Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-105

40 Az országgyűlés képviselőházának 105, ülése 1932 június 16-án, csütörtökön. záls tagjai közül. Ez a tilalom a Felsőház tagjai közül csakis a választottakra vonatkozik. T. Képviselőház! Az együttes bizottság majdnem teljesen magáévá tette a javaslat} legfontosabb részét, az eljárási részt. (Jánossy Gábor: Minden ezen fordul meg!) Méltóztassanak megengedni, hogy éppen ennek folytán, hiszen a közbeszólásban is azt méltóztatik mondani, hogy minden ezen fordul meg — mellőzve egyelőre az anyagi rendelkezéseket, ezzel behatóbban foglalkozzam. {Halljuk! Halljuk!) : A mai helyzetet méltóztatnak ismerni. A mai helyzetet megelőzte 1875 és 1905 között az, hogy jury még nem volt, vagyis összeférhetlenségi ügyekben^ az 1875-iki törvény életbeléptetése után kizárólag az összeférhetlenségi állandó bizottság határozott. 1901-ben jött az új törvény, és amikor az akkori országgyűlés végén, 1905-ben életbelépett, akkor ettől eltértek és felállították az úgynevezett juryt. Szilágyi Dezső, aki ezt a törvényt megalkotta, akinek keze benne volt az 1901-iki összeférhetlenségi törvény megalkotásában, már nem élt, (Jánossy Gábor: Az volt a baj!) és részben ennek lehet tulajdonítani azt, hogy a jelenleg érvény-' ben levő összeférhetlenségi törvényünk tulajdonképpen megbukott az eljárás tökéletlensége miatt- (Jánossy Gábor: Tökéletesen így van!)i Nem akarok e miatt szemrehányást tenni az akn kori törvényhozóknak. Ne méltóztassék elfeled1 kezni arról sem, hogy 1905-ben a törvénykezési szervezetre vonatkozóan olyan felfogás uralkodott, hogy az esküdtszéki eljárásnak és az esküdtszéki szervezetnek a lehetőség szerint teret kell engedni. Tulajdonképpen ,a jelenlegi jury-eljárásban sincs lényegileg más, mint egy esküdtszék- Ez az esküdtszéki eljárás azonban mégis rendkívüli módon különbözik — éspedig a képviselőházi jury hátrányára — még attól az esküdtszéki eljárástól is, amelyet 1896-ban bűnvádi perrendtartásunk életbeléptetett és amely lényegesen sokkal jobb, mint az összeférhetlenségi jury eljárása, de amely ellen még ezek ellenére is — sok tekintetben joggal — annyi kifogást támasztottak. Nevezetesen a mi juryeljárásunk hátrányai miben mutatkoztak? Elsősorban abban, hogy a jury előtt bizonyítást lefolytatni nem lehetett. A jury tagnak s magának a jurynek sem volt meg az a joga, hf)gy azt az ügyet, amelyet nem látott kellően kidolgozottnak, kiderítettetnek, visszaküldje. Még ez a joga sem volt meg, nem is szólva arról, hogy a tanúkat tulajdonképpen nem a bíróság előtt hallgattak ki, mint például a rendes esküdtszéki eljárásban, hanem az ügy az előadó kezébe volt lefektetve. Igazán a szó szoros értelmében alig maradt más joga ennek a jurytagnak, mint igennel vagy nemmel szavazni. (Gaal Gaston: Kérdéseket intézhetett a jurytag!) A jurytag kérdéseket intézhetett, de csak az előadóhoz. (Gaal Gaston: Es a félhez is!) Természetesen, a jelenlevő félhez is- Ez volt az egyetlen joga. Ez annyira a minimumra volt szorítva, hogyha annak a bírónak egyetlen joga csak az volna, hogy bizonyítást ne folytathasson le, hanem csakis az ügy előadójához intézhessen kérdést és ne intézhessen kérdést máshoz, mint »a félhez, ne hallgathasson ki szakértőket és tanúkat, akkor természetesen bírói eljárásunk tökéletlen maradt volna, noha e tekintetben lényeges változások történtek már negyven esztendővel ezelőtt. De ez nem elég. Egész őszintén és bátran ama véleményemnek merek kifejezést adni, hogy a jury eljárás csak elleplezte, eltakarta, — noha éppen az ellenkezője volt a szándék és a cél a jury megalkotásánál — a titkos szavazással azt, amit tulajdonképpen a titkos szavazásnak eredményeznie kellett volna: a pártatlanságot. Akik figyelemmel kísérték a jury-ítélkezéseket, azok tudják nagyon jól, hogy a jury ítélkezéseinél nem mindig, de gyakran nem pártatlan, hanem ellenkezőleg, nagyon is pártos vagy más szempontok érvényesültek, amelyeknek pedig a bírói ítélkezéstől távol kell tartani. <Jánossy Gábor: Nem gyakran, de legtöbbször! Ez a baj! — Rassay Károly: De ha kritizáltuk, azt mondották, hogy ne merjünk hozányúlni, mert esküt tett a jury!) Idevonatkozólag nem akarok közismert példákra hivatkozni, csak arra, hivatkozom, hogy olyan esetekben, amikor egy kicsit hozzáértőnek vagy jártasnak felfogása szerint is megdönthetetlen volt, hogy az összeférhetlenséget feltétlenül ki kellett volna mondani, vagy pedig az összeférhetlenséget nem lehetett volna semmi körülmények között megállapítani, mégis .a sorsolás játéka szerint történt az ítélkezés. (Rassay Károly: Es a majoritás előzetes biztosítása alapján!) Hogy az eljárás e tekintetben milyen volt, idevonatkozólag engedjék meg, hogy bemutassak egy kimutatást, amelyet én összeférhetlenségi eljárásunkra és a bejelentéskre ivonatkozólag az elmúlt ötvenhét esztendőre készítettem. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatik tudni, hogy az első összeférhetlenségi törvényünk 30 esztendeig volt érvényben 1875-től 1905-ig, a második érvényben volt 1905-től a mai napig, tehát körübelül 27 esztendeig. Mi ennek a 30, illetőleg 27 esztendőnek a tanúsága? Az első harminc esztendőben összesen 64 bejelentés volt. (Jánossy Gábor: Harminc év alatt?) Igen, 30 év alatt, amelyből esett az 1875—1892. esztendőre összesen 11, (Jánossy Gábor: Igen tiszta közélet lehetett akkor!) az 1896—1901. évekre esett 23 és az 1901—1905. évekre esett 30. 64 bejelentés volt 73 képviselő ellen. De már itt megjegyzem azt, hogy az 1897—1898. esztendőkben, amikor nagy politikai harcok voltak a Bánffykabinet ellen, akkor voltak a vidékről tömegesen beérkezett bejelentések is, egy esetben 48, egy esetben 103 képviselő ellen, amely bejelentések — ha lehet magam így kifejeznem — a hajuknál fogva voltak előrántva, blankettaszerűen készültek és ennek folytán mindennek voltak mondhatók, csak komolyaknak nem, úgyhogy ezek leszámításával mondom azt, — és mutatja ez a kimutatás — hogy 64 bejelentés volt 73 képviselő ellen. Nézzük azonban most az 1901. évi XXIV. te. alapján kifejlődött gyakorlatot. Méltóztatik tudni, hogy ez a törvény, amint; említettem, 27 esztendeje van érvényben. Meg kell ugyanis jegyeznem — és ezt azoknak a képviselő uraknak ajánlom figyellanébe. akik öszszehasonlításokat szeretnek tenni a jelenlegi összeférhetlenségi törvénynek és ennek az összeférhetlenségi törvényjavaslatnak rendelkezései között abban a tekintetben, hogy menynyivel szigorúbb az és mennyiben szigorúbb ez, — hogy még az 1875. évi és az 1901. évi törvényünk az új összeférhetlenségi törvény életbeléptetését az országgyűlés bezárása utáni időre halasztotta el, addig — amint méltóztatnak tudni r az életbeléptetési rendelkezésből — ez a törvényjavaslat azt rendeli, hogy már a mostani ciklus bezárása után, tehát