Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-122

Az országgyűlés képviselőházának 122. cikkért a mentelmi bizottság kiadni javasolja Farkas István képviselőtársunkat azon a ci- j men, hogy rágalmazást követett el. De ez a je- | lentés nem állapítja meg, hogy a bíróság ezt a rágalmazást megállapította-e már. (Krüger Aladár: Nem is lehet megállapítani, amíg ki nem adják!) Egy oldalról már meg lehetett volna állapítani. (Krüger Aladár: Ebben a stá­diumban nem lehet!) Méltóztassanak figyelem­mel lenni a következőkre. Vagy igaz az, amit a képviselő urak folyton mondanak, és amit az előbb is mondott Krüger képviselőtársam, hogy argumentumok előtt hajlandók megha­jolni és nem a mindenáron való nyaktilózás, elpusztítás a céljuk, vagy nem igaz. Ha az előbbi igaz, akkor érveljünk talán. A honvéd­törvényszék lefolytatta-e már ezek ellen a csendőrök ellen az eljárást, felmentette-e őket 1 ? Erről a jelentés nem beszél. Ha legalább ennyi történt volna meg, ami már százszor megtörtént, hogy a honvédtörvényszék felmen­tett brutalitást elkövető csendőröket azon a. cí­men, hogy nem lehet beigazolni a brutalitás elkövetését. Természetes dolog, hogy nem lehet beigazolni, hiszen azt nem népgyűlésen, nem tanuk előtt szokták elkövetni, hanem a pihenő­szobákban és egyéb olyan helyeken, ahol nin­csen tanú. Ezért azután felmentik őket. De itt még ez az eset sem áll fenn, úgy, hogy a men­telmi bizottság önkényesen állapítja meg és tételezi fel, hogy itt rágalmazás követtetett el. Meg kellett volna várni, amíg a honvédtör­vényszék az eljárást lefolytatja, és ha a honvéd­törvényszék felmentette az illető csendőröket, akkor azután jöhetne az ügyészség azzal a kí­vánsággal, hogy miután a honvédtörvény­szék felmentette a csendőröket bizonyos vád alól, amelyet mi emeltünk, itt rágalmazás té­nye merül fel, tessék kiadni a lapszerkesztőt. T. Képviselőház, t. Krüger képviselő úr, ez nem történt még meg, úgyhogy önök ennél az ügynél levegőben kapálódznak. Bármennyire vindikálják is maguknak a tárgyilagosságot, ezerszer is azt állítom, hogy ez politikai ül­dözés, politikai hajsza és nagyon csodálkozom rajta, helyesebben — visszakoz-t csinálok — nem csodálkozom rajta, természetesnek tartom, hogy az az új kormány, amely ugyan testvé­rekké fogadta a munkásságot, de különböző módon sejtetni engedi, hogy a munkásság ve­zetői alól azonban kihúzza a talajt és meg­húzza fejük felett a lélekharangot, ez a kor­mányzat folytatni fogja ugyanazt a hajszát, melyet az elődje folytatott a szervezett munkás­tömegek ellen. Amint mondta in, tehát itt nincs még meg a komoly feltételezhetosége annak, hogy rágalma­zás ténye forog fenn s így kérem, méltóztas­sanak a mentelmi bizottságnak ezt a javasla­tát elvetni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. ) Elnök: Szólásra következik 1 ? Esztergályos János jegyző: Krüger Aladár! Krüger Aladár: T. Képviselőház! Keisin­ger Ferenc t. képviselőtársam a bűnvádi per­rendtartásban lefektetett egyes stádiumokat — úgy látszik —figyelmen kívül kívánja hagyni. Nem lehet egy bűncselekmény fennforgását vagy fenn nem forgását (Reisinger Ferenc: De ez lehet igaz is!) apodiktice megállapítani bírósági rendes tárgyalás és bírósági ítélet nélkül. (Reisinger Ferenc: Ugyan kérem!) Hogy a cikk szerzője bíróság elé kerüljön, an­nak alapfeltétele az, hogy a mentelmi bizott­ság, illetőleg a képviselőház az illető kép­viselő úr mentelmi jogát felfüggessze. A men­telmi jog felfüggesztésének alapfeltétele nem ülése 19S2 október 28-án, pénteken. 183 az, hogy bebizonyíttassák már előbb a rágal­mazás a kérdéses esetben, hanem az, hogy a rágalmazás tényálladéki elemei fennforogni látszanak-e. A bizonyítás és az ítélet majd ak­kor következik, amikor az illető képviselő úr kiadatott. Csak az a kérdés, hogy vájjon a bűncselekmény tényálladéki elemei fennforogni látszanak-e. Ebben a cikkben pedig egészen kétségtelenül a rágalmazás tényálladéki ele­mei fennforognak, mert ha való lett volna az, amit itt írnak, akkor egy csendőr vagy rendőr fegyelmi, esetleg bűntető eljárásnak tette volna ki magát; ha pedig valótlan, akkor elkövet­tetik a rágalmazás bűncselekménye, tessék érte helytállni. Miután a cikk szerzője nem állt helyt, tehát álljon helyt a lap felelős szerkesz­tője. Ha pedig azt méltóztatnak inkriminálni, hogy igen hosszú időt töltünk Farkas István képviselő úr mentelmi ügyeivel, ezen lehetne úgy is segíteni, hogy Farkas István képviselő úrra külön mentelmi jogszabályokat hozzunk (Reisinger Ferenc: Hoztak már!), hogy őt minden egyes esetben kiiadjuk en bloc. Méltóztassanak ehhez hozzájárulni, vagy pedig ahhoz, hogy Farkas István képviselő urat egyetlenegy ügyben sem lehet kiadni. (Zwj a szélsőbaloldalon.) Miért adja oda Farkas István képviselő úr az ő képviselői minőségét a hírlapban so­rozatosan elkövetett rágalmazó, becsületsértő, lázító stb. cikkekhez? Ne tegye ezt a képvi­selő úr s akkor nem jövünk abba a kellemet­len helyzetbe, hogy napokon át kelljen vitat­koznunk az ő mentelmi ügyeiben. Az előadó úr javaslatát fogadom el. (Rei­singer Ferenc: Talán álljon be az egységes­pártba, úgy-e?) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. Következik a határozathozatal. Györki Imre: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Elnök: Tessék! Györki Imre: T. Ház! Ma délelőtt már nem is egy ízben tettem szóvá azt, hogy a Ház határozatképtelen. Mindannyiszor elég volt ez arra, hogy az elnök úr megszámlál­tassa, határozatképes számban vagyunk-e együtt, vagy sem. Most úgy látszik, újabb gyakorlatot igyekszik az elnöklő alelnök úr meghonosítani, új szabályt akar a házszabá­lyokban megkonstruálni arranézve, hogy mi­kor lehet a kérdés feltevéséhez hozzászólni és mikor lehet a határozatképesség megállapítá­sát kérni. Minthogy semmiféle házszabály­szerű rendelkezés nincs arranézve, hogy mi­kor kell ezt a kérdést felvetni, ebből okszerűen következik az a gyakorlat, amelyet az elnök úr is gyakorolt, hogy szavazás előtt, vagy bármikor a^ szavazás tartama alatt, amikor valamely képviselő konstatálta, hogy nincs kellő számú képviselő jelen az ülésen, akkor igenis felvetheti azt a kérdést, hogy határo­zatképes számban vagyunk-e jelen, igen vagy sem. A kérdés feltevéséhez szólalok fel, ezúttal ismét felvetem a kérdést és kérem, tessék megszámoltatni a képviselőket, mert határo­zatképtelen számban nem lehet határozatot hozni. Elnök: A képviselő úr felszólalására csak annyi a válaszom, hogy soha szavazás köz­ben semmiféle felszólalásnak helye nem volt, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) ezt sem én, sem egyik elődöm meg nem engedte. A kérdés feltevésénél joga van a képviselő 26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom