Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-115

Az országgyűlés képviselőházának 115. ülése 1932 július 5-én, kedden. 431 akadályozta volna, hogy tekintsen be a zárszámadásokba, nézzen utána annak, hogy hova ment az a pénz, amely adó és közteher formájában befolyt. Hiszen a parlamentnek és különösen ennek az országgyűlésnek eminenter mégis csak a zárszámadások felülvizsgálása egyik legfontosabb feladata kellene, hogy legyen-Ezt a feladatot a Ház először is csak akkor teljesítheti, ha a zárszámadások megfelelő időben a Ház elé kerülnek, (ügy van! balfelőlj) «másodszor pedig, ha az a bizottság, amelynek a zárszámadások kiadatnak, jelentését elkészíti, illetve a zárszámadásokat tárgyalja. Méltóztatnak talán visszaemlékezni arra, hogy a Képviselőház elé terjesztett 1929/30. évi zárszámadás és a számvevőszék jelentése a bizottság elé került. A bizottság tartott egy ülést február hó 6-án és akkor, február hó 6-án, mintha semmi sem történt volna, a zárszámadások tárgyalása megszűnt. Az a tárgyalás meglehetősen érdekes és humoros volt. Én ezzel tovább foglalkozni nem óhajtok, csak azt kérdezem, lehetségesnek és megengedhetőnek tartja-e a Ház, hogy annak ellenére, hogy a házszabályok 48. %-a világosan rendelkezik, hogy (olvassa): «A bizottság elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a rend és csend fenntartásáról, valamint arról, „hogy a bizottság a reábízott feladatának kellő időben megfelelhessen», a bizottság elnöke a bizottságot nem hívja össze. Engedje meg a t. Ház, hogy kétségbe vonjam, hogy ennek a célnak biztosítása megtörténhetnék anélkül, hogy a bizottság elnöke a bizottságot összehívná. Mert ahhoz, hogy a bizottság feladatát elvégezhesse, mégis szükséges, hogy a bizottság üléseket tartson. Nem tartom megengedhetőnek, hogy annak lehetősége, hogy valamely feladatot ez a Ház formailag elvégezhessen, vagy ennek a feladatnak lehetetlenné tétele egy ember szeszélyétől, vagy felfogásától függjön. De figyelmeztetem az igen t. Házat arra is, hogy a zárszámadás éppen törvényeinknél fogva nem olyan feladat, amely felett a Ház napirendre térhetne és amelyet a Ház esetleg amerikázással vagy sztrájkkal elintézhetne. A Képviselőháznak kötelessége — éppúgy, mint a költségvetésnek megszavazása, vagy esetleg meg nem szavazása — a zárszámadások letárgyalása is. Teljesen helytelen, sőt tovább megyek, közjogilag lehetetlen indolencia^ az, ha bármely parlament ez alól a kötelessége alói kibújik. Nem bújhat ki még akkor sem, ha az a kötelesség esetleg kellemetlen is egyeseknek. De tulajdonképpen az érdekes az, hogy annak ellenére, hogy a törvény rendelkezik arról, hogy a zárszámadás és a számszék jelentése mely időpontban terjesztessék elő, — és ezt az 1913 : XXVI. tcikkben március l-ben jelöli meg, amire a számszék legutóbbi jelentésében hivatkozik is — mégis megtörtént az, hogy a legutóbbi, vagyis az 1930/31. évi zárszámadásokról szóló számszéki jelentés még be sem terjesztetett, sőt arról sincs tudomásunk, hogy a minisztertanács megkapta-e. Pedig éppen ez az érdekes időszak, amelynek gondatlanságát és terhét ma az egész ország szenvedi és nyögi. Azt hiszem, mindenesetre kívánatos, hogy ezen a téren egyszer már rendet teremtsünk. A Ház annyit elvárhat tagjaitól, hogy ha valakinek speciális megbízatása van és valaki a bizottsági tagságot elvállalja, legalább azt a minimumot teljesítse, amit a bizottsági tagság tőle megkövetel. Mert ha ezen az úton megyünk tovább, akkor oda jutunk, hogy amint elintézte már a Képviselőház azt, hogy a költségvetésnek tárgyalása vagy nemtárgyalása tulajdonképpen nem fontos, — mert a felhatalmazási javaslat folytán ennek legnagyobb részét átruházta már a törvényhozás a kormányra, illetőleg a 33-as bizottság, mint tanácsadó testület mellett működő kormányra, de a zárszámadásra vonatkozólag ezt a jogot mégsem ruházta át, — lehetségesnek tartom, közjogilag talán lehetséges, hogy a mostanihoz hasonló eljárást itt is legalizálja. De akkor méltóztassanak kimondani törvényben vagy házhatározatban, hogy a zárszámadás elintézése megtörténik úgy, hogy a bizottság elnökének diszkrecionális jogától függ, hogy az egyáltalában tárgyalható-e vagy nem. Minthogy ennek a bizottságnak elnöke a többségből kerül ki és így mindenesetre bizonyos kormányingerenciák alatt áll, akkor legalább nyíltan megmondatik, hogy a zárszámadás terén is hol állunk. De amíg a Ház ilyen irányban nem intézkedik akár a házszabályok révén, akár törvény útján, addig ezt a praxist, amely a múltban életbelépett, mindenesetre házszabályellenesnek, és törvénysértőnek tartom és általában nem tartom a parlamentarizmus, még az álparlamentarizmus lényegével sem Összeegyeztethetőnek. Ezért tartottam szükségesnek, hogy ezt — — más módom erre nem lévén — ebben a formában idehozam. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. Képviselőház! Farkas Tibor képviselő úr a házszabályok 143. §-nak c) pontja alapján szóvátette azt, hogy a zárszámadásvizsgáló bizottság a már régebben hozzá utasított ügyeket még nem tárgyalta le. A képviselő úr idevonatkozó felszólalására meg kell jegyeznem, hogy a zárszámadás vizsgáló bizottság- működésének menetét maga állapítja meg. Az előtte fekvő ügyek bizottsági tárgyalására annakidején sürgősséget nem kértek. De utalnom kell, t. Ház, a házszabályok 53. §-nak első bekezdésére is, amely szerint bármely bizottság két tagjának jogában áll az illető bizottságot összehivatni, amely esetben a Képviselőház által hozott döntés értelmében a bizottság elnöke köteles a bizottság ülését négy napon belül kitűzni. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani és a házszabályok alapján a képviselő úr felszólalására megjegyezni. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a t. Ház legközelebbi ülését október hó 26-án, délelőtt 10 órakor tartsa (Nagy zaj balfelől.) s annak napirendjére tűzessék ki a további teendők iránti intézkedés. (Propper Sándor: Nem lesz kevés a csekélyke négy hónap? No majd összehívatjuk!) A napirendhez felszólalásra jelentkezett Vázsonyi János képviselő úr. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Az elnök úr napirendi indítványával szemben indítvár nyozom, hogy a Képviselőház legközelebbi ülését holnap, (Helyeslés balfelől.) 1932. évi július 6-án délelőtt 10 órakor tartsa, a következő napi renddel: 1. Gál Jenő és Vázsonyi János indítványának megindokolása a titkos választójog ügyében.

r (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Meg lehet csinálni és október 26-ig lehet új választást csinálni!) 2. a mezőgazdaság védelmével kapcsolatban a kisipar és kereskedelem érdekében is teendő s a kíméleti idő bevezetésével kapcsolatos sürgős intézkedések tárgyában való előterjesztések, T. Képviselőház! Legyen szabad napirendi indítványom megindokolására csak néhány