Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-118
Az országgyűlés képviselőházának 118. ség és taps jobb felől. — Jánossy Gábor: Még csta»k az kellene!i) egyrészt azért, mert megvannak a magam gondolatai, másrészt, mert nehezemre esnék Esztergályos Jánost interpretálnom. T. Ház! Szeretek nyíltan és világosan be szelni. A keresztény felekezetek közötti békét én, mint protestáns ember, mélységesen kívánom. De kívánom a zsidókkal szemben is. Erre a kérdésre külön kívánok kitérni. (Derültség balfelöl. — Pej er Károly: Mi lesz a zsidókkal? Lehetnek-e vitézek? — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Elvárhatja tőlem a magyar zsidóság, hogy nyíltan és őszintén beszéljek vele erről a helyről. (Peyer Károly: Adja ide a pénzét^ — Sándor Pál: Ha volna!) Ezelőtt néhány évvel Miskolcon meginterpelláltatván a katholikusok és protestánsok közötti viszony kérdésében, azt mondottam: annyira magyarnak érzem magamat, annyira sorsközösségben élek minden magyarral, hogy ha korbácscsal ütne egy katholikus, azt is eltűrném a testvériség érdekében. (Tetszés és taps jobbfelől.) A zsidóságnak pedig nyíltan és őszintén azt mondom: revideáltam álláspontomat. (Halljuk! Halljuk!) A zsidóságnak azt a részét, amely sorsközösséget ismer el a nemzettel, éppen úgy testvérnek kívánom tekinteni, mint magyar testvéreimet. (Helyeslés és taps a jobbóldalon.) Én láttam a háborúban zsidó hősöket, ismerek olyanokat, akiknek arany vitézségi érmük van és tudom, hogy bátran és vitézen verekedtek. És ismerek vezető zsidó férfiakat, akik velem együtt imádkoznak a magyar sorsért (Ügy van! Ügy van!) és tudom, hogy a zsidóságnak azt a részét, amely nem akar vagy nem tud beleilleszkedni a nemzet társadalmi közösségébe, elsősorban ők fogják elítélni. (Jánossy Gábor: Ez igen helyes! — Kabók Lajos: Mindent két részre oszt!) A nemzetiségi kérdésben pedig az az álláspontom, hogy azt a toleranciát, amelyet a magyar nemzet egy évezreden keresztül gyakorolt, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) továbbra is gyakorolni akarja, de egy feltétel mellett: 'amennyiben ez a tolerancia centripetális erőket fejleszt, akceptálom, helyeslem' és kiművelendőnek tartom, de amennyiben centrifugális tünetek mutatkoznának, ezeknek elébe állót, mert a szomszéd népeknek sem érdeke, hogy itt olyan tendenciák jelentkezzenek, amelyek a maeyar közösséget megbontják. (Helyeslés a jobboldalon.) A következő pillér, felfogásom szerint, kiegyensúlyozott igazságos teherviselés mellett eary kiegyensiílyozott, igazságos és a termelést előmozdító gazdasági élet. (Halljuk! Halljuk!) Függvénye ez is a nemzet életének, sőt fontos és alapvető függvénye. Akkor, amikor a nemzet nehéz helyzetben van, ne legyen e nehéz helyzetnek semmiféle vámszedője. A közösség és a nemzeti öncélúság gondolatvilágából következik, hogy az anyagi élet terén is minden a nemzet szemszögéből ítélendő meg s a kinövések radikálisan és gyorsan lenyírbálandók. (Helyeslés és taps jobbfelöl és középen. — Halljuk! Halljuk!) Ha most már áttérek az egyes tárcák érdekszférájába tartozó kérdésekre, (Halljuk! Halljuk!) méltóztassanak megengedni, hogy újból és újból hangsúlyozzam, hogy mindazt, amit á kormány az államigazgatás különböző területén tenni fog, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tényleg tesz!) azokat kizárólagosan a nemzeti érdekek szempontjából teszi. (Halljuk! Halljuk!) Ha magával az államigazgatás kérülése 1932 október 11-én, kedden. 55 désével foglalkozom, akkor is ebből a szemszögből nézem a dolgot és azt mondom, hogy az állam is csak eszköz a nemzet életében. Az öncélú bürokrácia, az öncélú hivatalok nem léteznek számomra. (Hosszantartó helyeslés és taps minden oldalon.) Ezeknek is hozzá kell járulniok ahhoz, hogy ebben a nehéz helyzetben fokozott és odaadó munkateljesítményekkel segítsék a nemzetet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Gaal Gaston: Önzetlenséggel!) Annak az ellenállásnak, amely némelykor a bürokrácián keresztül mutatkozik, meg kell szűnnie. (Helyeslés jobbfelől.) A villamosság és a rádió korában nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy pipázó és cigarettázó magyarok üljenek az irodai székekben. {Elénk helyeslés, éljenzés és taps minden oldalon. — Friedrich István: 13 hónapig pipáztak! Mindig tudtuk, hogy a pipával baj lesz! — Derültség balfelől. — Elnök csenget. — Friedrich István: Mindig mondtuk, hogy evvel baj lesz! — Zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Előbb is eleget pipáztak! — Jánossy Gábor: Azért pipázni szabad ezután is! — Peyer Károly: Az elődje eleget pipázott! — Friedrich István: 13 hónapig pipázott! — Farkas István: Es csak pipázott! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) A központi akarattal szemben tanúsított esetleges ellenállások nálam támogatásra nem találnak. En hozzá vagyok szokva a gyors munkához és meg vagyok győződve arról, hogy az a magyar tisztviselői kar, amelyet sokszor jogtalanul támadtak, (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) immáron megérzi, hogy egy új világ kezdődik, (Helyeslés balfelől.) a gyors munkának, a teljes kötelességteljesítésnek (Helyeslés balfelől.) és a becsületes igyekezetnek az éráia. (Helyeslés és taps jobbfelől. — Sándor Pál: Csupa vád az egységespárt ellen! — Halljuk! Halljuk!) A sajtó és képviselőtársaim közül^ is sokan a szabadságjogok mikénti kezelésére vonatkozólag intéztek hozzám kérdéseket. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) T. Ház! Sokszor abban a vádban részesültem, hogy diktatórikus hajlamaim vannak. Ha védekeztem, nem fogadták el. Itt a Ház színe előtt magam kívánom tehát az álláspontomat felelősségteljes állásomban kifejteni. (Halljuk! Halljuk!) Olyan hatalom nekem sohasem kellene, amely nem a lelkeken nyugszik. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Én tudom, hogy^ ez a nemzet nagy eszmékért tud lelkesedni és tudom azt^ is, hogy a becsületes munkát mindig honorálja. Azt is tudom, hogy ösztönös államalkotó érzékkel a konstruktív és nem a destruktív munkának a híve. (Ügy van! Taps a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Csak bánni kell vele tudni!) En politikai ellenfeleimet nem trükkökkel akarom legázolni, hanem nyilt versenyt engedek. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon. — Rassay Károly: Ez új stílus, mert eddig nem ígv volt! — Friedrich István; Felszabadulás! — Rassay Károly: Helyes! Tizenkét évig nem ez volt a stílus! — Esztergályos János: Vájjon mire gondol István gazda ebben a pillanatban 1 ? — Zaj jobbfelől. — Elnök csenget) Az a meggyőződésem, hogy a magyar fajta ösztönösen megérzi azt, hogy ki hirdet igaz- és ki áleszméket. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A szabadságjogok gyakorlásában azonban korlátokat is szabok és pedig olyan korlátokat, amelyek tágak, mert mindenkit,
