Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-119

78 Az országgyűlés képviselőházának mert hiszen szociáldemokratapárt volt, van (Felkiáltások jobb felől: Volt!) és bármiféle rendszer lesz* akkor is lesz. Ez tudományosan megalapozott irányzat, amelynek megvannak a maga célkitűzései, amelynek megvan a maga programmja, amelynek megvan a maga tudományos irodalma itthon is, külföldön is, mindenütt. Ezt a kérdést tehát nem lehet erőszakkal megoldani. (Felkiáltások jobbfelől: Nem is akarjuk!) Lehet ellene harcolni, lehet ellene küzdeni, azonban mindenkor az eredmények fogják eldönteni azt, hogy kinek lesz ebben igaza. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Egyet azonban mindenesetre el kell várni, azt, bogy az, aki ehhez a kérdéshez hozzászól, a kérdést magát ismerje. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Már pedig a legnagyobb sajnálattal kell megállapítanom azt, hogy a miniszterelnök úr ezt a kérdést abszolúte nem ismeri. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbololdalon. •— Ellentmondások jobbfelől. — Malasits Géza: Húsz fillérért lehet egy füzetet kapni, amelynek az a címe: «Mit akarnak a szocialisták?» — Zaj.) Ha valaki vitatkozni akar a szocializmussal, ennek első feltétele az, hogy tisztában legyen annak programmjávai, célkitűzéseivel és alapköveteléseivel, a miniszterelnök úr pedig itt egy olyan végzetes hibába esett, amely hiba felett hozzáértő emberek — őszintén szólva — kell, hogy mosolyogjanak. (Mozgás.) A miniszterelnök úrnak bizonyára lesznek valamelyik minisztériumban, vagy ha máshol nem, a rendőrségnél szociálpolitikai szakértői. Legalább ezek közül valakit egyszer hallgasson meg és kérdezze meg például Andrékát, Hetényit, vagy (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Bencs Zoltánt!) Bencs Zoltánt vagy — nem tudom, hogy hívják azt a specialistát bolsevista ügyekben (Felkiáltások a szélsőbalolda Ion: Schweinitzer!) — Schweinitzert. Ezeket kérdezze meg, hogy mit mondanak ők arra a kijelentésére, amidőn a miniszterelnök úr azt mondja, hogy a szociáldemokratapárt^ osztályuralomra törekszik, amely végeredményben a szovjetben végződik. Körülbelül ez volt az elgondolás. (Zaj.) Kérdezzen meg egyszer ártatlan, hozzáértő embereket, hogy mi a (véleményük erről a nagy megállapításról, és azok után, ha megkérdezte a miniszterelnök úr ezeket az embereket, újból vegye talán ezt a felfogását is revízió alá, mint ahogyan revizió alá vetite felfogását a zsidó-kérdésben és én meg vagyok róla győződve, feltétlenül kell,- hogy revizió alá vegye ezt a felfogását is. Hiszen a minisz terelnök úr láthatja, anélkül, hogy erre nézve nagyobb tanulmányt kellene folytatnia, hogy az egész világon szemben áll a szociáldemokratapárt a bolsevistapárttal és az egész világon a legélesebb harcot folytatja e két párt egymással. A miniszterelnök úrnak módjában' Lesz bekérni^ azt az iróniáimat, amely evvel foglalkozik és ahol bennünket sorban egymás után nyomtatnak ki különböző jelzőkkel, amelyeket én feleslegesnek tartok itt megemlíteni. Nem szabad tehát valakinek, aki az ország kormányzását átveszi, ilyen végzetes és súlyos hibába esnie azért, hogy a közvélemény előtt valami tetszetős dolgot mondjon, (Zaj.) mert ma már annyira tisztában van az egész közvélemény (Kabók Lajos: Ez volt a két deci rum!) azon határvonallal, amely a szociáldemokratapártot a bolsevizmustól elválasztja, hogy nem lehet a kettőt egy napon összekeverni, akármilyen szép mondatban hangozzék is el itt. (Egy hang jobbfelől: 1918-ban new, így volt: — Esztergályos János: Be hol voltak 19. ülése 1932 október 12-én, szerdán. önök akkor% Gyáván elfutottak! — Zaj. — Malasits Géza közbeszól.) Elnök: Kérem Esztergályos képviselő urat, hogy tartózkodjék a közbeszólásoktól, különösen pedig a sértő közbeszólásoktól. Peyer Károly: Azt mondja a miniszterelnök úr, hogy vegyük revizió alá programmunkat. Nem tudom, mit vegyünk revizió alá és nem tudom mi az, amire méltóztatott hivatkozni, hogy a külföldi pártok revízió a,lá vették programmjukat. A mi programmunk nagyban egyezik azoknak a pártoknak programimjával, amelyek Középeurópában működnek és dolgoznak. Természetesen minden pártnak megvannak a maga speciális, országos célkitűzései, amelyeket meg kell valósítania. A német pártnak például nem kell már küzdenie az általános, egyenlő, titkos választói jogért, holott nekünk még ezért kell harcot folytatnunk. Azt mondja meg- a miniszterelnök úr, hogy mit vegyünk revízió alá? (Zaj.) Függesszük fel az osztályharcot? Ez olyan szólásmód, amelyet inkább ellenfeleink felé kell irányítani, hogy ők függesszék fel az osztályharcot és ők adják fel osztályprivilégiumaikat és ne mi függesszük fel az osztályharcot, minthogy nem mi törekszünk osztályuralomra, hanem ellenfeleink állítanak fel válaszfalakat és támasztanak osztályharcot. Mi éppen az osz tályharc ellen, éppen az osztályok ellen folytatunk harcot és igenis, azt akarjuk, hogy szűnjék meg az osztályok közötti különbség, Van egy másik kijelentés is, amelyet nagyon gyakran hallok. Azt mondják, hogy a hazafiasság kérdésében nekünk más álláspontot kell elfoglalnunk. (Ügy van! jobbfelől.) Ebben a kérdésben megjelent egy nagyon értékes könyv, és pedig nem ma, hanem már régen, 1925-ben, amelyet a német szociáldemokratapárt adott ki s amelynek címe: «Für Volk und Vaterland». Ez a könyv németül a következőket 'mondotta (olvassa): «Die wahren Patrioten sind wir, die wir unser schönes Vaterland so einrichten wollen, dass alle Landeskinder gleiches Recht und gleiche politische Freiheit haben, und dass jeder sich wohl in der Heimat fühlen kann.» Ezt mondja a német szociáldemokratapárt. (Zaj jobbfelől. — Egy hang a jobboldalon: Ez más! — Esztergályos János: Ez az igazi hazafiság!) Ezt mi, a magyar párt részéről szó nélkül elfogadjuk, ugyanezt valljuk, ugyanezt mondjuk, és semmi különbség sincs e kijelentés közt, amely itt hangzott el és a között, amit mi mondunk és nem egyszer mondunk. Magyarok vagyunk, itt élünk, a magyar nép, a magyar munkásság érdekében dolgozunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar nép általános boldogulása maga után vonja a munkásosztály boldogulását is, de a leghatározottabban kell az ellen küzdeni, hogy itt minden osztály kapjon bizonyos privilégiumokat a köztől, és a munkásosztály legyen az, amely egyedül van elnyomva és jogtalanul ki van szolgáltatva azoknak az osztályoknak, amelyek gazdasági és politikai előnyeik igénybevételével a munkásosztályt gazdaságilag és politikailag elnyomják. {Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Ellentmondások a jobboldalon. — Propper Sándor: Boletta van Esterházy részére, de munkanélküli segély nincs Kovács János részére!) Mivel kívánja a miniszterelnök úr a válaszfalakat lebontani? Erről nagyon keveset hallottunk beszédében. A válaszfalakat azzal