Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-114

Az országgyűlés képviselőházának 11 ház! A budapesti kir. főügyészség Fenyő Miksa országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A budapesti kir. büntető járásbíróság megkeresése szerint Falus Ferenc és Koboz Jenő főmagánvádlók feljelentésére eljárást indított nevezett képviselő ellen azért, mert Budapesten 1930. évi július hó 3-án a m. kir. államrendőrség főkapitányságánál tett feljelentésében őket a Btk. 351. §-ába ütköző zsarolás vétségével kellő ténybeli alap nélkül megvádolta, a feljelentése megtételében őt gondatlanság terheli és vádja nem bizonyult valónak. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekmény — a megkeresés szerint — az 1914 : XLL tc. 20. §-ában meghatározott és ugyanazon szakasz szerint minősülő hatóság előtti rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtói érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között kétséges, mert nem állapítható meg, hogy Fenyő Miksa a Falus Ferenc és Koboz Jenő zsarolás vétsége miatti ügyben a feljelentés megtételére meghatalmazást adott volna. Ez okból a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Fenyő Miksa országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függeszsze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva Fenyő Miksa képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése közlekedési kihágással gyanúsított báró Vay Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom 238) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A Miskolc thjf. város tiszti főügyésze báró Vay Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérteimért a m. kir. államrendőrség miskolci kapitánysága nevezett országgyűlési képviselő ellen 16.152— 1928. számú rendőrkapitányi rendeletbe ütköző kihágás miatt eljárást indított azért, mert báró Vay Miklós országgyűlési képviselő Miskolcon a Széchenyi-utcában, amelyen tilos motorkerékpáron végighaladni, figyelmeztetés ellenére végighajtott. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a nevezett képviselő személye s a vélelmezett kihágás között kétséges, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. ^Képyiselőháznak, hogy báró Vay Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva báró Vay Miklós képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtórendészeti vétséggel gyanúsított Fábián Béla országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom, 239) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Fábián Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a pestvidéki kir. törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság eljárást indított, mivel nevezett képviselő 1931. évi június 17-én a képviselőválasztás kihirdeülése 1932 július 1-én, pénteken, 407 tése és megejtése közötti időben Reiner Henriknek Cinkotán, nagyobbszámú «Tisztelt Polgártárs» címzésű kőnyomatos sokszorosított röpcédulának tekintendő levélpéldányt adott át terjesztés végett. Goldmann Ernőt pedig ugyanakkor r megbízta, hogy a sajtóterméket képező röpcédula terjesztésére embereket fogadjon fel. A röpcédula nagyrészben szétosztatott és az átvevőktől a csendőri nyomozás során be is szereztetett. A sokszorosítóvállalat nevével el nem látott ezen röpcéduláknak terjesztése — a megkeresés szerint — az 1914 : XIV. te. 24. §-a 3. pontjában meghatározott sajtórendészeti vétség ismérveit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert a küldöncök útján kézbesített, egyénenként megcímzett sokszorosított levelek nyomtatványoknak nem tekinthetők, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Fábián Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja, ennélfogva Fábián Béla képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése hatóság előtti rágalmazás vétségével gyanúsított Györki Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 240) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Györki Imre országgyűlési képviselő (mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A budapesti kir. büntető járásbíróság megkeresése szerint a, bíróság eljárást indított nevezett képviselő ellen, mert 1930. évi november hó 29-én dr. Baróthy Pál kir. főügyészhez intézett levelében gróf Almásy Pál sértettet azzal vádolta meg, hogy a Budapest székesfővárosi VIII. kerületi elöljáróságon a «szegénységi bizonyítványt kérelmező gróf Almásy Pál a kérelem alkalmával nyilvánvalóan olyan adatokat bocsátott az elöljáróság rendelkezésére, amelyek megtévesztők voltak és amelyek alkalmasak voltak egy valótlan tartalmú, tehát hamis okirat kiállítására». A kir. ügyészség által közokirathamisítás miatt folyamatba tett nyomozást jogerősen megszüntette, mert az eljárás megindítását a Btk. 106. §-ának 4. pontja értelmében beállott elévülés kizárja. A kir. ügyészség nyomozást megszüntető határozatának indokolásában egyébként a következők foglaltatnak: Gróf Almásy Pál a budapesti VIII. kerületi elöljáróságtól 1924. évi május hó 24-én szegénységi bizonyítványt kért s kérelmében nyugalmazott ezredesi nyugdíjából havi jövedelmét^ 210.000 koronában jelölte meg s azt adta elő, hogy egyéb jövedelme vagy ingatlan vagyona nincsen. Az elöljáróság ez alapon a szegénységi bizonyítványt kiadta. Dr. Almásy István bejelentése folytán utóbb 1930 január 27-én a VIII. ker. elöljáróság megállapította, hogy gróf Almásy Pál havi nyugdíja 508 P 68 fillér, negyedévi lakbére pedig 523 P 25 fillér, ezenkívül a debreceni kir. adóhivatal hivatalos átirata szerint Balmazújváros községben 150 katasztrális hold földje van, továbbá a debreceni dohán ynagy tőzsde egy harmadrészben! tulajdonosa. Az ügy iratai között a wieni, illető-