Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-114
408 Az országgyűlés képviselőházának 11U. ülése 1932 július 1-én, pénteken. leg hernalsi járásbíróság telekkönyvi hivatalának hiteles bizonyítványa, amely szerint gróf Almásy Pál a Neuwaldegg kataszteri községben 71 összeáírási szám és 13. betétszám alatt fekvő ingatlannak 1927 óta és még 1924 december 31-én is felerészbeni tulajdonosa. A fentiek szerint nem látszik megállapíthatónak, hogy Györki Imre országgyűlési képviselőnek dr. Baróthy Pál főügyészhez intézett bejelentése kellő^ ténybeli alappal nem bírna, őt gondatlanság terhelte volna. A bizottság megállapította, 'hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, ezért javasolja a bizottság a t. Képviselőháznak, hogy Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és így Györki Imre képviselő úr mentelmi jogát ebből az esetből kifolyólag nem függesztette fel. Hátra van még Fekete Lajos képviselő úr mentelmi ügye. (írom. 242) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 2347/1932. f. ü. szám alatt Fekete Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséi kérte. A budapesti kir. büntető járásbíróság B. I. 13.473/1932. szám alatti megkeresése szerint nevezett képviselő ellen eljárást indított, mert Fekete Lajos a megválasztása ellen beadott petíció elleni védiratában, melyet ügyvédje a m. kir. közigazgatási bíróságnál 1931. évi december 16-án élőszóval is előadott, az abaújvári választókerület római katholikus papságára vo- . natkozólag a követekező tényeket állította (olvassa) : «Jííég a folyó évi képviselőválasztások kiírása előtt egy, a hivatalos pánszláv körök ál* tal nyiltan is támogatott mozgalom indult meg Csehszlovákiában az ottani keresztényszocialistapárt kezdeményezésére, amely mozgalomnak hátterében Csárszky pánszláv érzelmű kassai püspök állott, mint a mozgalom szellemi irányítója. Ennek a mozgalomnak nyiltan bevallott célja volt Ottó királyi hercegnek a magyar trónra való ültetése, a mai rezsim megbuktatása és a cseh-magyar vámunió megvalósítása. Nem akarom azt állítani, hogy ennek a pánszláv agitációnak vált tudatos eszközévé — egyetlenegy kivétellel — a garbócbogdányi választókerület római katholikus papsága, de feltétlen bizonyítékok szólnak amellett, hogy legalább is jóhiszeműen váltak a főpásztoruk által szított pánszláv mozgalom törekvéseinek vak uszályhordozóivá.» »... a vóm. r kath. papság most jellemezett széleskörű kortéziája mellé szegődött, szintén a kommunisták fegyvertárából kölcsönkért további eszköz: az ifjúmunkások beszervezett hada.» Gáli Józsefnek a képviselői választások idején kifejtett tevékenységére utalva, még külön állítja, hogy (olvassa): «Ez a cselekmény több mint egyszerű becsületsértés: a hatósági személyek iránti köteles tiszteletnek s a hatósági tekintélynek megingatására való törekvés, amely fegyver^ már egyenesen a kommunista agitáció arzenáljából való.» Lacza János gönci, Kertész János hidasnémetii, Freész Endre alsókékedi, Sommer Ernő füzéri és Gáli József tornyosnémetii rám. kath. plébánosok, mint az abaújvári választókerülethez tartozó községek katholikus lelkészei, a fenti cselekmény miatt az 1914 : LXI. te. 1. §-ába ütköző és a M 2. bekezdése szerint minősülő többrendbeli rágalmazás vétsége miatt tették feljelentésüket. A feljelentők előadása szerint a fenti kijelentések Fekete Lajos országgyűlési képviselőnek megválasztása ellen beadott petícióval szemben beadott vádiratban foglaltatnak, s azt a közigazgatási bíróság előtt ügyvédje adta elő. A megküldött iratokból, s így különösen a kivonatosan mellékelt védiratból nem állapítható meg, hogy a fent Idézett és inkriminált kijelentések Fekete Lajos képviselőtől vagy ügyvédjétől származnak-e. Az 1914 : XLI. te. 17. §-a szerint kizárja a rágalmazás vagy becsületsértés megállapítását az a körülmény, hogy a tényállítás^ hatóság előtt folyamatban levő ügyben, tárgyalás alkalmával szóval vagy ügyiratban történt s az üggyel összefügg, és a nyilatkozat az ügyfél érdekében szükséges volt. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Fekete Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki, szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, ennélfogva Fekete Lajos képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. T. Képviselőház! Mai ülésünk napirendi anyaga kimerült. Bemutatom a t. Háznak az állandó összeférhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amelyben tudatja, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság f. évi július hó 1-én tartott ülésén egyhangúlag megállapította, hogy Kállay Tamás képviselő úr a törvényben megszabott határidő alatt a f kisvárdai választókerületben nyert országgyűlési képviselői megbizatásáról lemondott, ennélfogva további eljárásnak helye nincs A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak az állandó összeférhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amelyben tudatja, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság f. évi július 'hó 1-én tartott ülésén az 1932. évi június hó 21. napján megejtett jury-sorsolás alkalmával kisorsolt, de távol volt Tankovits János és Mátéffy Viktor képviselő^ urak távolmaradását igazolta. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. • Most pedig javaslom a t. Háznak, hogy üléseit bizonytalan időre napolja el és hatalmazza fel a Ház elnökét, hogy a kormánnyal egyetértőleg a legközelebbi ülés összehívása iránt saját hatáskörében intézkedjék. A napirendhez szólásra jelentkezett? Héjj Imre jegyző: Eckhardt Tibor! Eckhardt Tibor: Igen t. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy a magam részéről aggályaimnak adjak kifejezést azzal az elnöki indítvánnyal szemben, hogy a Képviselőház bizonytalan időre napolja el üléseit akkor, amikor az elvégzetlen munkának (Ügy van!