Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-115

420 Az országgyűlés képviselőházának százezrek nyomorognak és éheznek és itt van­nak ezek a semmitmondó miniszteri válaszok!) A képviselő úr nem viszi előbbre az ügyet, ha az elnöki előterjesztéseket meggátolja. (Prop­per Sándor: Bajok lesznek a nyáron, elnök úr! Nagy bajok!) Írásbeli választ fog adni még a földmivelésügyi miniszter úr is Dinnyés Lajos képviselő úrnak f. évi április hó 22-én, a gép­gyárak árverései tárgyában és április hó 27-én, az újkécskei parcellázás tárgyában előterjesz­tett interpellációjára, valamint Eckhardt Tibor képviselő úrnak szintén április 27-én, a növény­védelmi szerek kartellj ének megrendszabályo­zása tárgyában elmondott interpellációjára. Írásbeli választ fog adni továbbá a pénz­ügyminiszter úr Téglássy Béla képviselő úr­nak f. évi június hó 1-én, az egész vidéket elárasztó földpengőagitáció kérdésében elő­terjesztett interpellációjára. Végül írásbeli választ fog adni a minisz­terelnök úr Hegymegi Kiss Pál képviselő úr­nak ,f. évi május hó 11-én, a hadirokkant jel­vény kiadása tárgyában elmondott interpellá­ciójára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy Györki Imre képviselő úr a debreceni rendőri brutalitás tár­gyában sürgős interpelláció előterjesztésére kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam, s a sürgős interpelláció előterjesztésére ülésünk végén, a napirend megállapítása után té­rünk át. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Komárom és Esz­tergom vármegyék közönségének feliratait a vidéki takarékpénztáraknak és bankoknak hi­tellel való ellátása, az állam és Önkormányza­tok személyi kiadásainak csökkentése, a ház­tulajdon túlterhelt volta és a legutóbbi adó­emelések tárgyában, végül a dunai tervvel kap­csolatban való állásfoglalás kérdésében. Debrecen szabad királyi város közönségé­nek feliratát az Ausztriával és Olaszországgal kötendő gazdasági megegyezés, illetve a kül­földi hitelezőkkel létesítendő kamatengedmény tárgyában, továbbá Bihar vármegye közönségének feliratát a trianoni békeszerződés reviziója ügyében. A feliratokat a Ház kiadja a kérvényi bi­zottságnak. Bejelentem a t. Háznak, hogy újabban a következő mentelmi megkeresések érkeztek a Képviselőház elnökségéhez: a budapesti kir. főügyészségtől Weltner Ja­kab képviselő úr hatrendbeli, Farkas István, Kóródi Katona János, Büehler József és Lázár Miklós képviselő úrak^ egy-egy rendbeli, a pécsi kir. főügyészségtől Farkas István képviselő úr egyrendbeli, továbbá a szegedi kir. főügyészségtől ugyancsak Farkas István képviselő úr egyrendbeli men­telmi ügyében. A bejelenést a Ház tudomásul veszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy Sándor István képviselő úr a tejkérdés tárgyában, Kun Béla képviselő úr a tanítók sérelmei, terményjárandóságuk átértékelése és más kul­túrkérdések tárgyában, Peyer Károly képviselő^ úr az öregségi biz­tosítás és a munkanélküliség ügyében, végül őrgróf Pallavicini György képviselő úr a parlament szuverenitásának és saját mentelmi jogának megsértése tárgyában napirendelőtti felszólalásra kértek tőlem engedélyt. 115. ülése 1932 július 5-én, kedden. Az engedélyt a képviselő uraknak megad­tam és így a szó elsősorban Sándor István kép­viselő urat illeti meg. Sándor István: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Hírlapi közlés szerint a Felsődunán­túli Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének Szövetsége közgyűlésén Lenek Jenő miniszteri osztálytanácsos úr kijelentette, hogy a földmí­• velésügyi miniszter úr a tejrendeletet a vidékre j is ki akarja terjeszteni a budapesti végrehajtás j alkalmával szerzett tapasztalatok alapján. Szükségét érzem annak, hogy ez ellen fel­! szólaljak, mert féltem a vidéki városok élelme­j zését a tej drágítástól. Meg kell vallanom, hogy J én egyénileg az ilyen kartell- vagy szindikátus­megoldásoknak általában is ellene vagyok, i mert azt tapasztalom, hogy ez mindig drágí­í tásra vezet, elnyomja a kezelőkben, a vezetők­| ben azt az üzleti szellemet, amely a magánvál­i lalkozást a haszonra való törekvésben jellemzi, ; vagy legalább is tompítja azt, azután pedig i nagy hatalmat ad egyesek kezébe úgy a fo­j gyasztókkal, mint a termelőkkel szemben. De | főkép ellene vagyok az ilyen megoldásoknak azért, mert végre is ez egy-egy lépés mindig a I kollektivizmus felé, vagyis a mai polgári tár­! sadalmi rendnek olyan védekezése, amely egye­; nesen afelé vezet, ami ellen védekezünk. Eltekintve minden elvi felfogástól és elvi I állásponttól, a jelen helyzetben ezt az in­| tézkedést egyáltalában nem tartom szerencsés­I nek vagy hasznosnak. Kétségtelen az,_— hiszen | az éppen a napokban Budapesten megjelent tej­I árszabályozás is mutatja, — hogy a tej drá­gábbá válik egy ilyen berendezkedés által. (Lá­i zár Miklós: Ügy van!) a termelők pedig állan­i dóan panaszolják, (Lázár Miklós: Az a kérdés, ; kinek jut a haszon?) hogy jövedelmük nem ! emelkedik az efféle berendezkedések következ­j tében. (Lázár Miklós: Ügy van!) Ha mármost a vidéki városok ellátását is j belevonják ebbe a rendezésbe, amely vidéki vá­! rosokat sok helyen nem jól berendezett, kellő j szellemi irányítással is rendelkező uradalmi te­henészetek, hanem apró kis gazdák, két-három tehénből álló kis tehenészetei látják el, akkor ezek a városok egy ilyen új rendszerhez csak nehezen, lassan és a maguk súlyos káraival I tudnának alkalmazkodni, holott ma, amikor | mindenféle irányban olyan nagy mértékben I igénybe van véve a gondjuk, még egy ilyen újabb berendezkedéssel zavarni, amúgy is ne­héz életüket, a gazdaközönség, a kisgazdaközön­ség szempontjából feltétlenül hátrányos lenne. Még sokkal hátrányosabb lenne ez a rendezés a vidéki városok lakossága s, szerintem, a köz­egészségügy szempontjából is. Ha először a közegészségügyi szempontokat vizsgálom, amikor arra az eredményre jutok, lehet, hogy valamivel jobb tejet fognak kapni egy ilyen berendezkedéssel azoknak a vidéki vá­rosoknak a lakosai és különösen a gyerekek, de mindenesetre sokkal kevesebb tejet^ fognak kapni, mert a tej sokkal drágább lesz és a mos­tani jövedelmek mellett a szülők képtelenek lesznek azt a tejmennyiséget is megvásárolni a gyerekek számára, amit eddig megvásároltak. | Mármost meggyőződésem az, hogy, ha valami­vel jobb, egészségügyi szempontból biztosabb tejet adnak nekik, abból nem származik annyi előny, mint amennyi abból származhat, ha mi­| nél több gyerek, minél bővebben hozzájuthat ! ahhoz^ a Vegyvizsgáló Intézet által úgyis min­| den városban rendszeresen, egészségügyi szem­pontból is ellenőrizett, tehát semmiesetre sem veszélyes minőségű tejhez. (Lázár Miklós: Ügy

Next

/
Oldalképek
Tartalom