Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-133
ilö Àz országgyűlés képviselőházának lèê 1930 : XVIII. te. 21. §-ába ütköző választási . vétség ismérveit tünteti fel. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatoságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között kétséges, miután Büehler József országgyűlési képviselő a bizottság által meghallgattatván kijelentette, hogy a 'röpiraton az ő nevének mint felelős kiadónak a feltüntetése az ő tudomása és hozzájárulása nélkül történt és ennek ellenkezője megnyugtató módon be nem igazolható, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Büehler József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Kérem ezen javaslat elfogadását. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Senki nem kíván szólni, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, ez ügyben Büehler József képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 412. számú jelentése. Kérem annak ismertetését. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő menteimi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint a bíróság eljárást indítoU a «Bányamunkás» című időszaki lap 1931. évi december hó 25. napján kiadott 11. számában megjelent «Erősítsétek a szervezetet» feliratú cikk tartalma, de különösen annak inkriminált kitételei miatt. A fent megjelölt hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, annak szerzőjét a szerkesztőség arra felhatalmazott tagja felhívás dacára sem nevezte meg, így a vád tárgyává tett közleményért az 1914 : XIV. te. 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség Esztergályos János országgyűlési képviselőt, mint a nevezett lapnak a kérdéses közlemény megjelenési idejében felelős szerkesztőjét terheli. Ezen közlemény egész szövege, de különösen az idézett részeiben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenőek, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére s a gyűlölet kiváltására alkalmasak, s ezért a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és^ a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn,^ javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kérem ezen javaslat elfogadását. Elnök: Kíván valaki szólni? Herczegh Béla jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! Ügylátszik, hogy a Képviselőház elnöksége tegnap, amidőn a napirend összeállításán fáradozott, az utolsó maradékokat és vakarékokat is kitűzte a napirendre, mert csak így kerülhetett ilyen mentelmi megkeresés a Ház elé. mint amilyenről most az előadó úr szólott. \. ülése 1932 december 2~dn, pénteken*. Esztergályos János képviselőtársunk mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a bizottság, mert valami osztályelleni izgatás bűntettével gyanúsítják. Az ismént szólott Krüger Aladár igen t. képviselő úr egészen rövid, lakonikus indokolásában azt mondotta, hogy mert nem győzte meg Kertész t. képviselőtársam felszólalása, ezért kéri a kiadatást. Legyen szabad most nekem is azt mondanom, hogy az igen t. képviselő úr nagyon rövjd érvelése engem sem győzött meg a kiadatás jogosságára vonatkozólag, éppen azért szükségét látom annak, bogy ilyen ügyben, mint amilyen a szóban forgó ügy is, felszólaljunk és rámutassunk arra, hogy ok nélkül történik a képviselők zaklatása, mert az az ügy, amiért most Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérik, szerintem nem olyan cselekmény, amely miatt egy képviselőt ennyire zaklatni kellene, s amely miatt egy képviselő mentelmi jogát fel kellene függeszteni. T. Ház! Miről is van szó valójában ebben a cikkben. A «Bányamunkás» című időszaki lap múlt évi december 25-i számában megjelent cikkről van szó. Kár, hogy ez a cikk nem áll egész ; terjedelmében a t. Ház rendelkezésére. Hibáztatom is a mentelmi bizottságnak azt a most már teljesen szokássá vált eljárását, hogy a cikkekből kiszakít részleteket a helyett, hogy a cikket teljes egészében ide hozná. A mentelmi bizottság csak a 'részleteket foglalja bele jelentésébe s ezek alapján akarja a Képviselőházat meggyőzni arról, hogy az izgatás ténye tényleg elkövettetett és hogy a mentelmi jog felfüggesztésére tényleg komoly ok forog fenn. Kénytelen vagyok megemlíteni azt, hogy ez a cikk általánosságban tartott irányánál fogva semmi egyéb, mint agitációs* cikk, amely felhívja a bányamunkásokat arra, hogy erősítsék meg önmagukat és hogy ilyen megerősített állapotban védekezzenek a bányakapitalizmus kizsákmányolása ellen. A cikk további részében ki vannak domborítva azok a tények, amelyek valójában a bányakapitalizmus törekvéseit tüntetik fel, hogy tudniillik a bányakapitalizmus minél nagyobb hasznot akar biztosítani a maga számára a bányamunkások termeléséből és hogy az a törekvése, hogy a bányamunkásokat minél mostohább elbánásban részesítse. Ez a megállapítás szerintem az izgatás tényét egyáltalában nem foglalja magában. Ez a megállapítás a legreálisabb valóság megállapítása, mert mi igenis sokszor voltunk kénytelenek rámutatni itt a Képviselőház színe előtt arra, hogy éppen a bányamunkások rétege az, amely legjobban el f van nyomva, amely a legjobban ki van zsákmányolva. Amikor tehát ez a való igazság megjelenik a bányamunkások szaklapjában, akkor nem lehet ezt az igazságot egyszerre annyira elferdíteni, hogy erre az igazságra azt lehessen mondani, hogy ez valójában osztályelleni izgatást foglal magában, mert az izgatás nem & r valóság felderítésében és a nyilvánosság elé tárásban található fel. Szerintem izgatás maga az a tény, amely abban jelentkezik, hogy a bányamunkás a lehető legkétségbeejtőbb helyzetbe van beletaszítva és a bányaipari munkáltatók pedig a legkiáltóbb jólétben élnek és a leghallatlanabb nagy hasznot húzzák a bányamunkások munkájából. (Propper Sándor: Azután Vida Jenő mióta osztály? — Derült-