és ezrével vannak itt az országban exisztenciák, akik nem tudnak amnesztiát kapni, akilk koldusai ennek a rendszernek, mert gyorsan megalakult különböző testületek, különböző bizottságok kiszórták őket jogtalanul állásukból. (Ügy

f van! Ügy van! a szélsobaloldalon.) ezrével és ezrével vannak a bel- és külföldön ilyen emberek, és tizenhárom esztendő óta az engedékenységnek, a békének egyetlen szavát nem hallottuk, egyetlen gesztusát nem láttuk. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Voltak máshol is forradalmak, volt máshol is bolsevizmus Európában, de azt a példátlan lelketlenséget, amellyel nálunk ezt az ügyet kezelik, sehol a világon nem láttuk. Finnországban véres bolsevista forradalom volt, és másfél esztendő múlva mindenki kegyelmet kapott. Münchenben bolsevista forradalom volt, és két esztendő alatt a német birodalom megtalálta azt a módot, hogy mindenkinek amnesztiát adjon. Régebben a párisi