Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

204 Az országgyűlés képviselőházának amikor éhező tömegek sorfalai Iközött felvonul tak arannyal és gyémánttal díszített (ruhában, — szinte provokálva azokat, akiknek aznapra folt sem jutott a lyukas cipőjükre és ha véletlenül esett volna az eső, akkor a fele nem mert volna kiállni aa utcára, mert félt volna, hogy a cipőjébe f oly ilk a víz. Senki sem törődik azzal a munkásreteiggel, amely mindennap élete veszélyeztetésével végzi a legneheaébb és legfárasztóbb munkát. Senkinek sem jut eszébe (megvizsgálni, hogy a hány akapitalisták az elnököknek, igazgatós agi tagoknak és részvényeseknek százezreket fizetnek minimális vagy semmi munkáért,, senkinek sem jut eszébe megvizsgálni, hogy ia szénkar teli hogyan drágítja a szén árát, mennyivel drágább az, mint a békeidőben, mennyivel drágább a cement és egyéb melléktermékek és mire fordítják az ebből 'keletkezett jövedelmet. Bégen túl vagyunk már azon, hogy a magántulajdon elvére való hivatkozássá], ki lehessen fosztani egy egész munkásosztályt, nyomorba, nélkülözésbe lehessen taszítani tízezreit az embereknek.» —- «Követeljétek munkátok után a becsületes megélhetést és ne nézzétek tétlenül tovább ezt a végpusztulást s azt, hogy a bányakapiitalisták hogy zsarolnak ki bennünket, hogy vágják zsebre a profitot akkor, amidőn a nép dolgozói éheznek és ezren járjáik a kálváriát.» — «Bátrak, hősök a föld alatt, meghunyászkodnak minden vasaltnadrágos skriíbler előtt, amint a föld fölé kerülnek.» — «Aiz üzem menete nem teszi lehetővé, hogy erre a 2—3 órás tüntetésre ők is beszüntessék a munkát. Volt idő, amikor ez ugyan nem volt probléma, de ma nem akarjuk, hogy a ikapitalizmus gyűlölködésének még több áldozata legyen.» — «Ne higyjétek. hogy a tőke megkönyörül rajtatok, hogy megsajnálja gyermekeiteket, vagy talán (azt mondja, Ihogy magyar bányászról Van szó, nem bocsátok el senkit, azt nem, mert a tőke szeme előtt mindig a profit áll. íme, láthatjátok, mennyi magyar bányászt tettek kenyértelenné, hánynak kellett kivándorolni és hányan vannak munka nélkül. Egy bányakapitalista sem mondotta azt, hogy ezek magyarok és magyar testvéreinket meg kell menteni az éhhaláltól.» — «... a tőke nem olyan jó hazafi, ha profitról Tan szó. Irgalmatlanul hajtja végre azt, ami mellett biztosítva látja a profitját!» A fenti közlemény tartalmla s különösen annak idézett részei a Btk. 172. §-áiba ütköző az izgatás bűntettének ismérveit tüntetik fel. Esztergályos János országgyűlési képviselő a «Bányamunkás» című időszaki lapnak felelős szerkesztője ia cikk szerzőjét felhívásra sem jelentette be s így a St. 35. §-a értelmében a cikkben foglalt, sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntette miatt a sajtójogi felelősség őt, mint felelős szerkesztőt terheli. (Propper Sándor: Ki az osztály? Vida Jenő az osztály

I Vida Jenő mint osztály!) A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg; gés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Bátor vagyok még bejelenteni, hogy ebben az ügyiben különvélemény van, amelyet Propper Sándt>r országgyűlési képviselő nyújtott be, s amelynek az a tartalma, hogy a Képviselőtház Esztergályos János képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. 123. ülése 1932 november 8-án, kedden. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Képviselőház! A mentelmi bizottság 184. számú jelentése, amelyben a sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, szerintem a legtipikusabb zaklatás jellegével bír. Ügylátszik, az igen t. előadó úr is szégyelte ezeket az inkriminált részeket, hogy ilyesmi miatt ma egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérik, mert olyan csendesen olvasta, hogy jaj meg ne hallja (Szűcs István: Dehogy! En jól hallottam!) véletlenül a karzatok közönsége azokat az inkriminált részeket, amelyek miatt Esztergályos János képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. T. Képviselőház! Ha hangosabban olvasta volna az előadó úr az inkriminált részeket, akkor bizonyára mindenki, aki hallja, meggyőződött volna arról, hogy itt zaklatás esete forog fenn és az igazság feltárása miatt kérik egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ugylátszik, mi belekerülünk olyan esetekbe, hogy egyszer azért büntetnek meg bennünket, mert szeptember 1-jéért jelennek meg cikkek, ebben az esetben meg — úgy látszik — azért akarnak bennünket megbüntetni, mert szeptember l-éhez nem kívánja csatlakoztatni a bányamunkásokat a cikk írója, hiszen benne van a cikkben, hogy két vagy három órára ne álljanak le. Mégis a mentelmi jog felfüggesztését kérik és így önkéntelenül eszembe jut az egyszeri ember, aki midőn a kocsmából hazament, mindig megverte a feleségét s midőn kérdezték tőle, hogy ezt miért tetszi, azt mondotta, hogy amikor zárva van a kapu, azért veri meg, mert olyan rossz aszszony, hogy nem várja meg az urát, mikor pedig nyitva van a kapu, akkor azért veri meg, mert minden csavargó bemehet a házba. (Jánossy Gábor: Az asszony verve jó„ azt tartja a példabeszéd!) Itt is így van. Egyszer szeptember 1-je miatt kell a képviselő urat kiadni, máskor pedig azért, mert egy nagy munkáscsoportnak szeptember elsejéhez való csatlakozását nem kívánja a cikk írója. Nézzük csak meg részleteiben, mi is foglaltatik ebben a cikkben? Itt ugyanis egy olyan dolgozó munkásrétegnek a sorsa van szembeállítva a dolgoztatok, a munkáltatók helyzetével, amely réteg a mezőgazdasági munkásokhoz hasonlóan a legszomorúbb, a legkétségbeejtőbb és a legelnyomottabb helyzetben van. A bányamunkásokról van szó. Nem tudom, a Képviselőház tagjai közül hányan voltak már abban a helyzetben, hogy a bányamunkás sorsát, helyzetét közelről tanulmányozhatták volna. Valószínűleg igen kevesen vannak^ s ezért kénytelen vagyok egy és más körülményre rámutatni éppen à cikk inkriminált részeinek idézésével. Az i6gyik részben azt foglalja magában a cikk (olvassa): «Ha elveri a jég valamely vidéken a termést, ha a bortermelők nem tudják borukat értékesíteni, ha a gabonái ára lemegy, vagy ha valamely gazdag zsidó spekuláns, mint a Bacher, bajba jut, akkor mindjárt tudnak segíteni.» Itt a való tényállást foglalja magában a cikk, mert ez mind megfelel az igazságnak különösen most. amikor látjuk a bor értékesítésére vonatkozó miniszterelnöki rendelkezést, amely szerint egy millió pengőért vásárolnak >ai hadsereg részére bort, hogy a borter-