Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-133

126 Az országgyűlés képviselőházának 133. ülése 1932 december 2-án, pénteken. Következik a határozathozatal. A mentelmi bizottság javaslata meg nem támadtatván, azt határozatként mondom ki. Ezzel a Ház ebben az ügyben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 429. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti m. kir. államrendőrséghez kineve­zett ügyészi megbízottak vezetője 52/1932. szám alatt Esztergályos János országyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte ugyan­azon tényállás alapján, amely miatt az előbbi ügyben Farkas István országgyűlési képviselő kiadatása kéretett, azzal a különbséggel, hogy most a betiltott Népszava helyett nem «Mi tör­tént» címen jelent meg egy másik lap, hanem «Névtelen Újság» címen. A «Névtelen Újság» kiadója gyanánt Esztergályos János van fel­tüntetve. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és ne­vezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog* fenn, így javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János Képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügy­ben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követke­zik a határozathozatali. A mentelmi bizottság javaslata meg nem támadtatván, azt a Ház elfogadja és így ez ügyből kifolyólag Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 430. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: Tisztel Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Ja­kab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tetőtörvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető­eljárást indított a «Népszava» politikai napi­lap 1932. évi augusztus hó 9. napján kiadott 173. számában megjelent «Mi lesz a földmunkásság­gal?» feliratú cikk tartalma, de különösen egyes kitételei miatL A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek a tárgyilagos bírálaton túlmenők, célzatukat megfelelően a szenvedélyek felkelté­sére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak s ezért az izgatás bűntettének jelenségeit látsza­nak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg^ a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgálattá be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési kép­viselő^ felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi fe­lelősség a Sajtótörvény 35. §-a értelmében. A^ bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás^esete nem forog 1 fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Herezegh Béla jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Horváth Boldizsártól kezdve idáig, valahány igazság­ügyminisztere volt ennek a szép hazának, az mind esküt tett a sajtószabadság mellett, mind fogadkozott, hogy Magyarország a szabadság szigete és ezen a szigeten mint klenodium.a magyar sajtószabadság áll. A sajtószabadság melletti hűségeskü szokását most átvették a sajtófőnökök is. A Károlyi-kormány sajtó­főnöke, valamint a Gömbös-kormány sajtó­főnöke is, elmenvén a hírlapírókhoz, hűség­esküt tett a sajtószabadság mellett, mondván, hogy mindenek felett a sajtószabadság az, amely Magyarországon nagyfontossággal bír. Ha egy külföldi ember ezeket az ömlengése­ket olvassa, a sajtószabadság melletti hűség­esküket, azt vélhetné, hogy Magyarországon valóban sajtószabadság van. Magyarországon mindenki megírhatja azt, ami igaz és ami a szívén fekszik, feltéve ha az nem olyan, ami; a közerkölcsiségbe vagy egyáltalában az em­beri érzésbe beleütközik. A valóság ezzel szemben az, hogy nem hinném, hogy volna Európában állam, amely­ben olyan kevés volna a sajtószabadság, mint nálunk, még a bolsevista Oroszországban is, ahol pedig a sajtó alá van rendelve a bolse­vista államrendszernek, a földmunkások vagy erdőmunkások lapjában sokkal erősebb kité­telű cikkeket lehet olvasni, mint amilyen cik­ket ez alkalommal az ügyész úr inkriminál. Ha előveszi valaki, aki olaszul tud, az olasz fasiszta földmunkások lapját és olvassa ott a kirohanásokat az olasz nagybirtokok ellen, ol­vassa a nagy kirohanásokat a Charta del La­voro ellen, akkor csodálkozik azon, miért ne­vezik voltaképpen Európa legreakciósabb or­szágának Olaszországot, mint ahogyan az is, ha ebben a legreakciósabb országban nagyobb sajtószabadság van, mint nálunk Magyar­országon. Ezt a cikket, amelyért Weltner Jakab kép­viselőtársamat kikéri az ügyészség, 1932. évi augusztus 2-án írta valaki; hogy ki, az kiderül a vallatásnál. Ebben a cikkben semmi más nincs benne, mint a földmunkásság feljaj dú­lása sorsának mostohasága felett és ebből a cikkből, amely közel két hasábot tesz ki, az ügyész úr, mint a gyermek a kalácsból a ma­zsolákat, úgy szedi ki azokat a részleteket, amelyeket inkriminál. Nem kívánom a t. Házat untatni, de mégis szükségesnek tartom, hogy ezeket az inkriminált részeket felolvassam, hogy a Ház objektíve gondolkozó tagjai meg­győződjenek arról, milyen csekélységért, mi­lyen semmiségért, milyen egészen közönséges, banális dolgokért emelnek az ügyészek vádat. Amellett ezért a cikkért nemcsakhogy vádat emelt az ügyész, hanem még a Népszavát is elkobozta. Azt mondja (olvassa): «Mi lesz a földmun­kássággal 1? feliratú cikk tartalma, de különö­sen annak következő kitételei miatt.» A Ház engedelmével felolvasom. (Olvassa): «Ki felelős a magyar sorsért? Ki felelős a magyar nép jelenéért, jövőjéért? A munkásság le volt és le van igázva, a parasztság emberi és állam­polgári mivoltában kitagadott, a városi polgár­ság törpe kisebbség és ennek a szerepnek meg­felelően óvatos, gyáva; lapul és a vagyonát menti: — ki más lehetne hát a felelős, mint a történelmi osztály, a nemesi főúri, főpapi és hivatalnoki rend? S velük együtt még a bank­és ipari kapitalizmus urai.» Borzalmas és szörnyű valami. Ezért tar­tunk fenn hát pénzzel ügyészt és egyéb dolga sincs az ügyészségnek, mint a Népszavát bol­hászni és ilyen történelemfilozófiai elmefutta­tásokat inkriminálni, Folytatom tovább; ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom