Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

Az országgyűlés képviselőházának 12, Szakács Andor ország-gyűlési képviselő, «A Mai Nap» felelős szerkesztője, a cikkek szerző­jét felhívás dacára be nem jelentette s így a St. 35. §-a értelmében a cikkekben foglaltak miatt a sajtójogi felelősség mint felelős szer­kesztőt őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, ezért javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Szakács Andor országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Van valaki feliratkozva! Esztergályos János jegyző: Pakots József! Pakots József: T. Képviselőház! A men­telmi bizottság javaslatával szemben javaso­lom, hogy a Ház ne adja ki Szakács Andor képviselőtársunkat. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Annakidején ugyanis, ami­kor a népjóléti minisztériumban történt vissza­élések sorozata a nyilvánosság elé került, min­den közéleti tényezőnek kötelessége volt, hogy a tudomására jutott eseteket a purifikációs el­járás szolgálatára bocsássa. Szakács Andor t. képviselőtársunk nem tett egyebet, mint «A Mai^Nap»-bau ezen borzalmas visszaélések tö­megéből kiragadott egy részletet, és pedig — amint az előadói jelentésben is olvashatjuk — igen súlyos dolgokat ragadott ki, amelyek azonban ebben a komplexumban hasonló mó­don már feltálaltattak a nyilvánosság- előtt s úgy a sajtóban, mint a Képviselőházban is igen gyakran szóvátétettek. Én tehát, minthogy annak a szomorú feje­zetnek egy olyan részéről yan szó, amely még nem záródott le, (Dinien Ödön: Miért nem en­gedi a kormány lezárni?) s bár a népjóléti mi­nisztérium megszűnt, de megszűnését éppen ezek a dolgok eredményezték, ennélfgova nem látom szükségét annak, hogy ilyen mentelmi ügy kapcsán Szakács Andor képviselőtársunk, mint «A Mai Nap» szerkesztője, odaálljon a bí­róság elé bűnbakként azokért a dolgokért, ame­lyeket a népjóléti minisztérium keretében annakidején elkövettek. Hallatlan lazaság, slendriánság jellemezte — hogy enyhe szóval éljek — azokat az intézkedéseket, amelyeket a népjóléti minisztérium az egészségügyi intéz­ményekkel szemben foganatosított. Természete­sen az, amit a lipótmezei tébolydával kapcsola­tosan Szakács Andor képviselőtársunk cikké­ben felemlített, csak igen kis és halvány rész­lete mindannak, ami ezen a téren történt. Hi­szen méltóztattak olvasni a lapokban, hogy ezekkel a közegészségügyi intézményekkel kap­csolatban micsoda botrányos dolgok kerültek napvilágra. Ne méltóztassék tehát ezekért Sza­kács Andor képviselőtársunkat felelőssé tenni, és ne méltóztassék az ügyészségnek ezeket a dolgokat mindig a Ház elé hozni és a Házat ilyen dolgokkal foglalkoztatni. Ezek a dolgok egy egészen más, nagyszabású tisztító eljárás egyik részletét képezik. Tisztelettel kérem tehát, ne méltóztassanak kiadni Szakács Andor képviselőtársunkat. (He­lyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Krüger Aladár! Krüger Aladár: T. Képviselőház! Egyetér­tek felszólalt t. képviselőtársammal abban a tekintetben, hogy az ilyen vádakat feltétlenül tisztázni kell. A vádak tisztázásának azonban nem az a módja, hogy abban az esetben, ha valaki vádol, ne adjunk neki módot arra, hogy J ?. ülése 1932 november 8-án, kedden. 209 vádjait be Is bizonyítsa. Szakács Andor t. képviselőtársam azért emelte ezeket a vádia­kat, mert meg volt győződve arról, hogv^ ezek igazak. Ma még azonban nemi áll előttünk és az ország közvéleménye előtt kétségtelenül, hogy vájjon képviselőtársunk igazat állított-e vagy sem. Még a népjóléti minisztériummal szemben sem szabad senkinek sem valótlant állítani, ellenben, ha valamit állított, még pe­dig ilyen súlyos dolgokat állított, mint Sza­kács t. képviselőtársam, tessék azt be is bizo­nyítani. S amennyiben a sajtóperben majd fel fogják menteni a képviselő urat, sokkal • na­gyobb elégtételt kap, mintha mi nem adnók ki őt a megkeresés folytán. Éppen Szakács képvi­selő úr érdekében áll tehát, hogy ebben az ügyben a bíróság mondja ki az utolsó szót. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincsen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — fel­kiáltások balfelől: Kisebbség! — Ellenmondá­sok a jobboldalon. — Za,j.) Kérem a jegyző urat, méltóztassék a sza­vazatokat megszámlálni. Esztergályos János jegyző (megszámlál­ván a szavazatokat): Harmincnyolc! Elnök: Most kérem azokat, akik a men­telmi bizottság javaslatát nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Esztergályos János jegyző (megszámlálván a szavazatokat): Harmineegy! Elnök: Kisebbség. Kimondom tehát határozatkép, hogy a Képviselőház ebben az ügyben Szakács An­dor képviselő úr mentelmi jogát felfüggesz­tette. Következik a mentelmi' bizottság 243. számú jelentése Turchányi Egon országgyű­lési képviselő úr mentelmi ügyében. A bizottság jelentésének Kelemen Kornél előadó úr helyett való ismertetésére Lányi Márton képviselő urat kérem fel. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! Vagyok bátor becsületsértés vétségével gya­ausított Turchányi Egon országgyűlési kép­viselő úr mentelmi ügyében a mentelmi bi­zottság jelentését a következőkben ismer­tetni: A pacsi kir. főügyészség ad 382/1932. f. ü. szám alatt Turchányi Egon országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A kaposvári kir.- járásbíróság B. 12.187/3/1932. számú megkeresése szerint nevezett képviselő feljelentése folytán dr. Krizsán Ferenc ellen megindult büntetőügyben dr. Krizsán Ferenc viszonvádat emelt Turchányi Egon ország­gyűlési képviselő ellen azért, mert Tabon 1931. évi június hó 20-án szóváltás közben őt «meg fogja tanítani, ki fogja dobatni, illető­leg rúgatni az állásából, majd elbánik vele» sértő kifejezésekkel illette. Az ez alapon emelt viszonvád folytán a bűnügy tárgyalására a kir. Kúria B. I. 5300/7/1931. számú végzésével kiküldött kaposvári járásbíróság az eljárást elrendelte.^ Turchányi Egon országgyűlési képviselő viszonvád tárgyává tett cselekménye az 1914. évi X^LL te. 2. §-ába ütköző és annak 1. tétele szerint minősülő becsületsértés vétségének tényáUadékát tüntetik fel. A bizottság megállapította, hogy a megke­30*

Next

/
Oldalképek
Tartalom