Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-123

Az országgyűlés képviseiÖhdzának 1 inelők értékesíteni tudják termeivényeiket. Mi főképpen azt kifogásoljuk, hogy amikor a társa­dalom egyes rétegeivel szemben megfelelő gon­doskodással tudnak lenni, akkor a társadalom más rétegeivel szemben, a sokkal rosszabb hely­zetben levőkkel szemben semmiféle gondosko­dás nincs, mert amikor Bacher bajba jutott, akkor a volt miniszterelnök, gróf Bethlen Ist­ván állt elő és védte meg azt az intézkedést, amelyet B'aeherékkel szemben tettek, nevezete­sen, hogy az állam pénzéből igen tekintélyes összeget bocsátottak rendelkezésre ennek a bajbajutott úrnak a megsegítésére. Nem egy esetben tudunk arról, hogy igenis, •— mint ahogy a cikk további részében olvas­hatjuk •-— jön az adóelengedés, s tényleg adó­elengedések is következnek be. Hiszen a most kifogásolt gazdarendeletben is ilyen intézkedé­sekre lehet találni (Zaj. — Elnök csenget.) Amidőn azt lehet tapasztalni, hogy a társada­lom ti egyes rétegeivel szemben ilyen messze­menő a gondoskodás, a másik rétegével, az el­nyomottakkal, a kizsákmányoltakkad szemben pedig nincs gondoskodás, akkor teljesen jogos és helyes s az igazságnak megfelelő az ilyen tények nyilvánosságrai hozatala, a bányamun­kások elé tárása saját szaklapjukban, hogy is­merjenek saját elnyomott sorsukra, ismerje­nek arra az osztály elnyomatásra, amelybe őket a bányakapitalisták rideg magatartása jut­Lei Xi Lel* Tovább is vizsgálódhatunk a cikkben. Mit lehet még abból olvasni? (Olvassa): «Miért nem jutott eszébe a kormánynak, hogy intézetet ál­lítson fel, amely megállapítja, hogy hogyan tudnak Magyarország dolgozó bányaimunkásai most már évek óta ebből a koldusbérből meg­élni?» Hát ez izgatás? Hiszen ebben a legride­gebb való tényállás foglaltatik! A bányamun­kások tényleg olyan nyomorúságos helyzetben vannak, olyan alacsony bérek vannak részükre megállapítva, hogy szinte a csodával határos az, hogy mégis tudnak termelni, tudnák a föl cl mélységébe leszállni és onnan a fekete gyé­mántot előteremteni, mert az »at fizetés, amely nekik jut, különösen mostanában, de máskor is osztályrészül, csak a legnagyobb nyomorúságot biztosíthatja a bányamunkások számára. Miért kell tehát azt állítani, hogy a cikk­nek ez a része izgatást tartalmaz? Miért kell akkor a cikk szerzőjének mentelmi jogát fel­függeszteni? Én ebből nem tudok egyebet meg­állapítani, mint azt, hogy itt Magyarországon nem szabad az igazságot sem szóval, sem írás­ban megnyilvánítani, mert ha ez megtörténik, akkor ennek következménye — mint látjuk — a mentelmi jog felfüggesztése. T. Képviselőház! Különösen az a része a cikknek, amely éppen arról szól, hogy ne szün­tessék be szeptember elsejére a munkát, (Prop­per Sándor: Azért íródott az. egész!) a legke­vésbbé foglal magában izgató kijelentéseket, hiszen a bányászokat bent tartja a bányában a munka mellett. Itt én a leghatározottabban azt látom, hogy a zaklatás jellege fennforog, éppen ezért tisztelettel kérem a Képviselőházat, hogy méltóztassék a mentelmi bizottság javas­latát elvetni és ebben az esetben elállni attól, hogy Esztergályos képviselőtársam mentelmi joga felfüggesztessék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Östör József! Östör József: T. Képviselőház! Hallottuk az előadó úr felolvasásában ezt a hosszú jelen­tést és azt, hogy az ügyészség tulajdonképpeu mi miatt kéri a illető képviselő úr mentelmi 23. ülése 1932 november 8-án, kedden, 205 jogának felfüggesztését. Figyelmesen elolvas tam a jelentést és arról győződtem meg, hogy ennek a jelentésnek túlnyomó része, talán — mondhatnám — kilenctized része egyáltalán nem olyan természetű, hogy amiatt az én felfo­gásom^ szerint a kiadásnak helye lehetne. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Van ugyan benne egy-két rész, amely a Szent István-napi körme netre, a bányavállalatokra és ezzel kapcsolat­ban a tulajdonra vonatkozik, azonban ezek ia olyanok, hogy tulajdonképpen csak a határán állanak annak, hogy vájjon csakugyan izga­tást, az egyik osztálynak a másik ellen való gyűlöletre való felhívást jelent-e ez, vagy sem és így tovább. Egészen tárgyilagosan bírálunk és ezt a t. ellenzéknek is be kell látnia, mert méltóztatnak látni, hogy nem követjük vakon az összes jelentéseket, (Felkiáltások a szélső­baloldalion: Úgy is kellene!) hanem magunk győződünk meg arról, (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) hogy ez az előadás megfelel-e a mi felfogásunknak és ha nem, akkor ennek bátran és tárgyilagosan kifejezést adunk. A mentelmi jog nem egy párt mentelmi joga, hanem <a Képviselőházé teljesen. (Úgy van! Ügy van! — Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mentelmi jo got, a mi mentelmi jogunkat, a jobboldalon ülőkét védjük akkor is, amikor az önökét vért­jük. (Kabók Lajos: Gyakrabban kellene így nyilatkozni !) Méltóztassanak tehát ennekf olytán meggyőződve lenni arról, hogy ebben tulajdon­képpen közös házjog az, amelyet mindig vé­dünk. Ilyen körülmények között részemről hozzá­járulok a kisebbségi véleményéhez, (Helyeslés jobbfelől.) t nevezetesen ahhoz, hogy a mentelmi bizottság javaslatával szemben a Ház ebben az ügyben a mentelmi jogot ne függessze fel. Ké­rem a kisebbségi javaslat elfogadását. (Kallók Lajos: Ez bölcs állásfoglalás! — Helyeslés a •jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. Kérdem at. Házat, méltóztatnaik-e a mentelmi bizottság javaslatát, szemben a kisebbségi ja­vaslattal elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fo­gadta el és ez ügyben Esztergályos János kép­viselő úr mentelmi jogát neim függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 215. számú jelentése. Kérem az előadó urat, szíves­kedjék azt felolvasni. Lányi Márton előadó (olvassa): «T. Képvi­selőház! A budapesti kir. főügyészség Tobler János országgyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság megkeresése szerint Tob­ler János a dr. Herczegh J. Ivánné által rágal­mazás vétsége miatt feljelentett Néimethy Jenő elleni bűnügyben ötízben történt szabályszerű idézés dacára a kitűzött tárgyalásokon nem jelent meg, sem elmaradását ki nem mentette, holott a vád bizonyítékul egyedül Tobler Já­nos országgyűlési képviselőt nevezte meg és így nevezettnek tanúként való kihallgatása nem mellőzhető. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, a kérdéses ügy elintézése Tobler János tanúkihallgatása nélkül nem lehetséges, zaklatás esete nem fo­rog fenn, iavasolja a t. Képviselőháznak, hogy Tobler János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.» Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kíván va­laki szólani? (Nem!) Szólni senki nem kíván. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem?.

Next

/
Oldalképek
Tartalom