Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-122

182 Az országgyűlés képviselőházának nálunk, fényesen igazol. Ezért jöttünk össze négyhónapos szünet után? Becsületszavamra mondom, szégyenlek hazamenni ilyen alkalmak után, mert úton-útfélen azzal fogadnak a polgárok, hogy komédiázunk itt és nem törődünk dolgaikkal. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbatoldalon.) Ez nem munka! (Györki Imre: Ez a sofort-programm című szélhámosság!) Ezt nem lehet komolyan venni! (Esztergályos János*. Kint munkát és kenyeret vár a nép és itt mókáznak az urak! — Zaj- Berki Gyula és Esztergályos János közbeszólnak.) Az elmondottak alapján javasolom, hogy a Képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát vesse el. Remélem, hogy Krüger képviselő úr csatlakozni fog hozzám. Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Krüger Aladár! Krüger Aladár: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy erre a meglehetősen szenvedélyes felszólalásra egészen tárgyilagosan válaszoljak. (Reisinger Ferenc: Egészen tárgyilagos volt!) Nevezetesen nem az a lényeg az izgatás tényálladékánál, hogy vájjon valót állít-e az izgató, vagy sem, mert a valót is lehet úgy beállítani, hogy annak izgató tendenciája legyen.'Ez a Curia állandó gyakorlata. A Curia megállapította már X alkalommal, hogy való tényeket is lehet beállítani izgató szándékkal. Ennélfogva nem az vizsgálandó, hogy vájjon valót vagy valótlant állít-e a cikkíró, hanem az, hogy izgatni akart-e vagy sem Ebben a cikkben nem is akarom azt bírálni, hogy valót állított-e vagy sem, Esy.es helyeken valót állít, más helyeken valótlant állít. Azonban a valóságot is, a valótlanságot is egyformán szenvedélyek és gyűlölet felkeltése céljaiból adja elő. Ez pedig az izgatás tényálladéka megállapítására elegendő. Hogy nekünk mi a célunk ezekkei? A mi oélunk az, hogy aki bűncselekményt követett el, jusson bírája elé és érje el őt a megérdemelt büntetés. Hogy ezt a hosszadalmas tárgyalást mi sem kívánjuk, azt vitán felül áll. Méltóztassék azonban ennek elkerülésére egyszerű módot adni, méltóztassék Farkas István képviselőtársunkkal beszélni, jelentse be itt mindjárt a szerzőt: nyomban le lehet venni valamennyi cikket a napirendről. Akár most rögtön be lehet fejezni az összes ügyek tárgyalását. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Tessék a cikkek szerzőit bejelenteni. Amíg azonban ezt a bejelentést meg nem teszi, addig az eljárás csak az, amit tegnap is hangoztattam, hogy a mentelmi jog függönye mögé akarják elhúzni a további eljárást. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) A többség erre nem kapható, a többség ebez a játékhoz nem járulhat hozzá. Bármilyen kellemetlen és bármilyen időpazarlás is a mi részünkről ilyen ügyekkel foglalkozni, amíg a szociáldemokrata párt bennünket erre kényszerít, a nemzet és az igazságszolgáltatás iránti kötelességünk, hogy aki bűncselekményt követ el, azt hozzájuttassuk bírájához. Tisztelettel javaslom, méltóztassék az előadó úr javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelől. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen-e vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Györki Imre: Kérem a mego Iva sást! Nem vagyunk határozatképes számban!) A határozatképesség megállapítása a kérdés feltevésekor kérendő. (Györki Imre: Akkor kértem.) Akik ]

2. ülése 1932 október 28-án, pénteken. nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tessék megszámlálni!) Kisebbség! A Ház tehát Farkas István képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem vagyunk határozatképes számban jelen! — Györki Imre: A házszabályokhoz kérek szót!) A napirend megállapítása után méltóztassék a házszabályokhoz szólni. Következik a mentelmi bizottság; 177. számú jelentése. Kérem az előadó urat, szíveskedjék azt ismertetni. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a Népszavában 1930. július 13-án megjelent «Csendőrök brutalitása Hódmezővásárhelyen» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt. (Olvassa): «A rendőrségen azután egyenként bevitték a munkásokat a rendőrszobába, ahol megint nadrágszíjjal, ököllel összeverték a munkásokat Majd arra kényszerítették őket, hogy egymást pofozzák, miközben a csendőrök Molnár nevű államrendőrrel egyetemben röhögve fogták körül őket és trágár szavak kíséretében biztatták egymás pofozására.» A vád tárgyává tett közlemény a becsületvédelmi törvény 1. §-ába ütköző, a 3. § 1. és 2. pontjai szerint minősülő és a 9. -5. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének ismérveit tünteti fel. A sértett Molnár József felettes^ hatósága, a m. kir. rendőrség szegedi kerületének főkapitánya a bűnvádi eljárás megindításához a felhatalmazást megadta, A cikkért Farkas István, mint szerkesztő felelős, miután a cikk szerzőjét nem nevezte meg. Zaklatást a mentelmi bizottság fennforogni nem lát, azért javasolja, Farkas István képviselő úr kiadatását. Kérem a^ Házat, hogy fogadja el a mentelmi bizottság javaslatát. Elnök: Szólásra fel van iratkozva? Petrovics György jegyző: Reisinger Ferenc! Reisinger Ferenc: Tisztelt Képviselőház! Az előbb tárgyalt ügynél Krüger képviselőtársam, aki a mentelmi bizottság javaslatát védte a túloldalról, azt a kijelentést használta, hogy az én szenvedélyes felszólalásommal szemben ő tárgyilagosan fog az ügyhöz hozzászólni. Én nem is híres, hanem hírhedt vagyok arról, hogy tárgyilagos vagyok. (Esztergályos János: Ez a gyengéje.) Ez az én gyengém, hogy túlságosan tárgyilagos vagyok. — (Krüger Aladár: Milyen lehet akkor a szenvedélyes felszólalása?) Az, hogy az ember hangosabban, vagy temperamentumosabban beszél, tudomásom szerint eddig rnég a tárgyilagosságot nem érintette. (Györki Imre: Ez így van!) A tárgyilagosság vagy a tárgyilagosságtól való eltérés a lényegtől függ. Már pedig azt a megállapításomat, hogy komolytalan dolog az, amit a Képviselőház napok óta csinál ezekben a nehéz időkben, fenntartom. Méltóztassanak hazamenni kerületeikbe és eldicsekedni azzal, hogy napokon keresztül Farkas István ügyével foglalkoznak, nem hiszem, hogy akadna egyetlenegy rendes, épeszű földmíves ember, aki ezt rendbenlevőnek fogja mondani. (Dinnyés Lajos: Ügy van!) Ez kétségtelen, ezt fenntartom továbbra is és ezzel még semmiképpen sem tértem el a tárgyilagosságtól, A 177-es számú jelentés szerint a «Csendőrök brutalitása Hódmezővásárhelyen» című