Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-114

408 Az országgyűlés képviselőházának 11U. ülése 1932 július 1-én, pénteken. leg hernalsi járásbíróság telekkönyvi hivata­lának hiteles bizonyítványa, amely szerint gróf Almásy Pál a Neuwaldegg kataszteri község­ben 71 összeáírási szám és 13. betétszám alatt fekvő ingatlannak 1927 óta és még 1924 decem­ber 31-én is felerészbeni tulajdonosa. A fentiek szerint nem látszik megállapítha­tónak, hogy Györki Imre országgyűlési kép­viselőnek dr. Baróthy Pál főügyészhez inté­zett bejelentése kellő^ ténybeli alappal nem bírna, őt gondatlanság terhelte volna. A bizottság megállapította, 'hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vonat­kozó bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, ezért javasolja a bizottság a t. Képviselőháznak, hogy Györki Imre ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság ja­vaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadta és így Györki Imre képviselő úr men­telmi jogát ebből az esetből kifolyólag nem függesztette fel. Hátra van még Fekete Lajos képviselő úr mentelmi ügye. (írom. 242) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség 2347/1932. f. ü. szám alatt Fekete Lajos országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztéséi kérte. A budapesti kir. büntető járásbíróság B. I. 13.473/1932. szám alatti megkeresése szerint ne­vezett képviselő ellen eljárást indított, mert Fekete Lajos a megválasztása ellen beadott pe­tíció elleni védiratában, melyet ügyvédje a m. kir. közigazgatási bíróságnál 1931. évi decem­ber 16-án élőszóval is előadott, az abaújvári választókerület római katholikus papságára vo- . natkozólag a követekező tényeket állította (ol­vassa) : «Jííég a folyó évi képviselőválasztások ki­írása előtt egy, a hivatalos pánszláv körök ál* tal nyiltan is támogatott mozgalom indult meg Csehszlovákiában az ottani keresztényszocia­listapárt kezdeményezésére, amely mozgalom­nak hátterében Csárszky pánszláv érzelmű kassai püspök állott, mint a mozgalom szellemi irányítója. Ennek a mozgalomnak nyiltan be­vallott célja volt Ottó királyi hercegnek a ma­gyar trónra való ültetése, a mai rezsim meg­buktatása és a cseh-magyar vámunió megvaló­sítása. Nem akarom azt állítani, hogy ennek a pánszláv agitációnak vált tudatos eszközévé — egyetlenegy kivétellel — a garbócbogdányi vá­lasztókerület római katholikus papsága, de fel­tétlen bizonyítékok szólnak amellett, hogy leg­alább is jóhiszeműen váltak a főpásztoruk által szított pánszláv mozgalom törekvéseinek vak uszályhordozóivá.» »... a vóm. r kath. papság most jellemezett széleskörű kortéziája mellé szegődött, szintén a kommunisták fegyvertárából kölcsönkért to­vábbi eszköz: az ifjúmunkások beszervezett hada.» Gáli Józsefnek a képviselői választások ide­jén kifejtett tevékenységére utalva, még külön állítja, hogy (olvassa): «Ez a cselekmény több mint egyszerű becsületsértés: a hatósági sze­mélyek iránti köteles tiszteletnek s a hatósági tekintélynek megingatására való törekvés, amely fegyver^ már egyenesen a kommunista agitáció arzenáljából való.» Lacza János gönci, Kertész János hidas­németii, Freész Endre alsókékedi, Sommer Ernő füzéri és Gáli József tornyosnémetii rám. kath. plébánosok, mint az abaújvári választó­kerülethez tartozó községek katholikus lelké­szei, a fenti cselekmény miatt az 1914 : LXI. te. 1. §-ába ütköző és a M 2. bekezdése szerint minősülő többrendbeli rágalmazás vétsége miatt tették feljelentésüket. A feljelentők előadása szerint a fenti kije­lentések Fekete Lajos országgyűlési képviselő­nek megválasztása ellen beadott petícióval szemben beadott vádiratban foglaltatnak, s azt a közigazgatási bíróság előtt ügyvédje adta elő. A megküldött iratokból, s így külö­nösen a kivonatosan mellékelt védiratból nem állapítható meg, hogy a fent Idézett és inkri­minált kijelentések Fekete Lajos képviselőtől vagy ügyvédjétől származnak-e. Az 1914 : XLI. te. 17. §-a szerint kizárja a rágalmazás vagy becsületsértés megállapítását az a körül­mény, hogy a tényállítás^ hatóság előtt folya­matban levő ügyben, tárgyalás alkalmával szóval vagy ügyiratban történt s az üggyel összefügg, és a nyilatkozat az ügyfél érdeké­ben szükséges volt. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vonat­kozó bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, s ezért javasolja a t. Képvi­selőháznak, hogy Fekete Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki, szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadta, ennélfogva Fekete Lajos képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. T. Képviselőház! Mai ülésünk napirendi anyaga kimerült. Bemutatom a t. Háznak az állandó össze­férhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amelyben tudatja, hogy az állandó összeférhet­lenségi bizottság f. évi július hó 1-én tartott ülésén egyhangúlag megállapította, hogy Kál­lay Tamás képviselő úr a törvényben megsza­bott határidő alatt a f kisvárdai választókerü­letben nyert országgyűlési képviselői megbiza­tásáról lemondott, ennélfogva további eljárás­nak helye nincs A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak az állandó össze­férhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amelyben tudatja, hogy az állandó összefér­hetlenségi bizottság f. évi július 'hó 1-én tar­tott ülésén az 1932. évi június hó 21. napján megejtett jury-sorsolás alkalmával kisorsolt, de távol volt Tankovits János és Mátéffy Viktor képviselő^ urak távolmaradását igazolta. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. • Most pedig javaslom a t. Háznak, hogy üléseit bizonytalan időre napolja el és hatal­mazza fel a Ház elnökét, hogy a kormánnyal egyetértőleg a legközelebbi ülés összehívása iránt saját hatáskörében intézkedjék. A napirendhez szólásra jelentkezett? Héjj Imre jegyző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor: Igen t. Ház! Méltóztassa­nak megengedni, hogy a magam részéről aggá­lyaimnak adjak kifejezést azzal az elnöki in­dítvánnyal szemben, hogy a Képviselőház bizonytalan időre napolja el üléseit akkor, amikor az elvégzetlen munkának (Ügy van!

Next

/
Oldalképek
Tartalom