Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-133

Í20 Àz országgyűlés képviselőházának 133* ülése 1932 december 2-án, pénteken. viselőtársam beszédében idézett, s ami már túlment az agitáció határán, az izgatás terére lépett és ez az inkriminált rész. Amikor valaki egy osztályról azt mondja, (Propper Sándor: Vida nem osztály!) hogy a kapitalizmus törekvésében nem néz exisztenciákra, sem a bányamunkások egészségére, hogy a tőke nem lát embert a munkásban, hanem csak kizsákmányolható alanyt, ez gyűlölet felkeltésére alkalmas, ennélfogva ez már nem agitáció, hanem izgatás, az izgatást pedig a törvény bünteti. (Kabók Lajos: Es aki kizsákmányol, az nem izgat? Az izgat!) Ez az izgatás azonfelül valótlan is, mert általánosságban van tartva, holott én magam is, aki bányavidéken is járok, nagyon jól tudom, hogy például a dorogi bányában a bányamunkások szociális érdekeiről, egészségügyi érdekeiről a legmesszebbmenőén gondoskodás történik. (Kabók Lajos: Ezt csak ön mondja!) Ha minden bánya úgy járna el, anint a dorogi bánya, akkor t. képviselőtársamnak nem volna módjában még agitáló beszédet sem tartani. Tisztelettel kérem, méltóztassék a bizottsági javaslatot elfogadni. Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! — Nem!) Akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. — Kabók Lajos: Ez a Vida Jenő osztálya! Chorin Ferenc és Vida Jenő osztálya!) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el és Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggeszti. (Propper Sándor: Küldjék meg a jelvényt Vida Jenőnek is! — Krüger Aladár: Talán irigylik tőlünk! — Kabók Lajos: Van nekünk különb!) Következik a mentelmi bizottság 413. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ellene a budapesti királyi büntető törvényszék megkeresése szerint a bíróság eljárást indított a «Bányamunkás» című időszaki lap 1931. évi október hó 17. napján megjelent «Országos Értekezlet» és «A bányamunkások országos értekezlete» feliratú cikkek tartalma és azoknak inkriminált tételei miatt. A fent megjelölt hírlapi közleményekért és a sajtójogi felelősség Esztergályos János képviselő urat a sajtótörvény 35. §-a alapján terheli, mint nevezett lap felelős szerkesztőjét. E közlemények egész szövege, de különösen az idézett részeiben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenőek, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak, s ezért a büntető törvénykönyv 172. §-ának második bekezdésébe ütköző osztályelleni izgatás bűntettének tényálladéki ismérveit merítik ki. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő úr személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ezért a t. Háznak» hogy Esztergályos János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! Az a meggyőződésem, hogy ha a szóbanforgó gyűlési tudósítás átvizsgálása a bányamunkásság iránt való több megértés és szeretet jegyében történik, akkor itt ennek az ügyészi megkeresésnek nem adott volna helyt a mentelmi bizottság, nem támogatná és nem. javasolná a menteimi jog felfüggesztését. Bizonyos, hogy a közleményben vannak erősebb kitételek. Az is bizonyos azonban, hogy a cikk olyan társadalmi réteghez szól, amely önhibáján kívül nem tudott még az önművelődés akkora fokára emelkedni, mint az ipari munkásság egyéb rétegei és így ehhez a réteghez más nyelven, más hang- és szóhasználattal kellett szólni, a dolog természetéből kifolyólag. A cikknek vannak olyan inkriminált részei, amelyekkel perbe szállni már azért sem helyes és nem jogos az ügyészség, illetve a mentelmi bizottság részéről, mert amikor a «Bányamunkás» című lap azt írja, hogy «dinpm-dánomra volt, vörös és sárga nagyszájú fráter pénzelésére akadt pénz», akkor ez, sajnos, szóröl-szóra igaz. A renegát szocialistának a bányakapitaiizmus részéről való támogatására, Csóka Vendel és társai alátámasztására és pénzelésére a salgótarjáni bányamedencében súlyos tízezreket költöttek el. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ugyanez a részeges fráter ott a hatóságoknak legteljesebb támogatását és elnézését élvezte és amikor azután megbíziói és gazdái is csalódtak benne, '— mint ahogyan a mi mozgalmunkból is alkalmatlansága és fogyatékos jelleme miatt voltunk kénytelen őt kiebrudalni — akkor ennek utólagos regisztrálása tényleg minden lehet, csak nem valami magyar tételes törvénybe ütköző és inkriminálandó cselekmény. Felkérem utánam felszólalni akaró t. képviselőtársamat, magyarázza meg nekünk, hogy milyen magyar törvény, vagy minő erkölcs nevében lehet kifogásolni e közleménynek a következő kitételét (olvassa): «Ez az értekezlet a nyomorúság megszüntetésének, az emberséges bánásmód megszerzésének, az elbocsátott munkások visszvételének, az eddig elvont munkabérek visszaadásának érdekében jön össze.» Hát odáig lehet menni az osztályelfogultságban, hogy az a puszta tény, hogy a ~ bányamunkások összejönnek, hogy béreiket védjék, hogy elbocsátott társaiknak visszavételét követeljék, kifogás tárgyává tehető? A legsúlyosabb tévedések egyikének tartom ezt, t. Képviselőház, különösen most, amikor éppen tegnap hallottunk miniszterelnöki kijelentéseket arranézve, hogy hirdetni kell, hogy új világ reneszánsza kezdődik a magyar politikában. Méltóztatnak elhinni, hogy az a bányamunkásság, amely a mai ülésről szóló tudósítást elolvassa és azt látja, hogy az ő egyszerű érdekvédelmi megmozdulása is büntetendő cselekmény, itt valami reneszánsz, valami új világ kezdetét fogja látni? Nem! A régi üldözés folytatását és a régi elnyomásnak talán fokozott eszközökkel való folytatását fogja látni csupán. A^ harmóniát hirdették tegnap az egységespárt értekezletén és most íme, itt látjuk a harmónia hirdetésének gyakorlati megvilágítását és megnyilatkozását: akkor, amikor a hányamunkásság a maga érdekszervezetének ülésén sérelmeit, panaszait nyilvánosságra hozza, s ebből kifolyólag egész csomó kriment fedeznek fel vele szemben! Az egyoldalú tőkevéde-