Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-126
320 Az országgyűlés képviselőházának 126. és ebből lett a kartell. Ez a kartell két fillérrel redukálta a tej árát, ennyiben minimálták az árát. Egyetlen egy kereskedőnek sem szabad ezt a tejet azon az áron alul eladnia, mint amely árat a tejkartell megállapított. Ez a tejkartell, amikor hozzányúltak, 120 alkalmazottat bocsátott el, ezzel felelt a felhívásra. Ezt a 120 embert csak egyetlen egy kartell bocsátotta el. A szénkartell nem reagált hasonlóan, az másképpen intézte el a dolgot, úgy adja a szenet, ahogyan akarja. Nyilvánvaló dolog, hogy a kérdéseknek ilyen beállítása végig nem gondolása annak, hogy hogyan lehetne a bajokon segíteni. Mert ha nem lehetett ebben az országban az utóbbi évszázadban — nem megyek tovább vissza, — ha nem lehetett 1848-tól mostanáig a hitbizományokat, a kötött birtokokat megszüntetni, (Kertész. Miklós: Ki akarják terjeszteni!) ha itt nem lehetett a"háború utáni időkben, 1921ben, 1922-ben, 1923-ban megcsinálni egy becsületes földreformot, ha itt nem lehetett megcsinálni azt, hogy a földreformmal a magyar népét keresethez, megélhetéshez juttassuk, akkor hogyan lehetne segíteni egy olyan telepítési és földbirtokpolitikával, aminőt a miniszterelnök úr elképzel, amely nem akar mást, mint újabb kicsiny kötött birtokokat kreálni, és azt is csak úgy, hogy ha majd az eladósodott földbirtokok adósságuk fejében, vagy adóban leadnak valami rossz földet, azt odaadják a szegény Olcsó Jánosoknak. Ha ma a helyzet úgy áll, — amint a képviselő úr is elismeri —, hogy nagyobb válság van, mint volt pár évvel ezelőtt, (Meskó Zoltán: Ügy van ! ) iákkor miért teszi azt a megkülönb özt etést munkások között, hogy valaki szociáldemokrata, vagy nem szociáldemokrata. Tessék megérteni, hogy a szocializmus egy új világfelfogás. A munkásnak nemzetközi érzelműnek kell lennie, mert a tőke is. az. Mutasson nekem Meskó t. képviselőtársam Magyarországon egyetlen egy nagyvállalatot, amely magyar, mutasson egyetlen egy vállalatot, "amelyben nincs küiföldli pénz. A Ganz-gyártól kezdve a bán- \ kokon keresztül végig minden nagyvállalat nemzetközi pénzemberek tulajdonában van a részvények révén. Egy ilyen vállalat sem magyar, egy sem szorítkozik az ország területére. Nem arról yan szó, hogy valaki ne legyen magyar, és ne vallja magát magyarnak, hanem arról van itt szó, hogy a problémákat nem lehet megoldani az eddigi módszer szerint. (Kabók Lajos: Ezért kell a polgárságnak j is nemzetközinek lenni.) Nem látja a képviselő úr, hogy most; ebben az európai és világválságban éppen azért | nem tudják megoldani a problémákat, mert minden állam, minden kormány soviniszta» el- 1 fogúit álláspontra helyezkedik, s nem emelke- | dik fel arra a magaslatra, hogy látná azokat \ az összefüggéseket, amelyek a nemzetközi ka- : pltalizmusban adva vannak, amelyek a krízisből születtek meg. Az állam fenntartja Önmagát, de nem tudja a problémákat megoldani Én is azt állítom, hogy van egy nagy, mély terme- \ iési válság, van egy fogyasztási válság. Körül- ] beiül olyan a helyzet, aimiilyen a nagy francia forradalomtól egészen 1848-ig volt. Ugyanolyan \ periódusokon, ugyanolyan válságokon megy keresztül a termelés rendje ma. mint akkor. A í gazdasági életben akkor is végbement egy nagy \ forradalmi átalakulás* egy technikai átalakulás a munkamegosztás révén, de az elavult : jogi. formák éppúgy fennállottak 1848 ellőtt, mint ahogyan'- ma fennáillanak. Ezeket a jogi f ülésé 1932 november tUén, pénteken. formákat nem akarják megszüntetni 'ési nem akarnak ráhelyezkedina arra az álláspontra, hogy megoldják a kérdéseket. Én azt állítom, hogy mi, szocialisták vagyunk azok a jó magyarok, akik azt az álláspontot képviseljük, amelyet Széchenyi István és társai képviseltek, 1848 előtt. Mert, amikor Széchenyi ás társai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a nyugati berendezkedést át kel! hozni Magyarországra, akkor ennek a jogi formák és a gazdasági berendezkedések ugyan ellentmondottak, de ők ezzel nem törődtek, mert Magyarországot fel akarták emelni. Most mi a (helyzet? Magyarországon egy gróf, Károlyi Imre, írt egy könyvet a kapita : lizmus válságáról. Tessék elolvasni az akkori lapokat és meg méltóztatnak látni, hogy bolondnak mondják őt, holott látja tisztán a dolgokat, mert a soviniszta- és pártpolitika ellen szegül. Itt nem pártpolitikáról van szó. Nekünk elvi meggyőződésünk, hogy az állami és gazdasági rendnek az élet kívánságai szerint kell átalakulni és, hogy az az állam lesz boldog, amelyik a leggyorsabb tempóban megy végig ezen az átalakuláson. Mi még ott tartunk, hogy még beszélni kell arról, hogy annak a mezőgazdasági munkásnak legyen biztosítása betegség esetére. (Dinnyés Lajos: Ez igaz!) Nálunk még beszélni kell arról, hogy a munkás megszólhasson. Külföldön az üzemekben a- bizottságokban a termelésbe szólnak bele a munkások, beleszólnak a munkabér megállapításába és a kalkulációba. Csehszlovákiában, Ausztriában. Németországban, Angliában és a küllöniböző államokban ez így van. Nálunk nem adnak munkanélküli segélyt, nem törődnek a imamkással, ellenben, a nagybirtoknak, a kötött birtoknak, a holtkózí birtoknak, amely nem fizeti ki magát, s amelyen rosszul gazdálkodnak, bolettát adnak. Ez a differencia szociális téren a nyugati államok és közöttünk. Éppen ez a feudális álláspont volt az, amely lehetetlenné tette, hogy a szociális szempontok érvényesüljenek. De hát, amikor mi ezt akarjuk elérni, akkor leistenteleneznek, lehazátlanbitangoznak bennünket, nemzetközinek neveznek, holott pedig nem akarunk mást, mintamit azok a régi, a 40-es évek elején élt emberek akartak: hogy Magyarország haladjon ,vegye fel a nyugati államok berendezkedéseit és járjon a civilizáció, a kultúra élén. Evvel lehet a forradalmakat, az erupciókat kikerülni és ezt önöknek látniok kellene, tudnia kellene ezt minden konzervatív embernek úgy, mint tudta Angliában a konzervatív párt, amely ha uralomra került, szociális biztosítást, munkásvédelmet csinált és mégis az a nagy kapitalista állam a legerősebb ma is, a leghatalmasabb ma is éis a legtöbb szociális biztosítást léptette életbe. Nem igaz az, hogyha magyar nép elmaradt volna kultúrában, műveltségben, testi, fizikai gondozásban, és jó napszámosnak, jó kocsinak, jó béresnek, de másnak nem való. így nem lehet élni ma. a rádió korszakában. Ma, amikor a civilizáció gyors tempóban halad, annak, aki elmegy dolgozni, okosnak kell lennie, alkalmazkodó t képességre kell szert tennie, (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) mert csak így tud boldogulni, máskép ma nem lehet boldogulni, különben értéktelen semmi lesz, lehet belőle napszámos, de annak sem értékes, mert már ott is csak gépeket kezelnek. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Igaz!) Amikor mi ezeket a szempontokat felvetjük, kétségtelen dolog, hogy a magyar népért,
