Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-116
20 Az országgyűlés képviselőházának 116 kére hivatkozhassunk. (Péntek Pál: Vegye elő a listát, hányat akasztottak maguk fel! — Malasits Géza: Ki az a «maguk?» Micsoda hazugság ez! — Kabók Lajos: Micsoda szemtelen rágalmazás! — Esztergályos János: Micsoda szemtelen hazugság! — Peyer Károly: Hogy lehet ezt tűrni! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Mi ez? Akasztottak maguk! Kérünk elégtételt ebben! Szegyei je magát! — Esztergályos János: Mégis csak aljasság ilyet mondani! — Nagy zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Bocsánatot kérek, azt mondotta: hányat akasztottak maguk! Hazug, rongy fráter, szemét, piszok! — Nagy zaj.) Elnök: Peyer képviselő urat rendreutasítom. (Peyer Károly: Inkább azt tessék rendreutasítani! — Kabók Lajos: Hogy lehet olyasmit mondani! — Zaj.) Csendet kérek! Meg fogom állapítani, hogy ki volt a közbeszóló képviselő úr. (Peyer Károly: Az ilyen gyáva fráterek elbújtak! Mi nem bujtunk el!) Méltóztassék folytatni. (Malasits Géza: Jártatja ci SZEL" { ját!) Weltner Jakab: Az a kijelentés, amely a túlsó oldalról elhangzott, (Malasits Géza: Itt jártatja a száját. Itt sem volt!) hogy mi menynyit akasztottunk, mutatja azt a lelkiismeretfurdalást, amellyel ezt a rendszert támogatják. (Peyer Károly: Es ezt az aljasságot! — Kabók Lajos: Ezt a butaságot! — Zaj.) Nagyon jól tudjiai a közbeszóló úr, hogy mi egy embert sem akasztottunk, nagyon jól tudja az az ÚT, aki közbeszólt, hogy a bolsevizmus idejében többen azok közül, akik itt ülünk, igazán életünk veszélyeztetésével foglaltunk állást a bolsevizmus ellen, (Felkiáltások a szélsőhaloldalon: Éppen Weltner!) és magam is névaláírással cikkekben és Peyer elvtársam is és többen, akik itt vannak, igenis szembeszálltunk a bolsevizmus idején annak kegyetlenségével. De, ha nem tűrtük el a bolsevizmus kegyetlenkedéseit, iákkor nem fogjuk eltűrni a fehér bolsevizmus akasztófáit sem, (Ugy van! Ugy van! Taps a szélsőbaloldalon.) akkor nem fogjuk eltűrni azt a terro'rt, azt iái statáriumot, azt az akasztást, amelyre — és ezt vegyék tudomásul — nemcsak a külföldön néznek undorral és megvetéssel, hanem itt, ebben az országban is minden tisztességes ember a legnagyobb felháborodással és undornál nézte azt a statáriális vérengzést, amelyet önök elkövetnek. (Felkiáltások jobb felől: Rendre! Rendre!) Igazán nem kell külön kijelentenem, hogy semmi közösségem sincs a bolsevizmussal. Ha volna, elég bátor volnék itt bevallani; megmondanám, hogy bolsevista vagyok, megmondanám, hogy laizokkal az eszközökkel akarok harcolni. Nem! Ellenkezőleg: más eszközökkel. Es nem akarom őket védelmezni! Azt mondom azonban: ha statárium van, iái tisztesség és a jog megköveteli, hogy ezt a statáriumot legalább egyenlően alkalmazzák, necsak balfelé, hanem jobbfelé is. (Buchinger Manó: Egyáltalában ne alkalmazzák!) Azt nagyon jól tudom; hiszen az ellen beszélek! De, ha egy ilyen rendszert alkalmazmak s azt jobbfelé nem alkalmazzák, hanem csak balfelé alkalmazzák: ez arculcsap minden erkölcsöt és igazságot. Utalok arra, hogy röviddel ezelőtt... (Br. Vay Miklós: Németországban meg robbantanak folyton! — Egy hang jobbfelől: Itt rend van az országban! — Buchinger Manó: Azért akasztanak? — Malasits Géza: Azért akasztanak, mert rend van? Azért lótnak-futnak szabadon Vannayék puskával a kezükben?) Vannayék a ülése 1932. augusztus 12-én, pénteken. múlt év december havában, illetőleg november hó végén — nyíltan a tárgyaláson kiderült — fegyveres felkelést készítettek elő,, kaszárnyákat akartak elfoglalni, embereket akartak legyilkolni, kormányférfiakat akartak elfogni. Egy államrendőrségi detektív, aki Vannayék közt volt, a tárgyaláson vallott erről. Lenhoffer Jenő államrendőrségi detektív volt az, aki annakidején a társaság tagjai közé felvétette magát és a dologról az illetékes hatóságoknak jelentést tett. Ëésztvett a szövetkezés megbeszélésein, ahol azt mondották, hogy a közéletben sikkasztanak, csalnak és erőszakos úton el kell távolítani a kormányt. Gyulai-Molnár kijelentette, hogy a szervezés teljesen készen van, minden csoportvezető vegye át beosztását és majd parancsot kap a további teendőkre. A lefegyverzés programmja az volt, hogy a vezetők mindegyike öt egyenruhába öltöztetett tiszttel behatol a laktanyákba, ott zárt borítékban parancsot adnak át a laktanyahelyettesnek, akinek engedelmeskednie kell, mert ellenkező esetben elteszik láb alól. Páncélautókkal, fegyverekkel akarták megszervezni a puccskísérletet. Mindez kiderült a tárgyaláson és a rendőrségi vallomások során, amelyekről elismerték Vannay is és társai is, hogy vallomásuk során nem verték meg Őket. Igenis puccskísérletet akartak csinálni s nem kerültek statáriális eljárás alá. Meg kell nézni azt a honvédhadbírósági tárgyalást, mennyivel különbözött attól a tárgyalástól, amelyet a statáriális bíróság elnöke honosított meg. (Farkas István: Töreky úr! — Malasits Géza: Jó firma! Méltó utódja Surgothnak!) Már lejárt a beszédidőm? Elnök: Igen, lejárt! Weltner Jakab: Még csak egy -pillanatot. Ezen a tárgyaláson kiderült, hogy verés nélkül vallottak az emberek. A Töreky-tárgyaláson a legegyénibb pártosság, a politikai ellenféllel szemben való gyűlölet annyira megnyilvánult, hogy amikor a vádlott azt mondotta: hazajöttem, erre indulatosan azt mondotta a bíró: Önnek nincs hazája. Ez tehát nem tárgyalás. A bírónak pártatlannak kell lennie. (Farkas István: Szégyene a magyar büntető igazságszolgáltatásnak!) Ez r szégyene, igenis, a magyar igazságszolgáltatásnak ! Elnök: Kérem, képviselő úr, ne méltóztassék a magyar bíróságot így aposztrofálni. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez szégyen! — Kabók Lajos: Szégyen volt!) Kabók képviselő urat rendreutasítom. (Zaj.) Weltner Jakab: Még egyetlen mondat és befejezem. Befejezem pedig azzal: kenyeret kell adni, hogy béke és rend legyen. Ha kenyeret nem tudnak adni, az akasztófa nem segít. Es még tovább: önök, akik a jobboldalon állanak, tapsolnak ma a hitleri bombamerényleteknek, gyilkosságoknak és annak a felvonulásnak... (Petrovácz Gyula: Dehogy tapsolunk!) Pardon, az Uj Nemzedék tapsol. Hát a jobboldalról szabad puccsokat csinálni, bombamerényleteket csinálni? Ez nem bűn, ennek tapsolni lehet? Minden erkölccsel és igazsággal szemben áll az, hogy állandóan akasztó fával és statáriummal kormányozzanak. Azt követeljük, hogy kenyeret adjanak télre, munkanélkülisegélyt, munkaalkalmat, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) adjanak megélhetést az embereknek, és akkor nem kell akasztófa. Ha csak akasztófát adnak, akkor mégsem fogják
