Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-133
128 Az országgyűlés képviselőházának 133 hát a felelős, mint a történelmi osztály», (Malasits Géza: Hát ki felelős? Valaki csak felelős érte!) a nemesi, főúri, főpapi és hivatalnoki rend. S velük együtt még a bank- és ipari kapitalizmus urai.» Ezzel igenis éket ver a cikk az egymásmellett álló osztályok közé. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez a cikk és ez a közlemény tipikus azok között a közlemények között, amelyek igenis kimerítik azt a tényálladékot, amely az osztályelleni izgatást magában foglalja, s ezért kérem, hogy méltóztassanak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Kabók Lajos szólásra jelentkezik.) Milyen címen kíván a képviselő úr szólni? (Kabók Lajos: A kérdés feltevéséhez kérek szót!) A szó a képviselő urat megilleti. Kabók Lajos: T. Ház! Tisztelettel kérem az elnök urat, méltóztassék a határozathozatal előtt a határozatképességet megállapítani. Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. Herczegh Béla jegyző (megszámlálja a jelenlevő képviselőket) 38! Elnök: Miután a Ház nem határozatképes, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a mentelnú bizottság 430. számú javaslata felett való határozathozatal. A mentelmi bizottság javaslata meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a Ház Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Az idő előrehaladott voltára tekintettel a vitát megszakítom s előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház a legközelebbi ülését folyó évi december hó 12-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa, és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása ; 2. az 1923/24., az 1928/29., az 1929/30. és az 1930/31. évi állami zárszámadások és a legfőbb állami számvevőszéknek azokra vonatkozó jelentései. (Fábián Béla: Inkább a jövőről beszéljünk, mint a múltról. — Zaj.) Szólásra feliratkozott? Herczegh Béla jegyző: Eckhardt Tibor! Eckardt Tibor: T. Ház! Miután az elnöki napirend szerint a Képviselőház most több napon keresztül nem tart ülést, méltóztassék megengedni, hogy egy kérdést hozzak el, amelyről a közelmúlt napokban, tegnap is, nálamnál hivatottabb képviselőtársaim — igy Apponyi Albert gróf is — beszéltek már. Nem is azért szólalok fel ma itt, hogy akár felpiszkáljak sebeket, akár pedig kiélezni iparkodjam azt a nemzetközi helyzetet, amely mindenképpen sajnálatos. Tisztán és kizárólag azért szólalok fel, hogy mint a magyar revíziós gondolat egyik napszámosa, kihangsúlyozzam azokat a nemzetközi szempontokat kifelé és azokat a szempontokat befelé az ország felé, amelyeket nekünk, — azt hiszem — pártkülönbség nélkül valamennyiünknek, ebben a helyzetben szem előtt kell tartanunk. Igen t. Ház! Mindenekelőtt nemzetközi je. ülése 1932 december 2-án, pénteken. lentősége van mindannak, ami Romániában úgy Bukarestben, mint Erdélyben az utóbbi kéthárom hét alatt történt; nemzetközi jelentősége van azért, mert nem a román nép antipátiája, ellenszenve vagy'gyűlölete jutott kifejezésre a magyarsággal szemben, (Ügy van!) hanem a jelenlegi román kormány hivatalosan, mesterségesen, (Ügy van! Ügy v>an!) hatalmi eszközökkel, anyagi eszközökkel (Ügy van! Ügy v<an! — Meskó Zoltán: Napidíjakkal!) rendezi, azt kell mondanom, egy politikai intrika, politikai manőver, szégyenletes politikai üldözés eszközeiként ezeket a nem is tüntetéseket, hanem azt kell mondanom, súlyos visszaéléseket, amelyeknek kétmillió magyar ember van nap-nap mellett kitéve Romániában. T. Ház! Nagyon nagy különbség van abban, ha két nép között áll fenn éles ellentét, és nagyon nagy különbség van abban, ha egy kormány szándékosan és tudatosan uszít egymásra népeket vagy nemzetiségeket azért, hogy olyan nemzetközi szituációt teremtsen, amelyből magának személyi vagy pártjának pártpolitikai előnyöket tud származtatni. Kénytelen vagyok a tárgyilagos igazságnak megfelelően megállapítani, hogy az Erdélyben vagy Romániában élő magyarság sem magatartásával, sem pozitív cselekedeteivel, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) sem negatív mulasztással a legcsekélyebb okot sem adta arra, hogy vele szemben bármiféle retorziós gondolat, politika^ vagy hangulat joggal keletkezhessek Romániában. (Pakots József: Csak tűrnek és szenvednek!) De nemcsak a határokon túl levő elszakított magyar testvéreink, de nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy e megcsonkított, rendkívül^ szerencsétlen körülmények közé sodort ország sem adott erre okot, amelynek helyzetét például semmi sem determinálja jobban, mint az, hogy tizenegy év óta fennáll velük szemben egy politikai, katonai és gazdasági szövetség, amely valóságos hurok, valóságos acélgyűrű gyanánt veszi körül ennek a megmaradt Magyarországnak testét és lelkét is, ennek ellenére ennek a magyar nemzetnek hallatlan nagy politikai érettségére (Ügy van!) európai^ szolidaritási érzetére, politikai iskolázottságára és ezeréves tradícióihoz hű következetes politikájára vall az a tény, hogy mi ezzel a minket fojtogató , balkáni szövetségi rendszerrel szemben, amely — sajnos — nagyon gyakran egy nagyhatalom támogatására is támaszkodhatik, mi soha az ellenszövetség rendszeréhez nem folyamodtunk. (Ügy van! Ügy vmn!) Mi nem adtuk oda maguknat eszközül semmiféle politikai vagy katonai szövetségi rendszernek; semmiféle hatalmi politikának eszközéül a magyar nemzet a tizenegy éves elnyomás ellenére magát soha oda nem adta, hanem rendíthetetlenül kitartott a nyugati értelemben vett európai politika, az általános nagy egyetemes konstruktív külpolitika és konstruktív változtatások elve és politikája mellett. De ha Magyarország soha az aktív ellenállás, a kalandok, a katonai vállalkozások, a hatalmi egyensúly vagy az ellenszövetségi rendszer politikájához nem is nyúlt, a súlyos nyomásnak, sőt elnyomatásnak ellenére, amely alatt ez a trianoni ország is diplomáciai és külpolitikai értelemben szenvedni kénytelen, másrészt sohasem törődtünk bele a meglevő helyzetbe, (Ügy van! Ügy van!) hanem konstruktív politikával a békeszerződésben biztosított nemzetközi jogi alapon a politikai felvilágosítás tárgyilagos fegyvereivel igenis törekedtünk, fogunk törekedni (Ügy van! Ügy
