Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-127
Az országgyűlés képviselőházának 127. Szeder Ferenc: Tisztelettel kérem beszédidőmnek 10 perccel való meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért megbjossza'bbítást megadni? (Megadjuk!) Kérném a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Szeder Ferene: A vármegyék meglehetősen súlyos helyzetben vannak. A közmunkáknál s az ínségmunkáknál alig tudnak valamit csinálni. Legutóbb az egyik exponált vármegye, Békés vármegye közigazgatási bizottsága is foglalkozott a kérdéssel és megállapították ott, hogy ők munkát és munkaalkalmat biztosítani, adni nem tudnak. A városoknál többé-kevésbé ezt a jelenséget látjuk és akkor felmerül a kérdés, mi történik hát a mezőgazdasági munkások százezreivel? Az, amit mondok a mezőgazdasági munkások nyomoráról, ismétlem, személyes tapasztalatom, amit nagyon szerettem volna, ha az összkormány tagjai is megszereztek volna a mezőgazdasági munkások köréből és amit én elmondok, annak gyógyítása, megváltoztatása az ország jól felfogott érdekében a kormánynak is elsőrendű kötelessége. Nagyon szeretném, ha végre a kormány maga is rászánná magát tiszta helyzetet teremteni a nyomorúság és munkanélküliség kérdésében. Számokkal dobálóznak, amelyeknek azonban nincs meg az a statisztikailag feldolgozott alapja, amelyre támaszkodva, biztosan állíthatnának dolgokat a mezőgazdasági munkanélküliségnél és biztosan állapíthatnák meg a nyomorúság és kétségbeesés magas fokát is. Éppen ebből kiindulva intézek interpellációm kapcsán néhány kérdést a belügyminiszter úrhoz, illetőleg az összkormányhoz, méltóztassék végre-valahára intézkedni, hogy adatgyűjtések alapján a tényleges helyzetet megismerhessük, megismerhessük pontosan a nyomorúságnak azt a magas fokát, amelyben a mezőgazdasági munkások élnek. Egyúttal méltóztassék az összkormánynak tájékoztatni az ország közvéleményét a Házon keresztül is, milyen intézkedéseket foganatosított eddig a beígért munkaalkalmak teremtése körül, mert hiszen közel, itt a tél, mikor a mezőgazdasági munkásokat már foglalkoztatni egyáltalán nem lehet és ha eddig nem foglalkoztatták és nem teremtettek munkaalkalmat, akkor még a legjobb szándék mellett is csak majd tavaszra lehet munkaalkalmat teremteni, a tavasz pedig messze van, a tavasz soká jön és a kétségbeesés, a nyomorúság oly végtelen és oly nagy, amely nem tűri ennek a kérdésnek igazságos, emberséges és — ismétlem — az ország jól felfogott érdekében való megoldásának elhalasztását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani ! vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk Halljuk!) A képviselő úr interpellációjára van szerencsém az összkormány nevében a választ a következőkben megadni: A mezőgazdasági lakosság helyzetét a kormány a legszorgosabb vizsgálat tárgyává tette és nemcsak az illetékes, hivatalos tényezőkkel történt tárgyalások, hanem statisztikai adatok gyűjtése alapján állapította meg pontosan ezt a helyzetet. Ezeknek az adatfelvételeknek alapján jelenthetem ki, hogy mezőgazdasági lakosságunk helyzete nagyban és egészben véye az idén valamivel kedvezőbb a tavalyinál. (Ellentmondások a szélsőbaloldalon.) és pedig kedvezőbb azért, mert a terméseredmények valamivel jobbak voltak. (Kabók Lajos: Szó, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. ülése 1932 november 16-án, szerdán. 341 val málét ehetnek!) Nem mondom, hogy nin-< csenek az országnak egyes vidékei, még pedig meglehetősen nagyszámú vidékei, amelyek a több év óta bekövetkezett elemi károk és csapások, az idén különösen a búzatermés körül mutatkozó kimaradás következtében, tényleg komoly Ínséges helyzetben vannak. Ez áll mondom, az ország egyes meglehetősen kiterjedt vidékeire, de nem áll az ország egész területére nézve, mert az ország többi részén ma nagyban és egészben a mezőgazdasági lakosság helyzete annak következtében, hogy a terméseredmények kielégítők voltak, megnyugtatóbb abból a szempontból, hogy a télen nincs éhínségnek kitéve, mint tavaly volt. Mindennek ellenére a kormány igenis, gondot fordított arra, hogy az ország összes vidékein segítsen ott, ahol a gazdasági válság következtében nagyobb számmal mutatkoznak olyan mezőgazdasági munkások, akik a nyáron saját hibájukon kívül nem jutván keresethez, nem tudták téli élelmüket megszerezni. Ennek a tényállásnak s ennek a helyzetnek alapján határozta el a kormány azokat az intézkedéseket, amelyeket a mezőgazdasági lakosság téli ínségének kikerülése, illetőleg annak megakadályozása végett kíván tenni, hogy a télen tényleg éhség és nyomorúság lépjen fel a mezőgazdasági lakosság körében. T. Képviselőház! Itt hangsúlyoznom kell, hogy a kormánynak ezek az intézkedései nem célozhatják s nem is eredményezhetik azt. hogy azt az általános leszegényedést s hogy úgy mondjam, általános nyomorúságot, amely az ország lakosságának minden rétegében észlelhető, megszűntessék. Hogy ezt megszűntessük, erre egészen más eszközökre van szükség, ehhez a gazdasági életben kell olyan vérkeringésnek beállania, a gazdasági életnek kell úgy megindulnia, hogy ez a helyzet kiküszöbölhető legyen. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt inségakoióval, inségmunkákkal elintézni nem lehet, erre ia kormány nem képes, nem is vállalkozik. Ellenben igenis vállalkozik a kormány arra, hogy azok az. emberek, akik hibájukon kívül nem tudták téli élelmüket megszerezni, <ai télen ne éhezzenek. Ebből a célból a kormány először isi» illetőleg elvileg munkaalkalmak nyújtásával kíván segíteni (Farkas István: De hol van az a munka?!) és ebből a célból a kereskedelemügyi tárca és földmívelésügyi tárca megfelelő anyaigi eszközök rendelkezésére bocsátásával fog részben útépítések., részben pedig vizimunkálatok teremtésével segíteni. Ez áll az egész ország területére nézve. Az egész ország területén megfelelően elosztva fognak ezek a közmunkák megindulni oly mértékben, ahogyan azt a helyi inség szükségessé teszi. Ezenkívül már indított a kormány egy nagy útépítést az Alföldön, megkezdik a Budapest— kecskeméti transzverzális útrészlet megépítését, amely szintén igen sok munkáskezet fog foglalkoztatni. Kétségtelen, hogy ezeken a közmunkákon felül más közimunkaalkalmakat is kell teremteni azokon a vidékeken, ahol mint mondottam, az inség nagyobbszabású. Ezeknek a közmunkáknak megindítása végett a kormány részben gabonával, illetőleg liszttel, részben pedig anyaigi erejétől telhetően készpénzsegítséggel fog a vármegyéknek segítségére sietnij, hogy az ínséges lakosság nyomorán ők helyi közmunkák végeztetésével enyhíthessenek. Nagyban ez a kormány elgondolása és ezek az intézkedések történtek már meg a falusi lakosság nyomorának enyhítése végett. De be • 49
