Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-116

Az országgyűlés képviselőházának 116. ülése 1932. augusztus 12-én, pénteken. és a miaga idejében induljon meg az a gabonaellátási akció is, amely — sajnos — iaz idén ezeken a vidékeken a lakosság igen nagy rétegeire kell» hogy kiterjedjen, mert még akinek termése van is, kenyérmagnak az sem alkalmas« De a rossz termés következtében az a helyzet állott elő, hogy azoknak az aratómunkásoknak például, akik oly szerencsések voltak, hogy kaptak aratómunkát, az előlegek, amelyeket már igénybevettek, — mert hiszen egy negyedik Ínséges esztendő szakadt rájuk, — az előlegek, amelyeket kénytelenek voltak az elmúlt ínséges télen kenyéradóiktól igénybevenni, már felemésztették a keresetét, felemésztették azt a búzarészt, amelyben részesednek, úgyhogy, t. Ház, talán különösen hangzik, de kénytelen vagyok személyes tapasztalatok alapján megállapítani, hogy ezeken a vidékeken az aratómunkában részes szerencsés munkástömegeknek is most, az aratás után közvetlenül, nincs már kenyérrevalójuk sem. (Lázár Miklós: Ez így van! Már most éheznek!) Még kevésbbé put kenyér természetesen azoknak a szerencsetleneknek, — akik, sajnos, szintén igren nagy számban vannak, — akik még aratómunkához sem jutottak hozzá, s ennek következtében semmiféle lehetőségük nem volt arra, hogy téli vagy akár őszi búzakenyérszükségletükről gondoskodhassanak. (Ügy van! Ügy vavn! a bal- és a szélsöbaloldalon") T. Ház! Itt bizonyos intézkedésekre kétségtelenül sürgősen szükség van, még pedig — méltóztassék megengedni, hogy ezt a kérést intézzem itt az igen tisztelt kormányhoz — bizonyos rendszeres intézkedésekre van szükség, nem arra az improvizációra, nem arra a kapkodásra, amelyet éppen a vetőmagakcióknál éveken keresztül tapasztaltunk, nem arra a késedelmeskedésre, nem arra a borzalmasan nehézkes technikára, amely rossz vetőmagokat sokszor megfizethetetlen áron juttatott a gazdaközönségnek. Azért teszem ezt itt ma még idejében szóvá, mert ha ma még komolyan hozzáfog az igen t. kormány ennek a kérdésnek megoldásához, még meg lehet találni a megfelelő eszközöket, hogy tényleg az országnak nagy vidékei úgy a termelés, mint a közellátás szempontjából megfelelő ellátásban részesedjenek. Es miután nem célom egyszerűen a bajok felsorolásával foglalkozni, hanem konkrét intézkedéseket is meg kívánok jelölni, méltóztassék megengedni, hogy bizonyos mértékig a Borsod vármegye gazdasági egyesülete által szerkesztett felterjesztés alapján, amelyhez a Tisza jobbparti Mezőgazdasági Kamara is csatlakozott, ezeknek a jól átgondolt és komoly javaslatoknak alapján itt a magam részéről javasoljam, a megteendő sürgős és konkrét intézkedéseket. (Halljuk! Halljuk!) T. Ház! Ennek a kérdésnek és ennek a helyzetnek orvoslása érdekében mindenekelőtt szükség van statisztikai felvételre. Meg kell állapítani azokat a területeket, amelyeken ez a gabonakatasztrófa tényleg^ bekövetkezett. Fel kell venni sürgősen azok százalékos károsodási arányát is, mert hiszen nagy különbség az, ha valahol 75 százalékos, 50 százalékos, vagy 100 százalékos katasztrófa következett be. Ezt a munkát más, mint a vármegyék és a gazdasági felügyelőségek együttes sürgős munkája, meg nem oldhatja. De a legsürgősebben meg kell ezt a megállapítást, ezt a statisztikai felvételt csináltatni, hogy tisztán lássa a kormány a megoldandó feladat méreteit és az orvoslás lehetőségeit. A következő szempont, amelyre fel akarom hívni az igen t. kormány figyelmét, az, hogy rendkívül sürgősek ezek az összes intézkedések. Mint említettem, a vetési szezon — szeptember vége, október eleje — már itt van közvetlen közelben, és a vetésre már fel kell készülniök a gazdáknak és tudniok kell, hogy milyen és mennyi vetőmagra számíthatnak. Kénytelen vagyok itt a legsúlyosabb kifogást emelni a búzakiviteli tilalomnak most, az aratás után kibocsátott rendelkezésével szemben. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem tudom ugyanis megérteni azt, hogy minő szempontok késztették az igen t. kormányt arra, hogy ebben a szezonban, mikor a magyar búzának a világpiacokon aránylag a legtöbb lehetősége van az elhelyezkedésre, vagyis éppen Julius' és augusztus hónapokban, amikor a korán érő magyar búza révén a világpiacokon bizonyos mértékig kedvezőbben tudunk konkurrálni, mint bármely más európai búza, bevezesse a búzakiviteli tilalmat, amikor megfordítva, minden józan külkereskedelmi szempont azt indokolná, hogy ebben az időszakban forszírozzuk a magyar búza kivitelét, mert jobb árakat érhetünk el most, mint bármikor a gazdasági év későbbi folyamán. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Kénytelen vagyok azonban rámutatni arra is, hogy ha már az igen t. kormány a búzakiviteli tilalmat kibocsátotta, .akkor adófizetési halasztást is kell engedélyeznie, mert lehetetlenség egyfelől ia búza árát ilyen mesterkélt intézkedésekkel lefelé szorítani, másfelől egyidejűleg a gazdákkal szemben a legkíméletlenebbül érvényesíteni az adófizetési srófot. (Ügy van! Ügy van! a balés a szélsőbaloldalon.) A vetőmagakcióval kapcsolatban kénytelen vagyok rámutatni arra is, hogy <az elmúlt évek vetőmagakciói bizonyos mértékig ... (Ulain Ferenc: Mezőcsáton majd meglátjuk, mi lesz ezzel a vetőmaggal! Már kezdik a vetőmagakciót! Ránézünk erre a vetőmagra Mezőcsáton! — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! A képviselő urak a Ház összehívását kérték és felkérték Eckhardt Tibor képviselő urat, hogy indokolja ezt meg. Legyenek szívesek a szónokot meghallgatni és kérem a képviselő «urakat, méltóztassanak csendben maradni. (Zaj. — Szabóky Jenő: Saját pártja sem hallgatja! — Ulain Ferenc: Kis önzetlenek! Nem szeretik ezt hallani! — Zaj. — Elnök csenget) Eckhardt Tibor: T. Ház! Kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a mostani búzakatasztrófát jelentékeny mértékben azok az elhibázott vetőmagakciók idézték elő, amelyeket éveken keresztül a földmívelésügyi minisztérium intézett és kezdeményezett. Személyesen állapítottam meg, — méltóztassék akár a mezőgazdasági kamaráktól, akár az illető ínséges vidékek bármelyik komoly gazdájától információt kérni — hogy azok a nemesített vetőmagvak — majd meg fogom mondani, vannak kivételek is, de igenis a vetőmagvak túlnyomó többségére áll ez — nem állják a fagyot, nem állják a rozsdát, nem állják a meleget s ennek következtében aránytalanul előbb pusztulnak el, mint a régi, jóminőségű magyar parasztbúza. Személyesen néztem meg, melyek^ azok a vetőmagvak, amelyek beválnak. Beválik a bánkúti 1201-es búza* Tíz gazdaság közül, ahol utána néztem, kilencben termett a bánkúti