Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

208 Àz országgyűlés képviselőházának bűntettével s az állami és társadalmi rend fel­forgatására irányuló vétséggel van gyanú­sítva. Az iratok áttanulmányozása után megálla­pítást nyert, hogy Sauerborn Károly képviselő urat ebben az ügyben a mentelmi bizottság nem hallgatta meg. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, méltóztassék ezt az ügyet a mentelmi bizottságnak ebből a célból vissza­adni. (Helyeslés. — Hegymegi Kiss Pál: Le­csúszott kortesek intrikája! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztatnak-e az előadó úr indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr indítványát elfogad­ván, az ügyet visszaadna a mentelmi bizottság­nak. Következik a mentelmi bizottság 235. számú jelentése, amelynek előadója szintén Kelemen Kornél képviselő úr volna, de akadályozva lé­vén a megjelenésben, kérem Lányi Márton kép­viselő urat. méltóztassék az ügyet helyette elő­adni. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház. Van szerencsém rágalmazás vétségével gyanú­sított Frühwirth Mátyás országgyűlési képvi­selő úr mentelmi ügyében a mentelmi bizott­ság jelentését a következőkben előterjeszteni: A budapesti kir. főügyészség 11.407/1931. f. ü. szám alatt Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A budapesti kir. büntető járásbíróság B. V. 17.128/2—1931. számú megkeresése szerint ugyanis nevezett képviselő ellen eljárás indult, mert dr. Szőke Gyula ügyvéd felsőházi tag előtt Zelenka Guidó főmagánvádlóra vonat­kozólag azt állította, hogy kémgyanus s ezért a Tribon Ruházati Rt-nél viselt állásából azon­nali hatállyal elbocsátották. A cselekmény az 1914 : XLI. te. 1. §-ába üt­köző rágalmazás vétségének tényálladékát lát­szik kimeríteni. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vonat­kozó bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Frühwirth Mátyás or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Van valaki feliratkozva? Esztergályos János jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, kérdeni a t. Házat h méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadta és így Frühwirth Mátyás képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 241. számú jelentése, amelyet Kelemen Kornél előadó úr helyett Lányi Márton képviselő úr fog elő­adni. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! Bátor vagyok felhatalmazásra hivatalból ül­dözendő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Szakács Andor ország­gyűlési képviselő úr mentelmi ügyében a men­telmi bizottság jelentését a következőkben elő­terjeszteni: A budapesti kir. főügyészség 1959/1932. f. ü. szám alatt Szakács Andor országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 1226/1932. számú megkeresése sze­123. ülése 1932 november 8-án, kedden. rint ugyanis nevezett képviselő ellen eljárás indult «A Mai Nap» című, Budapesten meg­jelenő politikai napilap 1931. évi szeptember hó 11. és 12. napjain kiadott számaiban «A li­pótmezei tébolyda rejtelmei» cím alatt közzé­tett, a ni. kir. népjóléti minisztérium tisztvise­lőire, ezek között dr. Mozsonyi Sándor minisz­teri osztálytanácsos és egy névszerint meg nem nevezett minisateri tanácsosra vonatkoztatott cikkek egész tartalma, de különösen a cikkek­nek alább idézett tényállításai miatt: «Ez a «magánvállalkozása» intézmény ugyanis, amelynek egyik üzletvezető tisztvise­lője, mint az bebizonyult, a délelőtti órákban n népjóléti minisztériumiban ugyancsak e vál­lalat ügyeinek hivatalos referense, a legképte­lenebb módon tukmálta rá a maga drága gyógyszereit a fenti intézményekre. Egyrészt mindent csak tőle kellett venni, másrészt, ha tetszett, ha nem, meg kellett tőlük vásárolni sok olyasfélét, amire az intézeteknek pillanat­nyilag szükségük sem vol (így pl. egyízben a lipótmezei tébolydától annak szükségletét tíz­szeresen meghaladó éter átvételét követelték telefonon), ellenben a megrendelt sürgős gyógyszereket sokszor csak 8—10 nap múlva szállították, hogy akkorára a beteg már el is hagyta az intézetet. Azelőtt bármely gyógy­árunagykereskedés, egyszerű telefonhívásra, kerékpáros küldönccel azonnal küldte a kívánt gyógyszert és sokszor olcsóbban, mint az anyagraktár. De ezt a népjóléti minisztérium megtiltotta.» «Elrendelte, hogy az elmebete­gek csak kétnapos kenyeret kaphatnak.» «Ugyanis, minthogy a kétnapos kenyér mái­annyira kemény és száraz, hogy a legtöbb be­tegnek nem ízlik, avagy beievásik a foga, a cipókat minden nap százával eldobálják az ud­varok sarkába. Egész garmadák, cipóhegyek láthatók e zárt udvarokban s ezeket ezután kiviszik a hizlaldába. Íme, így jutnak ingyen­kenyérhez a disznók, vagyis az elmebetegek gyomrán spórolják meg a disznók kosztját » «. . . a minisztérium kiküldött miniszteri ta­nácsosa a középosztálybeli idegbetegekkel is ezt a kétnapos kenyeret akarta etetni s ami­kor a vezetőség ezt lehetetlennek, képtelenség­nek mondta, őméltósága azt felelte: Hát ak­kor mi lesz a disznókkal!?» «Ez az úr, aki be­teg tisztviselő- és egyéb polgártársainak gyomránál, egészségénél a disznókét előbbre helyezni próbálta, ma is aktív miniszteri ta­nácsosa a népjóléti minisztériumnak! . . .» «Pedig való tény, hogy a személyautó fent kö­rülírt használatát a népjóléti minisztérium kü­lön rendelettel tiltotta el, mert szerinte az autó csak a postáért, meg ládaszám gyógyszeráru­kért stb. járhat, kivéve természetesen azokat az eseteket, mikor a kocsit gyakran egész :iapra a miniszteriális urak használatára ren­delték be telefonon s a késő este hazatért sof­főr ilyenkor érdekes dolgokat mesélt a bolon­doknak, akik erre megint mindenfélét össze­vissza beszéltek holmi mulatós társas kirán­dulásokról.» A fenti közleményekben, de különösen azok­nak itt idézett részében foglalt tényállítások a megkeresés szerint az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 1. és 2. pontja szerint minősülő és a 9. %. 6. pontja értelmiében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium tisztviselőkara sérel­mére elkövetett rágalmazás vétségének tény­álladékát merítik ki. Az eljárás megindításához szükséges felhatalmazást az illetékes m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter megadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom