Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-130
450 Az országgyűlés képviselőházának 130 Weltner képviselőtársunk mentelmi jogát ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herezegh Béla jegyző: Kálmán István! Kálmán István: T. Képviselőház! Egészen természetes dolog, hogy a túloldalról a beszédekben semmi mást nem hallhatunk, mint annak a képviselőnek a védelmét, akinek mentelmi ügye elénk van terjesztve. Ezen az állapoton nagyon könnyen segíthetne a t. szociáldemokratapárt, mert hiszen, ha mindazokat a dolgokat, amelyeket az összesség ^ nevében csinálnak, a pártszervezet nem hárítaná rá egy egyénre, mint ez alkalommal Weltner Jakab képviselő úrra, akkor őt nem vonnák felelősségre és ezek az ügyek nem kerülnének ide. Vállalják ezeket az ügyeket a pártszervezetben olyan urak, akiknek az ügyét nem kell a mentelmi bizottság elé vinni. Hiszen mi, ismétlem, nem vagyunk bíróság; sem a szociáldemokratapárt, sem a mentelmi bizottság, sem a Képviselőház nem az. Egészen nyugodtan mehetnének a bíróság elé. Ami azt a rámvonatkozó kijelentést illeti, hogy csak két mentelmi ügyem volt, arra nézve nagyon egyszerűen válaszolhatok. En úgy csináltam a dolgot, hogy kértem a kiadatásomat és meg is büntetett a bíróság. Ugyanezt tehetnék önök is. Vagy nyugodtan nézzenek a bíróság ítélete elé, vagy valaki más vállalja el a felelősséget, akinek nincs mentelmi joga, azért, mert ez egyszerű dolog és azért, hogy a teljes igazság derüljön ki. Mindezekért kérem a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadván, ez ügyben Weltner Jakab országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Görgey István képviselő úr, mint a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint külügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Ház! Van szerencsém a képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint külügyi bizottságának együttes jelentését a Bukarestben 1932. évi szeptember hó 28-án kelt magyar-román vasúti határállomási egyezmény _ becikkelyezéséről szóló 350. számú törvényjavaslat tárgyában benyújtani. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és annak idején napirendre való tűzését. Egyben kérem a javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását. Elnök: A jelentést kinyomatjuk, szétosztatjuk és annak napirendre tűzése iránt később fokog a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy az előadó úr a javaslat tárgyalására vonatkozólag a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e azt kimondani? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondta. Következik a mentelmi bizottság 383. számú jelentésének tárgyalása. Kérem annak ismertetését. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7526/1932. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 7955/10/1932. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1932. évi július hó 7. napján kiadott 142. számában megjelent «Mese . ülése 1932 november 29-én, kedden. az izgatókról...» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «... vájjon hát a földmunkások nem szabad polgárai ennek az országnak?» «... vájjon a magyar földmunkás alábbvaló sorsba kényszerül, mint a néger rabszolga? Minő jogon követelheti a báró úr, ott a főispáni székben, hogy a szerencsétlen sorsba jutott mezőgazdasági munkások térdet, fejet hajtsanak a feudális nagybirtok előtt?» «Előzetes indokolás arra, hogy még kevesebb és még rosszabb lesz az ínségakció.» «Mert mi más ez a hirdetmény, mint a kényszerű helyzetbe jutottak megfélemlítése olyan célból, hogy még alacsonyabb munkabérekért dolgozzanak és ezáltal a nagybirtokosok jogosulatlan előnyökhöz jussanak. Ez a plakát, amely ott függ Hajdú és Bihar vármegye minden városának és minden községének házfalain, szégyenfoltja a rendszernek.» A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző, az 1912 : LXIII. 19. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Weltner Jakab országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a^ t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Herezegh Béla jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Képviselőház! A tavasz folyamán a szociáldemokrata pártszervezetekkel kapcsolatban mesterségesen iparkodtak elterjeszteni azt a hírt, hogy a szociáldemokrata pártszervezetek arra izgatják az embereket, hogy ne vállalják el a munkát, válogassanak közte, mert hiszen ha nem találnak munkaalkalmat és nem is keresnek a nyár folyamán, majd az ínségakció kiszélesítésével a következő télen is kenyérhez fognak jutni. Hazug és hamis jelentések alapján terjesztették ezt a hírt és mi, akikre az izgató jelzőt vonatkoztatták, iparkodtunk kinyomozni, honnan fúj a szél és kik azok, akik ezt az alkalmat is^ meg akarják ragadni a szociáldemokratapárt gyalázására; honnan fúj a szél, amikor ezt az alkalmat is meg akarják ragadni arra nézve, hogy belerúgjanak hivatalos helyről az izgató jelzőn keresztül a szociáldemokratákba. Hát mi nyomoztunk s a r legilletékesebb helyekre mentünk el, hogy segítsenek nekünk megállapítani, hol vannak hát azok az izgatók, akik arra izgatják a munkásokat, hogy ne vállaljanak munkát s a belügyminisztériumban voltak kénytelenek megállapítani, hogy mindaz, amit a mezőgazdasági munkák végzésével kapcsolatban az izgatókról feltálaltak, amikor arról beszéltek, hogy meg akarják tagadni a mezőgazdasági munkálatoknál