Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-116
Az országgyűlés képviselőházának 116. ü a búzatermelés fokozása nem indokolt. Igen j t. miniszterelnök úr, engedje meg, hogy adatokat olvassak fel. 1923 óta a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara területén ... (Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: A boletta behozatala óta emelkedett-e vagy nem?) Erre is rá : ' mutatok. 1925-től 1930-ig emelkedett országosan i a búzával bevetett terület 458 ezer holddal. 1927-ről 1928-ra — ez a legjellemzőbb — jelentkezett országosan egy 150 ezer holdas csökkenés a búzával bevetett területben, a boletta behozatala után 1930-ra 228.000 holddal újból emelkedett a búzával bevetett terület. (Zaj.) Ez világosan mutatja, t. Ház, hogy a helyett, hogy a búzatermelés észszerű csökkentésével a búzaproblémának bizonyos racionális megoldását munkáltuk volna, a bolettarendszer kedvet adott a gazdáknak a búzatöbbtermeléshez. Nem most állítom én ezt először, t. Ház. 1929-ben, amikor először jöttem haza Amerikából, az akkori miniszterelnök urat, gróf Bethlen Istvánt felkerestem és látván és ismervén azokat az intézkedéseket, amelyeket az amerikai kormány a búzakatasztrófa kérdésében már 1928-ban kidolgozott és megtett, elmondottam többek között, hogy a búza ára világparitásban 5 r pengőre fog leesni és hpgy a búza termelésének fokozása és kitermelése veszedelembe döntheti a magyar mezőgazdaságot. Kérve kértem akkor, hogy amennyiben a búzatermelő gazdáknak bizonyos segély adatik, ez ne feltétel nélkül adassék, hanem úgy, miként azt j Amerikában is csinálják: az a gazda részesüljön támogatásban, aki kötelezi magát, hogy e támogatás ellenében fokozatosan csökkenti a búzával bevetett területeket. Ez az egyetlen megoldás nálunk is, igen t. Ház! A Tiszántúlon egy zárt exportterület meghagyásával bizonyos mértékig legalább is iparkodni kell egyrészt a búzatermelést csökkenteni, másrészt fokozni itt az országon belül a búza tbelső fogyasztását. Akkor azonban, amikor például az állati takarmányozásra megvásárolt búza után is meg kell fizetni a bolettát, lehetetlenség a búza helső fogyasztását fokozni, hanem az a képtelen helyzet áll elő, hogy forszírozzuk a búzaexportot, amelyre pedig ráfizetünk, a belföldi búzafogyasztást pedig lehetetlenné tesszük, (main Ferenc: Drágítjuk! Az elmúlt évben példának okáért 15 pengő volt a korpa, a búza pedig olcsóhb volt, mint a korpa, mert bolettamentesen nem lehetett állati takarmányozásra búzát vásárolni. Lehetséges, hogy egy évben tévedésből fenntartassák ez, de ezt a rendszert állandósítani és mint észszerű termelési és gazdasági politikát vagy koncepciót helyeselni nem vagyok képes és nem hiszem, hogy bárki, tárgyilagos szakértője ennek a kérdésnek, ezt a rendszert^ helyeselhetné. (Ulain Ferenc: Ezért kellett Ivádyt megbuktatni, mert meg akarta csinálni a rendes dolgot.) T. Ház! Kénytelen r vagyok azonban még néhány teendő intézkedésre felhívni a t. Ház figyelmét, így elsősorban arra, hogy ezek az ínséges vidékek körülbelül ugyanazok, ahol tavaly sem termett búza. A tavalyi búzából vetőmagkölcsönöket kaptak ezek a gazdák. Az én kérésem a t. kormányhoz az, méltóztassék ezeken az ínséges vidékeken a tavalyi vetőmagkölcsönök visszafizetését egy esztendővel elhalasztani, mert ezeket a folyó évben visszafizetni tényleg lehetetlenség. (Ügy van! Ügy van! balfelőL) Itt van .egy másik lehetetlen szituáció is, amely a zöldhitelek igénybevételével kapcsolatban keletkezett. A gazdák teljes jóhiszeműséglése 1932. augusztus 12-én f pénteken. 5 gel a zöldhitel elnyerése alkalmából kénytelenek voltak búzatermésüket lekötni és eladni. Számos olyan gazda van azonban, akinek eladható búzamennyisége ezidőszerint egyáltalában nincs, mert nem termett búzája. Ezeken az ínséges vidékeken azoknak a gazdáknak, akiknek nem termett annyi eladható búzájuk, mint amennyit tényleg eladtak előre jóhiszeműen, lehetővé kell tenni azt, hogy a kapott kölcsönök visszafizetése ellenében az eladott búza leszállítása alól felmentessenek, mert különben az az Ínséges gazda nemcsak hogy kénytelen lesz meg nem lévő búzáját megvásárolni^ hanem a megvásárolt búza után még bolettát is kénytelen lesz fizetni, amely szituáció tökéletes csődbe és romlásba vinné őt. (Ulain Ferenc: Es perek lesznek az árdifferencia és egyéb mindenféle miatt!) Ugyanez a helyzet az exportkölcsönök viszszafizetésével kapcsolatban is, amely exportkölcsönöket, amennyiben lejárnak, szintén nem lehet most a gazdáktól behajtani ezeken az ínséges vidékeken. Kénytelen vagyok a távol levő pénzügyminiszter úr figyelmét is felhívni arra, (Dinnyés Lajos: Külföldön nyaral! — Zaj és mozgás jobb felől.) hogy ezeken az ínséges vidékeken méltóztassék a pénzügyi hatóságokat utasítani, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) hogy ne sablonosán, hanem egyénenkénti elbírálással, méltányosan rendezzék az adókérdéseket és se a késedelmi kamatokat, amelyek leszállítása indokolt volna, se pedig azokat az adókat, amelyek megfizetésére a gazdák a mai ínséges helyzetben nem képesek, ezeken a vidékeken ne hajtsák be, mert különben ezeketa gazdákat teljesen a tönkremenésbe hajtanák bele. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) Ugyancsak szükséges volna, hogy ezeken a vidékeken a bérlőkkel kapcsolatban is tétessenek intézkedések, mert, ahol a búzatermés legalább 50%-ban elpusztult, ott teljes lehetetlenség a bérlőre még a fél iboletta megfizetését is ráhárítani. Az én nézetem az, hogy ezeken a vidékeken, ahol a búzát 50%-os károsodás érte, a fél boletta megfizetése alól a bérlőt a tulajdonossal szemben mentesíteni kellene. T. Ház! íme ez csak egyik csoportja azoknak a kérdéseknek, amelyek valamennyien sürgős, azonnali intézkedéseket igényelnek. Nem tudom az igen t. kormány foglalkozott-e már ezzel a helyzettel, (Felkiáltások jobbfelől: Igen!) az azonban kétségtelen, hogy odakint a perifériákon ennek a foglalkozásnak semmiféle nyoma, semmiféle jele nincsen, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) és félős, hogy bekövetkezik a vetési szezon és az utolsó percben kapkodva fognak majd vetőmagvat kiutalni, ^úgy, ahogyan ez a múltban történt, amikor még az az abszurd helyzet is adódott, hogy a Svájc által visszautasított búzákat, amelyek kenyérmagnak nem voltak megfelelőek, küldöttek ki, a vidékre vetőmagnak, úgyhogy a gazdák vetéskor vették észre, hogy a legrosszabb minőségeket küldte a kormányzat a nyakukra vetőmag gyanánt. (Zaj a baloldalon.) T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy most már áttérjek a, kérdések egy másik komplexusára. Ez a 3800. számú folyó évi miniszterelnöki rendelet, az a bizonyos gazdamoratórium rendelet, {Ügy van! Ügy van! a báloldalon. — Dinnyés Lajos: Szép kis rendelet!) amely körül annyi vita folyt. (Ulain Ferenc: Csizmadia meg van vele elégedve! — Dinnyés Lajos: Jól megcsinálták!) Ezzel a gazdamoratórium-
