Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-115
420 Az országgyűlés képviselőházának százezrek nyomorognak és éheznek és itt vannak ezek a semmitmondó miniszteri válaszok!) A képviselő úr nem viszi előbbre az ügyet, ha az elnöki előterjesztéseket meggátolja. (Propper Sándor: Bajok lesznek a nyáron, elnök úr! Nagy bajok!) Írásbeli választ fog adni még a földmivelésügyi miniszter úr is Dinnyés Lajos képviselő úrnak f. évi április hó 22-én, a gépgyárak árverései tárgyában és április hó 27-én, az újkécskei parcellázás tárgyában előterjesztett interpellációjára, valamint Eckhardt Tibor képviselő úrnak szintén április 27-én, a növényvédelmi szerek kartellj ének megrendszabályozása tárgyában elmondott interpellációjára. Írásbeli választ fog adni továbbá a pénzügyminiszter úr Téglássy Béla képviselő úrnak f. évi június hó 1-én, az egész vidéket elárasztó földpengőagitáció kérdésében előterjesztett interpellációjára. Végül írásbeli választ fog adni a miniszterelnök úr Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak ,f. évi május hó 11-én, a hadirokkant jelvény kiadása tárgyában elmondott interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy Györki Imre képviselő úr a debreceni rendőri brutalitás tárgyában sürgős interpelláció előterjesztésére kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam, s a sürgős interpelláció előterjesztésére ülésünk végén, a napirend megállapítása után térünk át. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Komárom és Esztergom vármegyék közönségének feliratait a vidéki takarékpénztáraknak és bankoknak hitellel való ellátása, az állam és Önkormányzatok személyi kiadásainak csökkentése, a háztulajdon túlterhelt volta és a legutóbbi adóemelések tárgyában, végül a dunai tervvel kapcsolatban való állásfoglalás kérdésében. Debrecen szabad királyi város közönségének feliratát az Ausztriával és Olaszországgal kötendő gazdasági megegyezés, illetve a külföldi hitelezőkkel létesítendő kamatengedmény tárgyában, továbbá Bihar vármegye közönségének feliratát a trianoni békeszerződés reviziója ügyében. A feliratokat a Ház kiadja a kérvényi bizottságnak. Bejelentem a t. Háznak, hogy újabban a következő mentelmi megkeresések érkeztek a Képviselőház elnökségéhez: a budapesti kir. főügyészségtől Weltner Jakab képviselő úr hatrendbeli, Farkas István, Kóródi Katona János, Büehler József és Lázár Miklós képviselő úrak^ egy-egy rendbeli, a pécsi kir. főügyészségtől Farkas István képviselő úr egyrendbeli, továbbá a szegedi kir. főügyészségtől ugyancsak Farkas István képviselő úr egyrendbeli mentelmi ügyében. A bejelenést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy Sándor István képviselő úr a tejkérdés tárgyában, Kun Béla képviselő úr a tanítók sérelmei, terményjárandóságuk átértékelése és más kultúrkérdések tárgyában, Peyer Károly képviselő^ úr az öregségi biztosítás és a munkanélküliség ügyében, végül őrgróf Pallavicini György képviselő úr a parlament szuverenitásának és saját mentelmi jogának megsértése tárgyában napirendelőtti felszólalásra kértek tőlem engedélyt. 115. ülése 1932 július 5-én, kedden. Az engedélyt a képviselő uraknak megadtam és így a szó elsősorban Sándor István képviselő urat illeti meg. Sándor István: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Hírlapi közlés szerint a Felsődunántúli Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének Szövetsége közgyűlésén Lenek Jenő miniszteri osztálytanácsos úr kijelentette, hogy a földmí• velésügyi miniszter úr a tejrendeletet a vidékre j is ki akarja terjeszteni a budapesti végrehajtás j alkalmával szerzett tapasztalatok alapján. Szükségét érzem annak, hogy ez ellen fel! szólaljak, mert féltem a vidéki városok élelmej zését a tej drágítástól. Meg kell vallanom, hogy J én egyénileg az ilyen kartell- vagy szindikátusmegoldásoknak általában is ellene vagyok, i mert azt tapasztalom, hogy ez mindig drágíí tásra vezet, elnyomja a kezelőkben, a vezetők| ben azt az üzleti szellemet, amely a magánváli lalkozást a haszonra való törekvésben jellemzi, ; vagy legalább is tompítja azt, azután pedig i nagy hatalmat ad egyesek kezébe úgy a foj gyasztókkal, mint a termelőkkel szemben. De | főkép ellene vagyok az ilyen megoldásoknak azért, mert végre is ez egy-egy lépés mindig a I kollektivizmus felé, vagyis a mai polgári tár! sadalmi rendnek olyan védekezése, amely egye; nesen afelé vezet, ami ellen védekezünk. Eltekintve minden elvi felfogástól és elvi I állásponttól, a jelen helyzetben ezt az in| tézkedést egyáltalában nem tartom szerencsésI nek vagy hasznosnak. Kétségtelen az,_— hiszen | az éppen a napokban Budapesten megjelent tejI árszabályozás is mutatja, — hogy a tej drágábbá válik egy ilyen berendezkedés által. (Lái zár Miklós: Ügy van!) a termelők pedig állani dóan panaszolják, (Lázár Miklós: Az a kérdés, ; kinek jut a haszon?) hogy jövedelmük nem ! emelkedik az efféle berendezkedések következj tében. (Lázár Miklós: Ügy van!) Ha mármost a vidéki városok ellátását is j belevonják ebbe a rendezésbe, amely vidéki vá! rosokat sok helyen nem jól berendezett, kellő j szellemi irányítással is rendelkező uradalmi tehenészetek, hanem apró kis gazdák, két-három tehénből álló kis tehenészetei látják el, akkor ezek a városok egy ilyen új rendszerhez csak nehezen, lassan és a maguk súlyos káraival I tudnának alkalmazkodni, holott ma, amikor | mindenféle irányban olyan nagy mértékben I igénybe van véve a gondjuk, még egy ilyen újabb berendezkedéssel zavarni, amúgy is nehéz életüket, a gazdaközönség, a kisgazdaközönség szempontjából feltétlenül hátrányos lenne. Még sokkal hátrányosabb lenne ez a rendezés a vidéki városok lakossága s, szerintem, a közegészségügy szempontjából is. Ha először a közegészségügyi szempontokat vizsgálom, amikor arra az eredményre jutok, lehet, hogy valamivel jobb tejet fognak kapni egy ilyen berendezkedéssel azoknak a vidéki városoknak a lakosai és különösen a gyerekek, de mindenesetre sokkal kevesebb tejet^ fognak kapni, mert a tej sokkal drágább lesz és a mostani jövedelmek mellett a szülők képtelenek lesznek azt a tejmennyiséget is megvásárolni a gyerekek számára, amit eddig megvásároltak. | Mármost meggyőződésem az, hogy, ha valamivel jobb, egészségügyi szempontból biztosabb tejet adnak nekik, abból nem származik annyi előny, mint amennyi abból származhat, ha mi| nél több gyerek, minél bővebben hozzájuthat ! ahhoz^ a Vegyvizsgáló Intézet által úgyis min| den városban rendszeresen, egészségügyi szempontból is ellenőrizett, tehát semmiesetre sem veszélyes minőségű tejhez. (Lázár Miklós: Ügy