Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-134

156 Àz országgyűlés képviselőházának egy eset van, az esetek töméntelen száma van, amely mind a törvénynek kigúnyolása, kicsúfolása, és azt szentesítik ma. Megcsinálták ezt akkor, és ma ugyanazt csinálják. Ne méltóztassék nekünk azt mondani, hogy itt változás történt. Itt nincs semmiféle változás, itt minden maradt a régiben. Es ugyanazt az illusztrálást kapjuk ma, amelyet kaptunk régen. (Rassay Károly: Erre nincs elítélő szava az új pénzügyminiszter úrnak!) A pénzügyminiszter úr szerintem megtehette volna, hogy vagy mellőzi ezt a kérdést, vagy elítélő szava van erre vonatkozólag, de egyet nem tehetett meg mintán ninos semmi köze hozzá, hogy azonosítsa magát vele. De ez elárulja az egész rendszer lelki világát és struktúráját: ez nem más, mint folytatása ennek a tízéves rendszernek, amely csapásként nehezedik az országra. (Rassay Károly: Ügy van! Nagyon helyesen mondja!) T. Képviselőház! Megint csak nem akarok általánosságban maradni! (Rassay Károly: Ki fog derülni, hogy két év alatt 200 millióval adósították el az országot! — Halljuk! Halljuk! balfelől.) Mióta beszélünk az álláshalmozásokról, holott az 1897-iki törvény azt bölcsen elintézi egy mondattal, amikor azt mondja a 34. §-ban (olvassa): «Több hivatali álláshoz kötött fizetés egy és ugyanazon egyén részére nem utalványozható.» Megmondja a törvény. Itt van. Az egész álláshalmozási kérdést régen el lehetett volna intézni egy esetben, ha a törvényt betartják. De miután a törvényt nem tartják be, ennek folytán támadt és volt lehető ez az állapot, amely ilyen helyzeteket teremtett. Ha a törvény alapján jártak volna el, sohasem kerültünk volna ilyen helyzetbe. (Rassay Károly: Az sem történhetett volna meg, hogy miniszterelnökök és miniszterek egyetemi tanároknak mennek miniszteri fizetéssel! Van egy egész sereg!) Az 1897-iki törvény megint lakonikus egyszerűséggel és rövidséggel intézkedik a kölcsönök tekintetében. Mit mond? A törvény 42. §-a azt mondja (olvassa): «Kölcsönök, hitelműveletek, továbbá nagyobb és hosszabb időre terjedő kötelezettséggel járó építkezési szerződések csak a törvényhozás előzetes felhatalmazása alapján köttethetnek.» Az egész ország és az egész Ház tudja és beszél arról, hogy itt kölcsönöket garmadaszámra kötöttek, kölcsönöket vettek-adtak, építkeztek (Rassay Károly: Adósságot csináltak!), adósságot csináltak halomra, értékpapírokat vásároltak, gründoltak részvénytársaságokat, elkracholt részvénytársaságokat újból felállítottak, életképtelen alakulatokba tömtékbe az állam pénzét (Magyar Pál: Az adózók pénzét!), az adózók pénzét, és ahelyett, hogy idejöttek volna előzőleg törvényjavaslattal, ahelyett, hogy a törvény értelmében megkérdezték volna a Házat, utólag, 8 év múlva adnak nekünk lehetőséget arra, hogy erről a kérdésről egyáltalán beszéljünk. (Rassay Károly: Egy negyedórát, meghosszabbítva félórát!) Meghosszabbítva nagy keggyel, — félórát. Engedelmet kérek, ez a parlamentarizmusnak (Rassay Károly: Kigúnyolása!), a parlamentáris eljárásnak teljes kigúnyolása. Éppen azért, hogy ezt valahogyan helyrehozzuk, a következő határozati javaslatot terjesztem elő már a következő évekre vonatkozó zárszámadások tárgyalására nézve (olvassa): «Mondja ki a Képviselőház, hogy a zárszámadásvizsgáló bizottságnak azokat a jelenig, ülése 1932 december 12-én, hétfőn. téseit, amelyekkel t a kormánynak az 1929/30. ; és az 1930/31. évi állami zárszámadásokra voI natkozólag a felmentvény megadását java; solja, mindaddig nem is veszi tárgyalás alá», j (Helyeslés balfelől.) «míg törvényhozási úton í nem rendeztetik egyrészt az 1929/30. és az | 1930/31. évi költségvetési évek folyamán az j 1897 : XX. te. 42. <j-ában foglalt rendelkezés . ellenére a törvényhozás előzetes hozzájárulása I nélkül felvett kölcsönöknek és egyéb hitelj műveleteknek, valamint a nagyobb és hosz, szabb időre terjedő kötelezettségekkel járó építkezési szerződésnek, másrészt a kölcsön•• előlegek felhasználásinak kérdése, mely köl: csönelőlegek mikénti felhasználásához az utóbb [ idézett törvénycikk 1. §-ának 4. bekezdése^ ér! telmében a törvényhozás előzetes hozzájáru' lása lett volna kieszközlendő. Utasítja tehát a Képviselőház a kormányt, | hogy mindezekre vonatkozólag az 1897 : XX. . te. 42. §-a értelmében a törvényhozás felhatal' mázasát igénylő kölcsönöknek, hi telmű veletek | nek, építkezési szerződéseknek részletes felsorolásával haladéktalanul törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé.» (Helyeslés.) Ez vonatkozik a törvényalkotásra. Most pedig méltóztassanak megengedni, hogy elmerüljek ennek az 1928/29. évi zárszám, adásnak a rejtelmeibe, egyes tételeibe. (Hall| juh! Halljuk!) Es itt a mélyen t. Képviselő| ház rendelkezésére bízom magamat. Mit méltóztatnak parancsolni, milyen visszaélést, mert minden fajtából van bőven a raktáron, ami { tetszik, álláshalmozás, hiteltúllépés, alapok i dotálása. Mindenre van példa. Ezt azért mon] dorn, nehogy engem méltóztassanak vádolni ; azzal, hogy az árucikkek feldícsérésében unal; mas vagyok, mert mihelyt egy szót szólnak nekem, rögtön érdekesebb dologgal fogok ; jönni. (Kertész Miklós: Csak ez a bolt sokba kerül a nemzetnek!) Az előző alkalommal mondottam már, hogy ' a konjunktúrának ezekben az éveiben voltak nagy állami feleslegek, amelyeket nem arra ! használtak fel, hogy az emberek életét könynyebbé tegyék .. . | Elnök (cs'enget): Bródy Ernő képviselő úrnak ez a határozati javaslata az 1929/30. és az 1930/31. évről szóló zárszámadásokra vonatkozik, most pedig az 1928/29. évi zárszámadást tárgyaljuk. Bródy Ernő: Az 1928/29. évi zárszámadásra vonatkozólag nem adhattam be, mert azt már tárgyaljuk, de előrelátásból a következő évek zárszámadásaira vonatkozólag már most nyújtottam be. Elnök: Határozati javaslatot csak azzal a tárggyal kapcsolatban lehet beadni, amelyet tárgyalunk, a jelen esetben tehát az 1928/29. évi zárszámadásra vonatkozólag. (Rassay Károly: Erre vonatkozólag beadta!) En nem Kassay Károly képviselő úrnak adtam fel a kérdést, hanem Bródy Ernő képviselő úrnak. Bródy Ernő: De ő is felelhet! (Rassay Károly: Alá vagyok írva, tehát ezért felelek!) Elnök: Nincs szólásjoga a képviselő úrnak! Bródy Ernő: De közbeszólási joga van! (Derültség! — Dinnyés Lajos: Majd elintézzük! — Rassay Károly: Tessék visszaadni! j Amikor ezer milliót elpocsékoltak, akkor nem : voltak ilyen szőrszálhasogatók!) I # Elnök: Figyelmeztetem Rassay Károly I képviselő urat, hogy maradjon csendben! Bródy Ernő képviselő urat kérem, méltóztas-