Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

Az országgyűlés képviselőházának 130. rendreutasította, ennek ellenére mégis az egy­ségespártot olyan sértő szándékkal illette, melyéri elégtétellel kell szolgálnia. Javasolta az elnök Peyer Károly képviselőnek a men­telmi bizottsághoz való r utasítását. A Ház többsége az elnök indítványához hozzájárult.» Ezen tényállás alapján a mentelmi bizott­ság megállapította, hogy Peyer Károly képvi­selőnek a mentelmi bizottsághoz való utasí­tása a házszabályok hivatkozott szakaszának megfelelőleg történt. Megállapította a bizottság, hogy Peyer Károly képviselő a Képviselőház egyik párt­ját általánosítva, sértő kifejezéssel r illette, amely eljárása a parlamenti illemet sérti. Figyelemmel arra is, hogy a nevezett képvi­selő hasonló esetekből kifolyólag ismételten utasíttatott már a mentelmi bizottság elé, de viszont figyelemmel a kérdéses alkalommal a Házban volt izgatott hangulatra is: javasolja a mentelmi bizottság a t. Képviselőháznak, hogy ezen esetből kifolyólag részesítse Peyer Károly képviselőt jegyzőkönyvi megrovásban. Kisebbségi vélemény is adatott be. {Rali­juk Hulljuk! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Propper Sándor képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! Vázso­nyi János t. képviselőtársammal együtt az előterjesztés ellen kisebbségi véleményt jelen­tettünk be. A magam f részéről az előterjesztést jogta­lannak, méltánytalannak és igazságtalannak tartom. (Helyeslés a szélsőbaloldalonT) A men­telmi bizottság ezekben a kérdésekben általá­ban foglya egy dogmának, amelyet azonban sajátmaga állított fel magának. A mentelmi bizottság gyakorlata szerint, amelynek alapján csak marasztaló előterjesz­tést lehet tenni, az elnöknek tulajdonképpen pallósjoga van a képviselőházban a képvise­lők felett. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Mert ha az elnök akár a Ház hozzájárulásával, akár anélkül a képviselőháznak valamely tagját a mentelmi bizottság elé utalja, akkor a men­telmi bizottság a sajátmaga alkotta magya­rázat alapján mást, mint marasztaló előter­jesztést nem tehet. (Fábián Béla: Ez a hiba!) T. Képviselőház! En ez ellen már számta­lan esetben emeltem óvást bent a bizottságban is, mert lehetetlennek, képtelenségnek tartom az ítélkezésnek ezt a módját, és ígéretet is kaptam arra nézve, hogy a mentelmi bizott­ság elnöke valamilyen jogi konferenciát fog összehívni, amelyen a házszabályoknak ezt a 195. §-át meg fogják beszélni, és amennyiben szükséges, azt máskép fogják magyarázni. A 195. § azt mondja, hogy (olvassa): «A193. és 194. §^ alapján mentelmi bizottsághoz utasí­tott képviselő ügyében a bizottság köteles a Háznak a lehető legrövidebb időn belül javas­latot tenni.»^ Pont, tovább nincs. Ez nem je­lenti azt, hogy a mentelmi bizottság csak ma­rasztaló jelentést tehet, mert a múltban az volt a gyakorlat, hogy a bizottság más jelen­tést is tehetett. Nevezetesen, ha úgy látta, hogy tévedés vagy félreértés forog fenn, akár az elnök részéről is, tehetett olyan javaslatot a Képviselőháznak, hogy az ügy felett térjen napirendre. Már most azonban a mentelmi bizottság a maga számára megkonstruálta ezt a dogmát és önkéntes fogolyként ebben a — mondom — maga alkotta dogmában vergődik, és ezóta KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. ülése 1932 november 29-én, kedden. 457 nem tud más jelentést tenni, mint azt, hogy akármi történt egyébként, akármi az előzmény, ő marasztaló javaslatot tesz. Ez azt is jelenti, hogy az elnök pallosjoga mellett az ellenzék, nz ellenzék minden formációja, tehát polgári része is, teljesen ki van szolgáltatva a min­denkori többségnek. Ezen az alapon mentelmi eljárásokkal az elnök előterjesztései alapján a mindenkori többség a mindenkori kisebbség­gel azt teheti, amit éppen akar, amit éppen jónak lát. Éppen ez az eset is bizonyítja, amelyről itt szó van, hogy ez a megállapításom helyt­álló. A konkrét esetben ugyanis helyes eljá­rás, helyes elnöklés mellett a lerohanó képvi­selők ellen kellett volna eljárni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Egyszerűen az történt, hogy itt a baloldali padokból Peyer Károly képviselőtársunk mondott valamit. Sza­vainak, mondatának befejezése előtt az egysé­gespárt néhány tagja magára nézve sérelmes­nek tartotta a csonka mondatot, útrakelt, és ide, a baloldal felé — kétségtelenül barátság­talan szándékkal — lerohant és itt Peyer Ká­rolyt úgyszólván terrorizálta. Annyira ment a tumultus, hogy a Ház ülését fel kellett füg­geszteni. A Ház ülésének újból való megnyi­tása után az elnök úr legnagyobb meglepe­tésre nem a lerohanó terrorizáló képviselők el­len tett mentelmi intézkedést, hanem Peyer képviselőtársunk ellen, akivel a kormánypárt ideroha.no képviselőtagjai, nem tudom én, mit akartak tenni, de barátságos szándékuk semmi esetre sem lehetett, sőt, aki emlékszik erre az összekoccanásra, erre az összeugrásra. az tudja, hogy valószínűnek látszott, hogy a kor­mánypárt idarohanó képviselőtagjai inzultálni, vagy mindenesetre terrorizálni akarták Peyer Károly képviselőtársunkat. Most méltóztassanak meghallgatni, hogy a Naplónak idevonatkozó része mit mond. Az előzményekre nem térek ki, mert azokat az előadó úr ismertette, ellenben az inkriminált mondat-töredék a Napló szerint a következő volt (olvassa): «Peyer Károly: Nekem ne áll­jon ide az önök pártjából egyetlenegy kép­viselő sem...» Itt három pont van, ami azt jelenti írásban, hogy nincs befejezve a mon­dat. Erre történt a lerohanás. Erre nézve a Napló idevonatkozó része a következőket mondja (olvassa): «Zajos tiltakozások a jobb­oldalon. — öriási zaj a jobboldalon. — Kele­men Kornél a szónok elé lép. — A jobboldal­ról a képviselők tömegesen a szélsőbaloldali padok el tódulnak. — Folytonos nagy zaj. — Elnök: Az ülést felfüggesztem.» (Krüger Ala­dár előadó: Benne van az én jelentésemben!) Néhány percnyi szünet után azután az el­nök úr enunciált és a következőket mondotta (olvassa): «Peyer képviselő urat a mai ülés fo­lyamán kétszer rendreutasítottam, ennek el­lenére mégis (Zaj a szélsőbaloldalon. — Fel­kiáltások jobbfelől: Halljuk az elnököt. — Berki Gyula Peyer Károly felé: Hallgasson! Maga lóavató bizottsági tag volt!) az egysé­gespártot olyan sértő szándékkal illette, amelyért ennek a pártnak elégtétellel kell szolgálnia. En őt határozatilag a mentelmi bi­zottsághoz kérném utalni. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ehhez hozzájárulni? (Helyeslés a jobboldalon.) ... A Ház Peyer Károly képvi­selő urat a mentelmi bizottság elé utasítja. (Zaj a jobboldalon) ... stb.» Ebből a tényállásból, amely most már hiteles Napló alapján kerül a Ház elé, 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom