Képviselőházi napló, 1931. XII. kötet • 1932. november 30. - 1931. december 22.
Ülésnapok - 1931-133
Az országgyűlés képviselőházának 133. a megállapodási tervezettel szemben kifejezésre juttatni és végül még csak egyet: mititán ^mai ülésünk napirendjén még más ilyen természetű megállapodások is vannak, egyebek között szó van itt egy magyar-francia kereskedelmi megállapodás meghosszabbításáról is, azt akarom kijelenteni, hogy különösen ennek a javaslatnak előterjesztését és a francia viszonylat mélyítését megnyugvással veszem'tudomásul. Franciaország ma valóban Európa leggazdagabb, legpénzesebb országa és így helyénvalónak tartanám, ha nemcsak ennek az előterjeesztett javaslatnak arányáig, hanem ezen túlmenően általános külpolitikánkban is igyekeznék a kormány érvényesíteni azokat a szempontokat, amely szempontok érvényesítése mellett remélni lehetne azt, hogy ebből a helyzetből, tudniillik Franciaország mai elsőbbségi és felsőbbségi helyzetéből a kormány a magyar gazdasági viszonyok számára is hasznosít ^ annyit, amennyit csak lehet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? A jegyző urak nincsenek itt. Kérem ErődiHarrach Tihamér képviselő urat, szíveskedjék a jegyzői teendőket ellátni. A jegyző urak távollétüket majd igazolni fogják előttem. Erődi-Harrach Tihamér: Nincs felszólaló. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A külügyminiszter úr kíván szólni. Puky Endre külügyminiszter: Mélyen t. Képviselőház! Buchinger képviselő úr felszólalását igen nagy figyelemmel hallgattam és örömmel állapítom meg, hogy egészben és nagyjában egyetértek vele a tekintetben, ami külkereskedelmi politikánk főbb irányvonalait illeti. Ó azzal kezdte felszólalását, hogy ne fűzzünk túlságosan vérmes reményeket az Olaszországgal kötendő kereskedelmi szerződéshez. Igen t. Képviselőház! Mi egyáltalán nem tudunk még sem vérmes, sem vértelen reményeket fűzni ehhez, mert éppen most ezekben a napokban indulnak meg az errevonatkozó tárgyalások. A tegnapi napon alakult meg az a vegyesbizottság, amelynek megalakításában Olaszországgal megállapodtunk, amelybe három tagot Olaszország és három tagot Magyarország delegál és amely azután meg fogja beszélni a részleteket: azoknak a kiviteli cikkeknek és behozatali áruknak arányát, amelyek egyáltalában szóbajöhetnek helyesen és észszerűen a két állam közötti kereskedelmi relációban. Ezt tehát be kell várni. Míg ez meg nem történik, a legjobb akarat mellett sincs a kormány és nem vagyok én abban a helyzetben, hogy errenézve konkrét kijelentéseket tehessek. Bizonyára nagyon természetesnek . méltóztatnak találni, hogy a folyamatban lévő tárgyalások részleteiről nyilatkozni igazán nem lenne célszerű. Teljesen osztom azonban Buchinger képviselő úrnak azt a felfogását, hogy egyoldalúan magunkat kereskedelmi szerződéssel csak egy irányzat mellé lekötni nem akarjak. Mi a szabadkéz politikáját hirdetjük és akarjuk követni, úgy politikai, mint kereskedeLempontikai tekintetben is. Az olaszokkal való igen benső és baráti viszonyunk tehát (Helyeslés jobb felől.) GlS ci létesítendő szoros kereskedelmi kapcsolatok mind nem gátolnak meg minket abbian, hogy mi a szomszédállamokkal is a lehető legbensőbb gazdasági közeledésbe jussunk. Ami az osztrákokat illeti, akiket Buchinger képviselő úr elsősorban említett, talán fölösleges itt a Ház előtt bővebbsn fejtegetnem, ~r ülése 1982 december 2-án, pénteken, 105 nagyon jól méltóztatnak tudni — hogy velük lefolytatott kereskedelmi szerződési tárgyalásaink igazán már úgyszólván a végső napokban, vagy talán a végső órákban vannak; vár juk azok teljes finalizálását. Természetei dolog, hogy ezeknek a tárgyalásoknak részleíeirol is, minthogy ezek még nincsenek teljesen lezárva, nem lenne helyénvaló, sem az osztrák kormánnyal szemben lojális, ha nyilatkoznám. (Ügy van! jobbfelől.) Ami Csehországgal való viszonyunkat illeti, örömmel állapíthatom meg, hogy ott is bizonyos megváltozását tapasztalom a mentalitásnak, ami feljogosít arra, hogy kereskedelmi kapcsolataink nagyobb mértékben megindulhatnak, mint amilyenek eddig voltak. E kijelentésemben támaszkodom Benes külügyminiszter úr legutóbbi expozéjának egy kijelentésére, amikor ezeket a szavakat használja: «Mi is r óhajtjuk egy kereskedelmi szerződés megkötését Magyarországgal, és amennyiben tárgyalásra kerül a sor és erre fog a sor kerülni» — teszi hozzá. Ezt a részt emelem csak ki annak bizonyítására, hogy az ő részükről is mutatkozik olyan mentalitás, amely a közeledést és megértést gazdasági téren lehetővé teszi a két ország között. (Buchinger Manó: Benes részéről régen megvan!) Azonkívül pedig közölhetem, hogy éppen a legutóbbi napokban megindult a tárgyalás egy nagyobbarányú keretkompenzacionális árucsere dolgában Magyarország és Csehország között, amely azt hiszem, ha^ létrejön — sa kormánynak megvan a reménysége arra, hogy létrejön — mindkét ország gazdasági érdekeit — elsősorban mezőgazdasági érdekekről van szó — alkalmas lew kielégíteni (Helyeslés o mbbolda J on ) Ami Komániát illeti, — Buchinger Manó képviselő úr ezt is megemlítette — Romániával szemben nekünk kereskedelmi szerződésünk van, most is érvényben van, sajnos azonban állandóan passzívek vagyunk Komániával szemben. Ennek a viszonynak intenzivebbé tétele semmiesetre sem rajtunk múlik, mi szívesen vesszük minden szomszédos országgal kereskedelmi viszonyainknak erősebbé tételét. Távol legyen tőlem is, mint ahogy Buchinger Manó képviselő úr is megemlítette, hogy a sajnálatraméltó romániai incidenseket bármiféle kapcsolatba hozzam ebben a tekintetben. Azt hiszem, nem lenne helyes ezt a két szempontot összekeverni. Ez minket nem fog befolyásolni. Us:y, hogy e tekintetben teljesen objektíve ülünk le velük továbbtárgyalni, amennyiben a meglevő kereskedelmi szerződésen belül az ő részükről nagyobb arányú behozatalra nyílnék kilátás. Ezekben óhajtottam válaszolni a képviselő úr felszólalására, és kérem a t. Házat, méltóztassék előterjesztett jelentésemet szívesen tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a jelentést tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul veszi és hasonló eljárás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az 1931. évi XVIII. tcikkbe iktatott magyar-francia kereskedelmi megállapodás meghosszabbításáról, és az 1925. évi október hó 13-án kötött magyarfrancia kereskedelmi egyezmény kiegészítésit képező III. pótegyezmény megkötéséről szóló külügyminiszteri jelentés tárgyában, (írom. 349, 391.)
