Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-130

Az országgyűlés képviselőházának 130. ságot, elég tágnak és elég szélesnek nem találnak. Érthető, hogy abban az atmoszférában mi izgultunk, a mi osztályunk izgult, mert a mi osztályunknak, a dolgozóknak, a munkanélkülieknek, a munkabérnek ellenségei voltak azok, akik féktelen izgatást folytattak és vittek végbe az egész országban a Károlyi-kormánynak az ellen az elhatározása ellen, hogy itt néhány fillérnyi pénzbeli segélyt, törvényes és jogos munkanélküli segélyt adnak nekik, olyant, amiért nem kell kezet csókolni, amiért nem kell sorbaállni, amire nekik a törvény alapján éppen olyan joguk van, mint a nagybirtokosnak a bolettára, a nagyiparosnak a vámkedvezményekre, fuvarvisszatérítésre és hasonló egyéb állami kedvezményekre és nemzeti ajándékokra. , Ebben az izgatott hangulatban, amelyben a mi részünkön az izgulás volt, és a túlsó oldalon volt az izgatás ténye, a munkanélkülieket a szakmai szervezetek gyűlésekre hívták egybe. Ezeknek a gyűléseknek felhívása volt ez az inkriminált cikk, ez az inkriminált sajtóközlemény, amelyből az ügyész vádemelésre alkalmasnak találja azt, hogy (olvassa): «A nagyvagyonokat kímélő szanálási politika minden terhet a dolgozó rétegekre hárít.» Ez a mondat amellett, hogy teljesen és tökéletesen igaz, egyáltalában nem tarrtalmaz osztály elleni izgatást. Hogy az ügyész kit vagy mit kreál vagy formál át ebben a mondatban osztállyá, azt nagyon szívesen megtanulnám, ha az ügyész úr engem erre megtanítana. Ugyancsak osztály elleni izgatásként inkriminálja «a munkásosztály ellenségei» kifejezést. Azt mondja továbbá a felhívás (olvassa): «A munkanélküli tömegeknek a legerélyesebtben fel kell emelniök tiltakozó szavukat azok ellen, akik még a betevő falatot is irigylik az éhező és lerongyolt családoktól.» Mi ebben az osztály elleni izgatás? Hol van itt az az osztály, amely ellen ez a mondat izgatást tartalmaz? Azt mondja a felhívás (olvassa): Az inségadóból befolyó összegekre a munkásság joggal igényt tart», — és az ügyész itt ezt a mondatrészt egyszerűen elsikkasztja a maga jelentésében —• «mert annak nagy része a munkások keserves béréből folyik be.» Ha ennek a felhívásnak szerzője megállapítja, hpgy az ínségadó legnagyobb részében a munkások és alkalmazottak befizetéséből származik és ezért vádat emelnek, akkor — azt hiszem — ugyanezen az alapon azt az adóstatisztikát is pörbe lehetne fogni osztály elleni izgatás címén, amelyet a pénzügyminisztérium a múlt héten terjesztett a Képviselőház elé, mert az is ugyanerre az eredményre jut. Azt mondja továbbá a felhívás (olvassa): «A munkanélküliek kenyere után nyulkálóknak a körmére kell koppintani!» Ebben sines egyetlen egy betűje sem az osztály elleni izgatásnak. Hiányzik belőle tehát a vádemelés alapja. Hogy mennyire objektív módon történt ez a vádemelés, hogy az ügyész azt az izgatott hangulatot, amely a munkásság körében uralkodott, nem a másik fél, a valódi izgatók felé próbálta büntetéssel keresni, hanein mifelénk, arranézve csak a következő bizonyítékot kell a Képviselőház elé tárnom. Itt körülbelül húsz gyűlés folyt le. Ezeken a gyűléseken ugyanezekről a kérdésekről volt szó, ennél a felhíKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XI. ülése 19$

È november 29-én, kedden. 449 vasnál még élesebb hangon, de ezekből a gyűlésekből kifolyólag egyetlen egy pör sem származott, pedig nem lehet azt állítani, hogy a rendőrség talán bevésbbé volna elfogult velünk szemben, mint az utasításra dolgozó ügyészség. Ezekből a gyűlésekből kifolyólag —• mondom — egyetlen egy vádemelés sem történe, egyetlen egy szónok ellen eljárás nem indult, holott az ebben a felhívásban elmondottakat, sőt ennél még keményebb tényeket is elmondottak ezeken a gyűléseken. A rendőrségi jelentések alapján azonban nem indult eljárás, mert — úgy látszik —

r a rendőrség az osztály elleni izgatást nem találta meg úgy, mint ahogyan az ügyészség megtalálta ebben a felhívásban. Ez a felhívás nemcsak olyan tényállításokat tartalmaz, amelyek szórói-szóra megfelelnek a valóságnak, hanem osztály elleni izgatás sincs benne. Nagyon jól tudom, — hiszen erre nézve van már törvényszéki ítélet, van kúriai határozat — hogy a valóságot is lehet úgy csoportosítani, hogy az azután a mi törvényeink szerint kimeríti az izgatás vétségének vagy bűntettének a tényálladékát. Ebben a cikkben azonban a dolgok úgy vannak csoportosítva, hogy itt az osztályellenes izgatás ismérvét 'semmiféle módon sem lehet felfedezni. Ne legyen tehát olyan kényes az ügyész az általa kreált osztályok idegei miatt, és ne higyje azt, hogy azok az osztályok, amelyeket ő osztályokká akar előléptetni, izgultak, vagy azokkal az osztályokkal szemben izgult a munkásság. Ne legyen az ügyész ennyire kényes, ne legyen kényesebb, mint maga az államrendőrség, amely ezekkel a gyűlésekkel kapcsolatosan semmiféle vádemelés szükségességét nem látta. Még csak arra akarok visszatérni egyetlen egy mondattal, hogy Kálmán képviselőtársunk az előbb Szeder képviselőtársunknak adott válaszában arra hivatkozott, hogy ő 12 esztendeje tagja a képviselőháznak és neki összesen csak két mentelmi ügye volt a Ház előtt, ezzel szemben Weltner képviselőtársunk már lassan-lassan a félezredik mentelmi ügy felé közeledik, sokkal kisebb képviselői múlt után. Arra kérem Kálmán képviselő urat, hogy két dolgot ne felejtsen el, amikor ezzel a két mentelmi ügyével akarja ellensúlyozni a mi igazságainkat.. Az egyik az, hogy a képviselő úr nem ír cikkeket, tehát az ő cikkei nem is kerülhetnek az ügyész szeme elé, másodszor pedig ne felejtse el azt, hogyha írna is a képviselő úr cikkeket, az bizonyos, hogy ő a többségi, párthoz tartozván, mint a többségi párt tagja egészen más szemmel nézi azokat az igazságtalanságokat, amelyek ebben az országban kétségtelenül és megcáfolhatatlanul léteznek, egészen más szemmel áll szemben ezekkel a kérdésekkel, mint ahogy mi állunk velük szemben. Igazán semmiféle csodálkoznivalót nem találok azon, hogy neki csak két mentelmi ügye volt, sőt azon csodálkozom, hogy egyáltalában két mentelmi ügye is volt a 12 esztendő alatt, valószínűleg nem j sajtóperek, nem^ gyűlésig beszédek miatt, haI nem egészen más természetű vétségek vagy ! bűncselekmények miatt. Ilyenformán csak azt kérem a t. Kép! viselőháztól, hogy ne legyen érzékenyebb ezekj kel az ügyekkel szemben, mint a rendőrség, j utasítsa el azt az ügyészi vádemelést, amely egészen más atmoszférában született meg s 63