Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.
Ülésnapok - 1931-116
2 Az országgyűlés képviselőházának 11 (Ulain Ferenc: Hát a statáriumnak vége lehetne már, az bizonyos!) Kérem, maradjanak csendbe na képviselő urak. (Ulain Ferenc: Skandalum a statárium! — Esztergályos János: Rothadt az a rendszer, amely statáriummal tartja fenn magát! — Malasits Géza: Ahhoz nem kell sok ész: statáriummal kormányozni! — Elnök csenget.) Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék a mai ülés összehívására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa): «Nagyméltóságú Elnök Ür! Alulírott országgyűlési képviselők a házszabályok 188. §-ára való hivatkozással tisztelettel kérjük, méltóztassék a Képviselőházat az ország súlyos pénzügyi,' gazdasági és politikai helyzetére való tekintettel egybehívni (Helyeslés a baloldalon.), hogy a Képviselőháznak módja legyen foglalkozni azokkal a közérdekű kérdésekkel, amelyek az ország népét indokolatlan nyugtalanságban tartják. Fogadja Nagyméltóságod nagyrabecsülésünk kifejezését. Gaal Gaston, Eckhardt Tibor, gr. Hunyady Ferenc, Sándor István, Turohányi Egon, Eakovszky Tibor, Némethy Vilmos, AndaháziKasnya Béla, Szakács Andor, Ulain. Ferenc, Hégymegi Kiss Pál, Osváth Pál, Lang Lénárd, Kun Béla, Neuberger Mihály, gr. Somssich Antal, Dinnyés Lajos, Fábián Béla, Dinich Ödön, Friedrich István, Vázsonyi János, gr. Teleki Sándor, Musa István, Gallasz Kudolf, Klein Antal, Sauerborn Károly, Eber Antal, Zsigmond Gyula, Tauffer Gábor, Gál Jenő, Weltner Jakab, Propper Sándor, Farkas István, Büchler József, Esztergályos János, Györki Imre, Buohinger Manó, Kabók Lajos, Malasits Géza, Kéthly Anna, Beisinger Ferenc, Peyer Károly, Kertész Miklós, Szeder Ferenc, Dréhr Imre, Meskó Zoltán, Beck Lajos, Magyar Pál, Erdélyi Aladár, Strausz István, Somogyi Béla, Farkas Tibor, Pakots József, Griger Miklós. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) A házszabályok 188. §-ának 3. bekezdése ] alapján a Képviselőház összehívását célzó írás- | béli kérvényünket alulírottak Nagyméltóságod- , nak tisztelettel benyújtjuk. Budapest, 1932. évi augusztus hó 4-én. Farkas Tibor s. k., Turehányi Egon s. k., Buchinger Manó «s. k., Dinnyés Lajos s. k., or- ; szággyűlési képviselők.» (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Képviselő urak, csendet kérek ! r Az összehívó képviselő urak az indítványuk ! megokolására Eckhardt Tibor képviselő urat kérték fel. (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Eckhardt Tibor képviselő urat illeti a szó (Kabók Lajos: Mi van a napirendelőtti felszólalással 1 ?). Semmi, kérem. Nincs napirend, nincs napirendelőtti felszólalás sem. (Kabók Lajos: Elég baj! Ez önkényuralom! — Zaj balfelől.) Kérem, Kabók Lajos képviselő úr maradjon csendben! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Tessék csendben maradni! j Eckhardt Tibor: Igen t. Ház! Bátor vagyok az ellenzéki képviselőtársaim nevében is, nemcsak pártom nevében, megindokolni a Ház összehívását kérő beadványunkat. (Halljuk! Halljuk! balfelőh) Ebből az alkalomból természetszerűen felszólalásomnak két korlátja adatik. Az egyik az, hogy kizárólag a legsürgősebb, az azon- • 6. ülése 1932. augusztus 12-én, pénteken. nal megteendő intézkedésekről és azok megokolásáról leszek bátor előterjesztésedet tenni, mert semmiféle hosszabb lélegzetű Programmadás vagy koncepció vagy koncepciótlanságok bírálata egy ilyen indokolás keretébe nem tartozhatik. Kizárólag a legsürgősebbnek tartott intézkedésekről, illetőleg azok hiányáról leszek bátor tehát ebben az indokolásban megemlékezni. Egy másik korlátja azután felszólalásomnak az, hogy lehetőleg iparkodnom kell mondanivalóimat kizárólag azokra a tárgyakra korlátozni, ahol az ellenzéki képviselőtársaim és a mi pártunk között konszenzus mutatkozik, vagyis valamennyiünk nevében lévén kénytelen és köteles beszélni. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) olyan tényeket, olyan körülményeket, melyekben különböző a felfogásunk, nem szándékozom szóvátenni, (Ulain Ferenc: Nagyon helyes!) hanem lehetőleg arra törekszem — ha talán mindén részletben nem is sikerülne, előre kérem képviselőtársaim elnézését — hogy kizárólag olyan tárgyakat öleljek fel, ahol körülbelül egyforma az összehívó képviselők véleménye. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Hulljuk! Halljuk!) T. Képviselőház! En főleg három kérdéscsoportot akarok itt érinteni; ezek közül a legelső, azt mondhatnám, az az igen szomorú és sajnálatos tény, mely a Képviselőház elnapolása után következett be, hogy a búzatermés az ország egyes vidékein hőguta és rozsdakár következtében százszázalékosan pusztult el, és általában az ország számos vidékén igen jelentékeny károk mutatkoznak. Annak ellenére, hogy talán országos átlagban egy gyenge közepes terméssel számolhat az ország, mégis vannak bizonyos vidékei ennek a szerencsétlen országnak, ahol oly mérvű károk léptek fel, amelyekkel szemben sürgős és rendkívüli intézkedéseik megtétele halaszthatatlanul szükséges. T. Ház! Csak arról a vidékről beszélek, melyet a legjobban ismerek, amelynek egyik kerületét is képviselem: ez a Tiszától északra eső vidék. Zemplén, Abauj, Borsod vármegyében már negyedik esztendeje pusztul el a búzatermés, (Ügy van! balfelől.) egyszer hőguta, egyszer fagyás, máskor rozsdakár és szereesenpoloska következtében. Ezidén a hőguta és a rozsdakár együttesen pusztította el a termést. Es elvégre legyünk tisztában azzal, hogy még akkor is, ha bizonyos pontokon, némely részein ennek a vidéknek kis termés jelentkezett is,, vannak egész községek, t. Ház, ahol nem termett annyi búza, lamennyi a vetőmagszükséglet kielégítésére szükséges, és nemcsak hogy nem termett elegendő mennyiség, de a minősége is 50—60 kilogramm között ingadozik, amely minőségnek elvetése teljesen lehetetlen. De nemcsak hogy lehetetlenség azt elvetni, s rettenetes kár és katasztrófa volna, ha azt elvetnék, hanem az még kenyérmagnak sem használható, az abból kiőrölt lisztből kenyeret sütni teljesen lehetetlen és az természetesen konvenciónak sem osztható ki, úgyhogy ezek a búzák egyébre, mint állati takarmányozásra, nem alkalmasak. T. Ház! Itt vagyunk augusztus derekán. Szeptember végén, október elején itt lesz a vetési szezon, és ennek megkezdése előtt előrelátóan gondoskodni kell róla., hogy az ország nagy vidékei ne maradjanak vetőmag nélkül,
