Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-129
426 Az országgyűlés képviselőházának 129. és mikor volt hivatalában, vagyis mikor nem lépte túl a hatáskörét. Mindezekre a kérdésekre nézve választ a mentelmi bizottság jelentése nem ad„ Nekünk, mint törvényhozóknak mielőtt szavazatunkat leadnánk, lelkiismeretünk előtt tudnunk kell és tudni akarjuk azt, hogy miről van szó, ehhez pedig nem juthatunk másképpen, mint csak úgy, ha előttünk az egész tényállás minden részletével együtt felderíttetik. (Helyeslés balfelől.) Ezért tehát kérem, méltóztassanak indítványomat elfogadni és méltóztassanak az ügyet a mentelmi bizottsághoz visszaadni azzal, hogy jelentését ezekkel a tényállási adatokkal egészítse ki. (Helyeslés balfelől. — Rassay Károly: Sürgősen! — Pakots József: Parlamenti vizsgálóbizottságot kell kiküldeni.) Elnök: Az idő előrehaladott voltára való tekintettel a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom- hogy a Ház legközelebbi ülését f. hó 29-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki a mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt ügyek tárgyalása. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Weltner Jakab! Weltner Jakab: T. Ház! Az elnök úr napirendi javaslatával szemben indítványozom, hogy... (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Weltner Jakab:... hogy a Ház legközelebbi ülését kedden, november hó 22-én délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére... (Zaj és mozgás a Ház minden oldalán. — Kabók Lajos: így nem lehet tárgyalni! En ráérek! — Zaj.) Elnök: Képviselő urak, méltóztassanak helyeiket elfoglalni és csendben lenni I Weltner Jakab:... kérem kitűzni Hóman Bálint kultuszminiszter úrnak a debreceni egyetemi verekedés ügyében tett nyilatkozatát, azután pedig a mai napirenden szereplő tárgyak folytatólagos tárgyalását. Meg vagyok róla győződve és valószínűnek tartom, hogy a kormány nem tartja helyesnek, sőt elítéli azokat a kilengéseket és verekedéseket, amelyek egyrészt a budapesti egyetemen történtek, másrészt a debreceni egyetemen folytatódtak. Meg vagyok győződve róla, hogy a Ház pártkülönbség nélkül a legsúlyosabb bajnak tartja, hogy ezekben az időkben ilyen verekedések történtek, (Erődi-Harrach Tihamér*: TTgy van! Teljesen igaza van! Disznóság! Gyávaság!) amelyek semmivel sem indokolhatók, (Rassay Károly (Erődi-Harrach Tihamér felé): Magát is kitiltják az egyetemről ezért a közbeszólásért két félévre!) amelyek az országnak külföldön mérhetetlen károkat okoznak. (Ügy van! Ügy van! — Erődi-Harrach Tihamér: A belső béke szempontjából is!) Továbbmenőleg, meg vagyok róla győződve, hogy az egyetemi ifjúság legnagyobb része is súlyosan elítéli ezeket a dolgokat. (ErődiHarrach Tihamér: Minden becsületes ember elítéli!) Ma már az egyetemi ifjúság túlnyomó többsége tanulni akar (Erődi-Harrach Tihamér: Ugy van!) sa bajtársi szövetségek is nyilatkoztak és elítélték azokat, (Helyeslés jobb felől.) akik ezekben az időkben ilyen zavarokat csinálnak. (Helyeslés.) Azt véljük, hogy amikor ilyen egyetértés van ebben a kérdésben, amikor a kormány részéről minden megtörténik, hogy ezeknek a kis csoportoknak indokolatlan mozgalmait, in- I ülése 1932 november 18-án t pénteken. dokolatlan verekedéseit megszüntesse, a kultuszminiszter úr nyilatkozata arra engedett következtetni, hogy tényleg hamarosan rend lesz. A kultuszminiszter úr erőteljes nyilatkozatban követelte, hogy a debreceni egyetemen rendet csináljanak, hogy ezeket a mozgalmakat fojtsák el. Hivatkozva Kelemen Kornél képviselőtársamnak az előbb egy Népszava-perrel kapcsolatban tett nyilatkozatára a jogrendről, én is azt mondom, hogy csak az az állam tarthatja meg a jogegyenlőséget, csak abban az államban követelhető meg, hogy a jogrend ellen ne izgasson senki, ahol a jogrend olyan fogalom, mely mindenkire egyenlően alkalmaztatik. Ha jogrendről beszélünk, akkor nem értem ez alatt azt a jogrendet, amelyben a munkásságnak csak kötelességei vannak, de jogai nincsenek, hanem ahol mindenkinek egyenlő jogai vannak. Hát ez a híres jogrend a debreceni verekedésekkel kapcsolatban nagyon ingó alapokra helyezkedett! A kultuszminiszter úr rideg nyilatkozata után ma megkaptuk azt a majdnem hihetetlen hírt, hogy azt az egyetemi hallgatót, akit kétszázan megvertek és aki erről a verekedésről úgy nyilatkozott, hogy az szemtelenség és gyávaság, két félesztendőre kitiltották az egyetemről. En azt mondom, hogy az európai sajtóban olyan visszhangja lesz ennek a nevetséges és semmivel nem indokolható intézkedésnek, amely mérhetetlen károkat okoz megint az országnak. Mi szükség van arra, hogy nyíltan dokumentálják, hogy ezekben az esetekben az egyetemi hatóságok azokkal értenek egyet, akik verekedtek? Kérdem, hogy állunk azzal a jogrenddel, amikor eddig minden verekedésnek az volt a vége, hogy soha egyetlen olyan embert nem büntettek meg, aki verekedett s mindig azokat büntették meg, akik megverettek 1 (Erődi-Harrach Tihamér: Egyszer már be kell csukni a verekedőket és azokat, akik bántják embertársaikat.) Ügy van, ezért szólalok fel. En teljesen, tárgyilagosan, igazán, nem vallási szempontból nézem ezt a dolgot, hanem igenis a jogrend szempontjából, amelyre példát kell adni. Nem szabad nyíltan dokumentálni, hogy a jogrend csődöt mond egy bizonyos kategóriával szemben, (Ügy van! jobbfelől.) hogy a törvények erejét csak lefelé alkalmazzák s vannak az országban kivételes kategóriák, amelyekkel szemben a jogrend csődötmond akkor, amikor két félévre kizárják azt a hallgatót, aki gyávaságnak minősíti azt, hogy kétszázan megtámadnak egy embert, hogy kétszázan megtámadják a nőket. Igenis erről a helyről is meg kell állapítani, hogy hitvány gyávaság és szemtelenség, ha kétszázan támadnak meg egy embert, (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) hitványság, ha nőket megtámadnak és megvernek. Ha ezt megállapítjuk, akkor igenis, a legszigorúbb vizsgálatot kell követelnünk, de nem olyan vizsgálatot, amely azzal végződik, (Erődi-Harrach Tihamér: Eltussolással!) hogy azokat büntetik meg újra, akiket megvertek. (Rassay Károly: Hol van a rendőrség? — Erődi-Harrach Tihamér: Tessék a rendőrségnek leigazoltatni őket és bűnvádi eljárást indítani, mindjárt nem lesz verekedés. — Rassay Károly: Tessék megbüntetni őket! — Gál Jenő: Ünnepélyesen megígérte a kultuszminiszter, hogy rendet csinál és nem tudott rendet csinálni!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, ne tessék párhuzamos beszélgetést folytatni.