Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-106

Az országgyűlés képviselőházának 106. ügyileg oly katasztrofális helyzetben, mint amilyenben ma van. Nem látom azonban azt sem, hogy a Felső­ház lenne az a testület, amely elvégezte volna ezt a nagyon szakszerű munkát, amelyet a törvényjavaslat indokolása magában foglal. (Propper Sándor: Ez a «szent bürokrácia» ko­miszkodása, semmi egyéb! — Kéthly Anna: Lenézése a parlamentnek! — Propper Sándor: Leifitymálj a a parlamentet a szent, tisztelt bürokrácia!) Túri Béla t. képviselőtársam, és Désii t. képviselőtársam is, amikor védték a javasla­tot és amikor igyekeztek rámutatni arra, hogy ez a törvényjavaslat az 1901. évi törvénnyel szemben milyen szigorú álláspontra helyezke­dik, akkor mellőzték, vagy legalább is egé­szen enyhe formában intézték el a törvényja­vaslat 14. és 15. §-ának rendelkezéseit. Már pe­dig, ha a törvényjavaslatnak 1 ezeket a rendel­kezéseit figyelembe vesszük, ha figyelembe vesszük a bizottság jelentését, hogy jövőben az összeférhetlenségi törvényjavaslat meg­szavazása után mi lesz szabad a képviselőnek, akkor máris pőrére vetkőzve itt áll ez a javas­lat, hogy ebben az esetben komoly összeférhet­lenségről gazdasági tekintetben beszélni nem lehet. Nézzük, hogy a régi szöveggel szemben mi; csoda új intézkedéseket találunk a gazdasági természetű összeférhetlenségi kérdésekben. Az új szöveg szerint csak akkor kerül a képviselő össizeférhetlenségbe, (ha a megbízás vagy al­kalmazás az országgyűlés tagjainak függet­lenségét befolyásolhatja, vagy megállapítható, hogy a megbízatást vagy alkalmazást az or­szággyűlés tagja főként az országgyűlési tag­ságára tekintettel nyerte. Nem kell egyébre utalnom, mint arra, hogy ha ezt most törvénybe iktatjuk, akkor azokról a képviselőtársaimról, akik már az előző Képviselőház idején vagy a nemzetgyű­lés idején kezdték közgazdasági pályafutásu­kat, akik korábban a közgazdasági életben egyáltalában nem szerepeltek, de akik odáig fejlesztették közgazdasági pályafutásukat, hogy van olyan képviselő is, aki az elmúlt ciklus idején 76 igazgatósági tagságot spórolt össze. (Peyer Károly: Hogyan tudja ezt nyil­vántartani 1 ?') de nem ritka az olyan képviselő, akinek igazgatósági tagsága a 20 és 30 között váltakozik, minden további kontroll nélkül meg lehet állapítani azt, amit a törvényjavas­lat megkíván, hogy tudniillik ezt a megbíza­tását, alkalmaztatását nem főként az ország­gyűlési r tagságra való tekintettel nyerte, ha­nem már abból a korábbi öszeférhetlenségi esetből kifolyólag, amely korábbi öszeférhet­lenség fennállott ugyan az előző Képviselőház idején is, de amelyre vonatkozóan a törvény hiányos rendelkezése miatt nem lehetett az összeférhetlenséget kimondani, mint t ahogy most sem lehet kimondani a törvényjavaslat­nak e szövegezése értelmében. De még tovább megyek, s megállapítha­tom, hogy a bizottsági jelentésben foglalt indokolási szerint nem jelent összeférhetlen­séget az iparigazolvány, iparengedély, telep*. engedély, építési engedély, kisajátítási jog engedélyezése, bánya jogosítvány adományo­zása, gyógyfürdő megnyitásának engedélye-. zése, faúsztatási, tutajozási engedély, halá­szati • engedély, vadászati jog engedélyezése és más hasonló természetű gazdasági jelen­tőségű jogok és kedvezmények % továbbá a tör­vényjavaslat 15. §-a értelmében törvényes ipari támogatásban részesülő vállalatok* tu­ülése 1932 június 17-én, pénteken. - 89 lajdonosa vagy igazgatósági tagja is lehet képviselő és képviselő is kaphat vasutakra, közlekedési vállalatokra, gyógyszertárakra, dohány- vagy szesztermelésre engedélyt bizo­nyos igen könnyű feltételek esetében, továbbá országgyűlési képviselő eladhatja a saját gaz­daságának termékeit, terményeket, állato­kat, vagy saját vállalatának ipari termékeit előleges megrendelés vagy vásárlási ígéret nélkül az államnak. Nem áll be továbbá összeférhetlenség akkor sem, ha az országgyűlés tagja az államtól áru­kat rendes vagy piaci forgalmi áron vásárol, ha részt vesz írásbeli versenytárgyaláson. Akik ezt a rendelkezést törvénybe akarják iktatni, 'azoktól kérdem, hogy tulajdonképpen miért pepecselünk és minek tárgyalunk mi itt összeférhetlenségi törvényjavaslatról? Minek ez a porhintés? Mert nem más, mint porhintés az egész javaslat a jámbor közönség szemébe, el­hitetni igyekezve, hogy itt komolyan az össze­férhetlenségi kérdést akarjuk szabályozni, a függőséget komolyan ki akarjuk küszöbölni és az a cél, hogy csak az államfőtől, a kormány­tól, a gazdasági érdekektől független képviselő lehessen a törvényhozás tagja. Ha ezt a ren­delkezést most törvénybe iktatjuk, ha még .azokkal a bizonyos korlátozásokkal is, amelyek itt vannak, ha lehetőséget adunk arra, hogy a Képviselőház tagjai is részesedhessenek azokban a jogokban és kiváltságokban, ame­lyek itt vannak, akkor máris szankcionáltuk a legnagyobb mérvű összeférhetlenséget és akkor semmiféle szükség nincs ennek az új törvényjavaslatnak tárgyalására. Arról a kontrollról, amely esetleg bent van; hogy csak olyan jogosítványokról lehet szó, amelyek a fennálló törvényes rendelkezések értelmében mást is megilletnek, ne méltóztassék azt mon­dani, hogy ez megszigorító rendelkezés, mert nagyon jól tudjuk, hogy a fennálló törvények értelmében hizlalási segélyre, tyúkkölcsönre, vagy egyéb ilyen akcióra, .amilyen a legutolsó tíz esztendőben folyt, a papiron kiadott rendel­kezések értelmében mindenkinek joga volt eb­ben .az országban, az ország 8*5 millió lakosa közül bárki igényt tarthatott ezekre a kiváltsá­gokra, ezekre a jogosítványokra. Mégis ha a gyakorlati életben megnézzük azt, kik kaptak hízlalási segélyt, kik kaptak tyúkkölcsönt, kik kaptak zöldhitelt, vagy ha megnézzük a többi jogosítványokat, a kiviteli és egyéb engedélye­ket, (Propper Sándor: Karátsonyi gróf a pesti házára félmillió pengő zöldhitellt kapott!) ame­lyeket az elmúlt tíz esztendőben kiadtak, akkor megtaláljuk a kapcsolatokat, és ha, nem is köz­vetlenül, de közvetve eljutunk valamelyik kép­viselőhöz, vagy valamelyik felsőházi taghoz. Ha tehát ezt f a törvényjavaslatban továbbra is benne kívánjuk hagyni, akkor — mondom — semmi szükség nincs larra, hogy az Összeférhet­lenség kérdését újból szabályozzuk. De nem látom ebben a törvényjavaslatban azt sem, hogy olyan intézkedéseket tartal­mazna, amelyek kizárnák annak lehetőségét, ami ta múltban volt, amikor azt láttuk,, hogy képviselők és miniszterek állást foglalhattak olyan kérdésekben, amelyek látszólag egy na­gyobb érdekeltség kérdését érintették, amelyek­ben azonban egyénileg, családilag erősen érde­kelve ivoltak. Itt van elsősorban 'a boletta kér­dése. Nem látunk sehol egyetlen rendelkezést arranézve, hogy kizárnák a képviselőt a kép­viselőházi tárgyalásból, aki érdekelve van ilyen kérdésben, mint amilyen a boletta kér­13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom