Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

Az országgyűlés képviselőházának 130. ságot, elég tágnak és elég szélesnek nem talál­nak. Érthető, hogy abban az atmoszférában mi izgultunk, a mi osztályunk izgult, mert a mi osztályunknak, a dolgozóknak, a munkanélkü­lieknek, a munkabérnek ellenségei voltak azok, akik féktelen izgatást folytattak és vittek végbe az egész országban a Károlyi-kormány­nak az ellen az elhatározása ellen, hogy itt néhány fillérnyi pénzbeli segélyt, törvényes és jogos munkanélküli segélyt adnak nekik, olyant, amiért nem kell kezet csókolni, amiért nem kell sorbaállni, amire nekik a törvény alapján éppen olyan joguk van, mint a nagy­birtokosnak a bolettára, a nagyiparosnak a vámkedvezményekre, fuvarvisszatérítésre és hasonló egyéb állami kedvezményekre és nem­zeti ajándékokra. , Ebben az izgatott hangulatban, amelyben a mi részünkön az izgulás volt, és a túlsó oldalon volt az izgatás ténye, a munkanélkü­lieket a szakmai szervezetek gyűlésekre hív­ták egybe. Ezeknek a gyűléseknek felhívása volt ez az inkriminált cikk, ez az inkriminált sajtóközlemény, amelyből az ügyész vádeme­lésre alkalmasnak találja azt, hogy (olvassa): «A nagyvagyonokat kímélő szanálási politika minden terhet a dolgozó rétegekre hárít.» Ez a mondat amellett, hogy teljesen és tökéletesen igaz, egyáltalában nem tarrtalmaz osztály elleni izgatást. Hogy az ügyész kit vagy mit kreál vagy formál át ebben a mondatban osztállyá, azt nagyon szívesen megtanulnám, ha az ügyész úr engem erre megtanítana. Ugyancsak osztály elleni izgatásként in­kriminálja «a munkásosztály ellenségei» ki­fejezést. Azt mondja továbbá a felhívás (olvassa): «A munkanélküli tömegeknek a legerélyeseb­tben fel kell emelniök tiltakozó szavukat azok ellen, akik még a betevő falatot is irigylik az éhező és lerongyolt családoktól.» Mi ebben az osztály elleni izgatás? Hol van itt az az osz­tály, amely ellen ez a mondat izgatást tartal­maz? Azt mondja a felhívás (olvassa): Az in­ségadóból befolyó összegekre a munkásság jog­gal igényt tart», — és az ügyész itt ezt a mon­datrészt egyszerűen elsikkasztja a maga jelen­tésében —• «mert annak nagy része a munkások keserves béréből folyik be.» Ha ennek a fel­hívásnak szerzője megállapítja, hpgy az ínség­adó legnagyobb részében a munkások és alkal­mazottak befizetéséből származik és ezért vá­dat emelnek, akkor — azt hiszem — ugyan­ezen az alapon azt az adóstatisztikát is pörbe lehetne fogni osztály elleni izgatás címén, ame­lyet a pénzügyminisztérium a múlt héten ter­jesztett a Képviselőház elé, mert az is ugyan­erre az eredményre jut. Azt mondja továbbá a felhívás (olvassa): «A munkanélküliek kenyere után nyulkálók­nak a körmére kell koppintani!» Ebben sines egyetlen egy betűje sem az osztály elleni izga­tásnak. Hiányzik belőle tehát a vádemelés alapja. Hogy mennyire objektív módon történt ez a vádemelés, hogy az ügyész azt az izgatott hangulatot, amely a munkásság körében ural­kodott, nem a másik fél, a valódi izgatók felé próbálta büntetéssel keresni, hanein mifelénk, arranézve csak a következő bizonyítékot kell a Képviselőház elé tárnom. Itt körülbelül húsz gyűlés folyt le. Ezeken a gyűléseken ugyan­ezekről a kérdésekről volt szó, ennél a felhí­KÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XI. ülése 19$ È november 29-én, kedden. 449 vasnál még élesebb hangon, de ezekből a gyű­lésekből kifolyólag egyetlen egy pör sem szár­mazott, pedig nem lehet azt állítani, hogy a rendőrség talán bevésbbé volna elfogult ve­lünk szemben, mint az utasításra dolgozó ügyészség. Ezekből a gyűlésekből kifolyólag —• mondom — egyetlen egy vádemelés sem tör­téne, egyetlen egy szónok ellen eljárás nem indult, holott az ebben a felhívásban elmon­dottakat, sőt ennél még keményebb tényeket is elmondottak ezeken a gyűléseken. A rendőr­ségi jelentések alapján azonban nem indult eljárás, mert — úgy látszik — r a rendőrség az osztály elleni izgatást nem találta meg úgy, mint ahogyan az ügyészség megtalálta ebben a felhívásban. Ez a felhívás nemcsak olyan tényállításo­kat tartalmaz, amelyek szórói-szóra megfelel­nek a valóságnak, hanem osztály elleni izgatás sincs benne. Nagyon jól tudom, — hiszen erre nézve van már törvényszéki ítélet, van kúriai határozat — hogy a valóságot is lehet úgy csoportosítani, hogy az azután a mi törvé­nyeink szerint kimeríti az izgatás vétségének vagy bűntettének a tényálladékát. Ebben a cikkben azonban a dolgok úgy vannak cso­portosítva, hogy itt az osztályellenes izgatás ismérvét 'semmiféle módon sem lehet fel­fedezni. Ne legyen tehát olyan kényes az ügyész az általa kreált osztályok idegei miatt, és ne higyje azt, hogy azok az osztályok, ame­lyeket ő osztályokká akar előléptetni, izgul­tak, vagy azokkal az osztályokkal szemben izgult a munkásság. Ne legyen az ügyész ennyire kényes, ne legyen kényesebb, mint maga az államrendőrség, amely ezekkel a gyű­lésekkel kapcsolatosan semmiféle vádemelés szükségességét nem látta. Még csak arra akarok visszatérni egyet­len egy mondattal, hogy Kálmán képviselő­társunk az előbb Szeder képviselőtársunknak adott válaszában arra hivatkozott, hogy ő 12 esztendeje tagja a képviselőháznak és neki összesen csak két mentelmi ügye volt a Ház előtt, ezzel szemben Weltner képviselőtársunk már lassan-lassan a félezredik mentelmi ügy felé közeledik, sokkal kisebb képviselői múlt után. Arra kérem Kálmán képviselő urat, hogy két dolgot ne felejtsen el, amikor ezzel a két mentelmi ügyével akarja ellensúlyozni a mi igazságainkat.. Az egyik az, hogy a kép­viselő úr nem ír cikkeket, tehát az ő cikkei nem is kerülhetnek az ügyész szeme elé, má­sodszor pedig ne felejtse el azt, hogyha írna is a képviselő úr cikkeket, az bizonyos, hogy ő a többségi, párthoz tartozván, mint a több­ségi párt tagja egészen más szemmel nézi azokat az igazságtalanságokat, amelyek ebben az országban kétségtelenül és megcáfolhatat­lanul léteznek, egészen más szemmel áll szem­ben ezekkel a kérdésekkel, mint ahogy mi állunk velük szemben. Igazán semmiféle cso­dálkoznivalót nem találok azon, hogy neki csak két mentelmi ügye volt, sőt azon csodál­kozom, hogy egyáltalában két mentelmi ügye is volt a 12 esztendő alatt, valószínűleg nem j sajtóperek, nem^ gyűlésig beszédek miatt, ha­I nem egészen más természetű vétségek vagy ! bűncselekmények miatt. Ilyenformán csak azt kérem a t. Kép­! viselőháztól, hogy ne legyen érzékenyebb ezek­j kel az ügyekkel szemben, mint a rendőrség, j utasítsa el azt az ügyészi vádemelést, amely egészen más atmoszférában született meg s 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom