Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.

Ülésnapok - 1931-133

Az országgyűlés képviselőházának 133 ség balfelől.) Valójában tényleg arról van szó a jelentésben, hogy osztályelleni izgatás. (Propper Sándor: Csak pénze van annyi Vidának, mint egy egész osztálynak!) Az a néhány ember társadalmi osztály? Folyton arról beszélnek, hogy mi, szociáldemokraták csináljuk a válaszfalakat, a társadalmi osztálykülönbségeket, pedig ebből a mentelmi megkeresésből egészen világosan kiderül, hogy az uralmon lévő osztály tagjai teszik meg önmagukat osztályoknak, mert itt ebben az esetben is egynéhány elgazdagodott, elhatalmasodott bányakapitalistát kineveznek osztálynak, a velük szemben megállapított reális tényeket, igazságokat osztályellenes izgatásnak minősítik. Tudott tény az, amiről már szó is volt, hogy a bányaipari kapitalisták vezetői olyan hallatlan nagy jövedelmet biztosítanak maguknak, amely semmiképpen sem indokolt akkor, amidőn a bányamunkás a legelképesztőbb nyomorban él, még az is, aki állandóan és rendszeresen dolgozik. Köztudomású, — hiszen ezt nem is vonták kétségbe, nem is tagadják — hogy Vida Jenő évi jövedelme félmillió pengőt ér el, vagy talán meg is haladja. (Propper Sándor: Erősen, hét számjeggyel írja az évi jövedelmét!) A legnagyobb bányarészvénytársulat, a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat elnökének jövedelme ettől az egyetlen társulattól 120.000 pengőt tesz ki, amikor ezért valójában különösebb munkát nem fejt ki. Jól tudjuk, hogy egy részvénytársaság elnöki tisztének betöltése milyen nagy munkából áll, hiszen valójában nagyobb munka annak a hallatlanul nagy díjazásnak a felvétele, mint amilyen tevékenységet az illetőnek ki kell fejtenie egész esztendőben. Ezek az igazságok és ezeknek az igazságoknak a megmondása képezi az osztályelleni izgatás tényét? Ez az, igen t. Képviselőház, ami miatt nekünk igenis szólnunk kell, és ez az, amire vonatkozólag nem tudjuk elfogadni azokat az egész egyszerű lakonikus rövidségű megállapításokat, hogy mert az igen t. képviselő úr nem győzött meg, ezért kérem a képviselő kiadatását. Hát a képviselő úr sem győzött meg egyetlen szavával, egyetlen mondatával sem, sem az előadó úr, hogy itt tényleg fennforogna az osztályelleni izgatás ténye. Éppen ezért itt a zaklatás igen tipikus esetét látom fennforogni és ez okból nem is tudok hozzájárulni ahhoz, hogy Esztergályos János képviselőtársunk mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztessék. Hiszen azért, mert a valóságot valaki megírja, még nem jár zaklatás, ezért még nem volna szabad részesülnie abban, ha az illető véletlenül képviselő, hogy most végigmenjen a zaklatásnak mindazon a fázisán, amely azzal jár, hogy mentelmi jogát felfüggesztik. Ha a vádolt képviselő megírott cikke olyan állításokat tartalmazna, amelyek a valósággal össze nem egyeztethetők, amelyek az igazságnak nem felelnek meg, akkor még inkább meg tudnám érteni, hogy a mentelmi jog felfüggesztését javasolja a mentelmi bizottság, de ebben az esetben csak a legnagyobb kutatás után tudott a mentelmi bizottság az egész cikkből ilyen kis részt kiemelni és azt inkriminálni és ebben a kicsiny részben sincs semmi olyan, amelyre rá lehetne fogni, amelyből meg lehetne állapítani, hogy osztály elleni izgatás tényét foglalja magában, mert amit a mentelmi bizottság kiszakított, az csak a következőket foglalja magában. Ismertetni vagyok kénytelen ezt, mert az ülése 1932 december 2-án

} pénteken. 119 előadó úr még annyi fáradságot sem . vett, hogy a cikknek a mentelmi bizottság jelentésében idézett részét itt Képviselőház előtt felolvassa. «Erősítsétek a szervezetet», ez a cikk címe, kitételeiből pedig a következő van inkriminálva (olvassa): « .. .kapitalizmus törekvése az, hogy minél nagyobb jövedelmet biztosítson magának a bányákból és a bányamunkásoktól. Ebben a törekvésében nem néz egzisztenciákra, sem a bányamunkások egészségére. A tőke nem lát embert a munkásban, hanem csak kizsákmányolható alanyt, amelyet el kell dobni, amidőn hasznavehetetlen. A munkással szemben nincs szíve, midőn haszonról van szó, erről már sok esetben meggyőződtünk. A szénbárók a nehéz helyzetet kihasználják és a munkásokat megrövidítik keresetükben.» — «tovább is ki leszünk szolgáltatva a kizsákmányolásnak.» En ezeket a legreálisabb igazságoknak tartom és ezekből a kiszakított részekből is egészen világosan kiderül az, hogy a cikk nem akart egyebet, mint agitálni és az agitációval azt akarta elérni, hogy a bányamunkás lássa meg a maga elnyomotti kizsákmányolt helyzetét, de ne csak meglássa, hanem a szervezkedés fokozásával tegyen kísérletet is arra, hogy ebből az elnyomott, kizsákmányolt helyzetéből kiszabaduljon. Ezért a felvilágosításért egyáltalán nem jár a képviselőnek zaklatás, egyáltalán nem jár a mentelmi jog felfüggesztése. Minthogy a kiszakított részekből sem, de még kevésbbé az egész cikkből egyáltalán nem tudok kiolvasni semmiféle osztályelleni izgatást, mert a bányakapitalistákat'osztálynak elismerni nem lehet, éppen ezért — ismétlem — a zaklatás tipikus esetét látom fennforogni és ezek alapján kérem az igen t. Képviselőházat, hogy Esztergályos János képviselőtársunk mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Krüger Aladár! Krüger Aladár: T. Képviselőház! (Kabók Lajos: Csak röviden, kérem!) Előttem szólott t. képviselőtársam kifogásolta azt, hogy az előbb lakonikus ^rövidséggel indokoltam meg a bizottsági javaslatot. Most leszek bátor egy pár szóval hosszabban rátérni erre az ügyre. Elsősorban kifogásolni méltóztatott azt, hogy csak egyes kiszakított részletekkel foglalkozik a jelentés. Nem lehet egyébbel foglalkozni, mint amit az ügyészség vád tárgyává tesz. (Erődi-Harrach Tihamér előadó: Ügy van!) A mentelmi bizottságnak nem feladata az, hogy a Népszavának egyes számait a bizottsági jelentésekben újra egész terjedelmében lenyomassa. Aki kíváncsi rá, elolvashatja, az iratok között van, mint ahogyan megtörténik a mentelmi bizottság ülésén, hogy amikor az inkriminált részek nagyobb összefüggését kívánja vizsgálni a bizottság, felolvastatja a Népszava becsatolt számát. T. Képviselőtársamnak második észrevétele az volt, hogy ez a cikk csak agtiációt tartalmaz és nem izgatást. (Kabók Lajos: Védekezik!) En magam is nagyon jól tudom mi a. különbség agitáció és izgatás között. (Kabók Lajos: Látszik!) T. képviselőtársam beszéde abban a részében, amelyben nem olvasta fel az inkriminált részt, agitáció volt. Ha a cikkben az lett volna, ami t. képviselőtársam beszédében, akkor az csak agitáció lett volna, azt nem inkriminálta volna az ügyészség. Benne van azonban a cikkben az a rész, amit t. kép18*