Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-136

238 Az országgyűlés képviselőházának 1 mat a legközelebbi interpellációs napon mond­liassam_ el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a halasztást engedé­lyezni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr 11. számú interpellációja a kormányhoz. Kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Interpel­láció a kormányhoz: Miért lehetséges az, hogy egyesek külföldi 'kötvényes adósságaikat kifizethették, átváltoz­tathatták, így pl. a kabinet egyik tagja is, míg mások külföldi kötvényes adósságaik miatt tönkremennek? Rendezze a kormány ezt a kér­dést a közérdeknek megfelelően. Hegymegi Kiss Pál, s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő nrat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Az igen t. kor­mány immár több hónap óta vezeti az ország ügyeit és kétségtelenül nehéz körülmények kö­zött egyik legsúlyosabb rendezésre váró kér­dés az ingatlanokon — értve alatta a föld- és házbirtokot — levő terhek rendezése, sajnos azonban, ezen a téren mindezideig intézkedések nem történtek. Különösen súlyos és nagy problémát okoz a terhek rendezése ott, ahol a gazdatársadalom jelzálogos kölcsönöket külföldi valutákban vett fel a bankok útján. Amikor ezeket a kölesönö­ket felvették, még bizonyos jobb idők voltak; a terményárak, a búza ára is magasan állott. A szorgalmas és törekvő gazdák vették fel, mert volt lehetőségük hozzá, legalább is re­ményiették, hogy ezeket a tartozásokat vissza­fizessék, hiszen ezek: a jelzálogkötvény tarto­zások külföldi valutában nekik bizonyos lehe­tőséget is szolgáltattak az intenzív földmíve­lésre. De nemcsak magánszemélyek vettek fel ilyen tartozásokat, hanem vettek fel intézmé­nyek isi Nagyon jól ismerjük, itt a parlament­ben is szerepelt, hosszabb tárgyalás anyagát képezte a városok számára felvett Speyer- ! kölcsön; ilyen volt — amelyről jövő interpellá­cióm során akarok megemlékezni — a protes­táns egyházak kölcsöne is. Később azonban a termény ára a rossz, gaz­dasági helyzet miatt leesett, mégpedig rend­kívül leesett, úgyhogy most már ezeket az an­nuitásokat külföldi valutákban a gazdák nem tudják visszafizetni. így nehézségek állottak elő. A fedezet sem volt már többé olyan biztos, mert az ingatlanok, értéke leszállott akkor, amikor az ingó tőke értéke emelkedett és eb­ben a tekintetben bizonyos védő intézkedések is megtörténtek. Az adósság tehát horribilisen naggyá alakult át és ma úgy vagyunk idebenn, hogy akinek ilyen jelzálogkötvényes külföldi valutás adóssága van, ha adósság elég magas, voltaképpen elveszett ember és nincs lehetősége abban az irányban, hogy helyzetét mégegyszer tisztázhassa. Miután pedig ezeket a kölcsönöket kisemberek is számosan vették fel, a bankok szinte biztatták rá az embereket, természetesen ez a válság a gazdatársadalom nagy részénél rendkívüli mértékben jelentke­zik. Az az orthodox gazdasági politika, amelyet kormányunk ezen a téren követ, kétségtelenül elősegíti, hogy mind súlyosabbá váljék, a hely­zet és «emmi'féle expedienst, lehetőséget arra, hogy a gazdatársadalom megmentődjék, ide­vonatkozó javaslatot, indítványt, intézkedést egyáltalán nem látunk. Ez a külföldi jelzálog­kötvényes, külföldi valutás adósság tehát egy­felől tönkreteszi a gazdát, aki nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, másfelől pedig kizárja . ülése 1932 december lU-én, szerdán. a további termelés lehetőségéből. Egy évi an­nuitás kifizetése is ma már olyan súlyos ter­het okoz, hogy kétségtelen, hogy a gazdatársa­dalom ezt a maga részéről teljesíteni nem tudja. így néz ki az országban, idebent ezek miatt a külföldi valutás, jelzálogkötvényes adósságok miatt a helyzet. Nézzük meg, hogyan néz ki az országon kívül a hitelezői A hitelezőknél, te­kintettel a mi rossz gazdasági helyzetünkre, azokban az államokban lement ezeknek a jel­zálogos kötvényeknek árfolyamértéke, mélyen a névértékén alul, úgyhogy két-három évi an­nuitással odakint vissza lehetne vásárolni a kötvényeket, ellenben idebent névértékben sze­repel a megfelelő annuitás, úgyhogy most elő­áll az a helyzet, hogy amíg ezek a tartozások külföldön alig érnek valamit a múlthoz képest, idebent a valutáris különbségek és a rossz pénz­ügyi viszonyok miatt súlyos teherként jelent­keznek. Természetesen, külföldi hitelezőink és a külföldi államok, amint azt a pénzügyminisz­ter úrtól is hallottam, a maguk részéről kétség­telenül tiltakoznak az ellen, hogy ezeket a köt­vényeket külföldön összevásárolják és ezekkel a kötvényekkel azután kifizessék az adósságot. Reánk nézve a névérték áll fenn, míg odakint a valóságos érték, amit ott a, gazdasági életben jelent a kötvény. (Gr. Hunyady Ferenc: Az ere­deti jegyzők már elvesztették követelésüket!) Most már az is megtörténik és kísérleteztek is abban az irányban, hogy ezeket a kötvényeket a külföldön visszavásárolják és magával a jel­zálogos kötvénnyel fizessék ki a tartozást. De úgy vagyok értesülve, hogy éppen az angol fel­fogás ezt nem egyeztetheti össze a morállal, ennélfogva ebből a szempontból az államkor­mány részéről, amint nagyon jól tudjuk, ti­lalmi intézkedések állíttattak be, amely tilalmi intézkedések folytán ezeknek az adósságoknak kötvényekben való kifizetése voltaképpen tiltva van. Csakis azoknak lehet, akiknek külföldön van.valutájuk, vagy azoknak a bankoknak le­het, amelyeknek ilyen irányban megvan a kül­földi összeköttetésük. Mélyen t. Ház! A kormány intézkedései folytán az országban idevonatkozóan ferde helyzet állott elő. Erre céloztam én múltkori felszólalásomban, amikor azt mondottam, hogy ennek az intézkedésnek ferdesége ott mutatko­zik, hogy egyeseknek akár összeköttetéseik ré­vén, akár más módon, a bankok jóvoltából, bi­zonyos formációk útján, módjukban van ezt a tartozást kifizetni, másoknak azonban nincs módjuk ezt megteni. Tagadhatatlan, mi is tu­dunk róla nagyon jól, hogy ilyen vásárlások külföldön, bár tiltva voltak,^ egyesek részéről meg nem engedetten folytak és ismerjük a spe­kulációnak azt a módját, hogy olcsón össze­vásárolták külföldön, itt az adósoknak azután magasabb áron eladták és így bizonyos nyere­ségre tettek szert (Gr. Hunyady Ferenc: Hatal­mas nyereségre!) a tilalmi intézkedések folytán. Előállott a közvetítésnek ez a sikeres és nyereség teljes processzusa, amit a magunk ré­széről kétségtelenül kifogásolnunk kell. Ugyan­akkor a gazdatársadalom másik része — mert hiszen magam is többízben próbáltam ilyen irányban a kisgazdák érdekében lépéseket tenni — a bankoktól nem kapta meg idevonat­kozóan a segítséget, nem volt nekik összeköt­tetésük, az annuitásokat több esztendő óta nem fizették. Sok embert tudunk, akinek emiatt birtokától kellett megválnia és emiatt tönkre­ment. Mélyen t. Házi Azt kérdem a t. Háztól,

Next

/
Oldalképek
Tartalom