Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-114

406 Àz öt szag gyűlés képviselőházának 11U. ülése 19S2 július 1-én, pénteken. ben személyesen nem vett részt, de vagyont áldozott azzal a feltétellel, hogy ő legyen Burgenland pénzügyminisztere. Abban az időben, mikor pénzünk a legszerencsétlenebb körülményekkel küzdött, megalakította a termelőbankot, mellyel behálózta Ruprecht nagybirtokost, aki nyolc milliárdját vesztette el. A bank és részvényesei tönkrementek, minek következtében a bűnügyek sorozata keletkezett. Ezután dr. Fazekas Kálmánnal — akinek egy államtitkár jóakarója volt — megalakította a Kogsz-ot (Köztisztviselők orsz. gazd. szövetkezete), mely mint ismeretes, két év alatt gyalázatos körülmények között megbukott és a kormánynak sok veszteséget és kellemetlenséget okozott. Dr. Vángel Gyula azonban kitűnő szerződéssel biztosította magát és 60.000 pengő végkielégítést kapott. Megszerezte a gróf Bolza (Vigyázó) féle rákoscsabai telkek parcellázását, melyben már idáig is milliót keresett. Ezzel egyidejűleg egy volt bécsi udvari kishivatalnokkal kieszelték a magyar-osztrák árucserét és Magyarországon bejegyeztették a Magyar Gazdák Egyesülete, mint Szövetkezet céget, melynél kinevezte magát elnöknek. Éppen ez időben nagybátyja, Vángel Viktor mérnök közbenjöttével, az Angol-Magyar Bank Plánta kerete megkezdte a m. kir. do•hányjövedék gyártmányainak exportját. Apja, Károly, vezérigazgató lett, fia pedig igazgatósági tag. r Nagybátyját teljesen kijátszották. Apja révén ismét befurakodott különböző jövedéki üzletekbe, mint például a hírhedt Aivaz Boris jövedékkel kötött Gellért- és Árpád-cigaretta szerződésbe. A dohányjövedék volt vezetője, dr. Tömöry h. államtitkár úr bővebb felvilágosítással tudna szolgálni. Felesége mellett szeretőket tartott s olyan életet élt, hogy az az áldott jó asszony nem bírta ki s megszökött tőle. Arról, hogy nagybátyjával milyen cinikus lelketlenséggel bánt, nem is beszélek. Pedig nagybátyja milliós vagyont vesztett el azért, mert nem akart más lenni, mint magyar s ugyanezen okból börtönt és kényszermunkát szenvedett Angliában és nem gyűjtötte idehaza a hadimilliókat. Mindez azonban csak igen kis töredéke annak, amit Vángel Gyula életében ideális célokért «hazájáért» és a «közért» önzetlenül tett. Hogy ember előtt semmi sem szent, sem haza, sem kötelesség, sem ideál, sem emberiség, kinek se szíve, se lelke, kinek vallása a pénz bármi úton, mások bármely szenvedése és exisztenciája árán, egyedül csak a büntető paragrafusoktól félve, ki végtelen ravaszsággal és hipokrízissel téveszti meg az embereket saját emberi értékéről, ki, mikor mások a becsület mezején pusztulnak, amikor árvák és özvegyek jajkiáltása hörgött végig az országon, akkor is fiatal, egészséges atléta létére mindenféle utakon a (hadimilliókat gyűjtötte, aki annyi párti volt, ahány kézben a hatalom, hogy egy ilyen ember fel mer lépni, mint a közérdek képviselője — igaz, hogy jó messze dicső működése terétől — s amellett egyedüli vágya a hatalomrajutás, hogy egy ember, ki hazájának semmit sem adott, hogy az merjen szembeszállni hazánk harmadik alapítója, Isten által nekünk adott gróf Bethlen István akaratával, ellene küzdeni s munkáját bírálat tárgyává merészeli tenni s útjába merjen állni Bethlen gróf gigantikus egyéniségének, midőn most megcsonkítva, ezer veszély fenyegeti hazánkat: ez mégis vérlázító.» A megkeresés szerint a fenti cikkben foglalt tényállítások mások előtt való megtétele s azok valóságának bizonyítgatása — amennyiben a tényállítások a valóságnak meg nem felelnek — az 1914 : XLI. te. 1. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének tényálladékát látszik kimeríteni. Az ügyben lefolytatott nyomozati eljárás során kihallgatott Sziráezky Sándor tanú semmiről sem tud, viszont dr. Geist Gyula vallomása szerint Zeőke Antal országgyűlési képviselő tényleg szóbahozfca előtte a fenti cikket, de hogy a cikk tényállításaival azonosította volna magát vagy, hogy azt állította volna, hogy a cikkben foglaltak a valóságnak megfelelnek, arra. nem emlékszik. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés azonban nevezett képviselő személye és a vonatkozó cselekmény között kétséges, a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni, ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Zeőke Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, ennélfogva Zeőke Antal képviselő mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése becsületsértés vétségével gyanúsított Kállay Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 233) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség Kállay Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A dombóvári kir. járásbíróság megkeresése szerint Perczel Dezső főmagánvádló az 1914 : XLI. te. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt eljárást indított Kállay Miklós országgyűlési képviselő ellen azért, mert nevezett képviselő őrgróf Pallavicini György országgyűlési képviselőhöz intézett 1931. évi június hó 22-i keletű levelében azt írta, hogy amit sértett Perczel Dezső Pesthy Pálnak a választásra vonatkozólag mint az ő, tudniillik Kállay Miklós közlését mondott «szemenszedett valótlanság». Az ügy irataiból megállapítható, hogy Kállay Miklós országgyűlési képviselő a terhére írt kijelentést a választás tisztasága, illetve erőszakossága tekintetében neki imputait közlésre vonatkozólag tette. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés azonban nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, miért is javasolja a bizpttság a t. Képviselőháznak, hogy Kállay Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, ennélfogva Kállay Miklós képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése hatóság előtti rágalmazás vétségével^ gyanúsított Fenyő Miksa országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 234) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselő-