Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-114

Az országgyűlés képviselőházának HAség tehát a St. 35. §-a alapján őt, mint felelős f szerkesztőt terheli. A bizottság

1 megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, de mert a cikk nem meríti ki a hivatkozott törvénycikkben foglalt vétség ismérveit, zaklatás esete forog fenn, s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, ennélfogva Farkas István képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik Kabók Lajos képviselő mentelmi ügye, (írom. 212) amelynek — valamint az^ utána következő két ügynek — előadója Nánássy Andor képviselő úr lenne, aki bejelentette, hogy akadályozva van az előadói tiszt ellátásában. Helyette a házszabályok 186. §-a alapján Kelemen Kornél képviselő urat kérem fel az előadói tiszt ellátására. Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A

r budapesti kir. főügyészség Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a pestvidéki kir. törvényszék megkeresése szerint a bíróság ellene büntető eljárást indított, mivel Kispesten, 1930. évi augusztus hó 27-én a szociáldemokrata munkásotthonban a vas- és fémmunkások kispesti szövetsége gyűlésén arra hívta fel a jelenlevőket, hogy Budapest székesfőváros főkapitányának betiltása dacára az 1930. évi szeptember hó 1-ére a munkásság által tervezett utcai felvonuláson vegyenek I részt, ami a Btk. 172. §-ának 1. bekezdésébe ütköző s az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntettének az ismérveit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés^ illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a gyanúsított képviselő személye között kétséges, mert a fentemlített kir. törvényszék megkeresésében nem körvonalozza és nem jelöli meg az elkövetett bűncselekményt, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Senki szólni nem kíván. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a .mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a bizottság _ javaslatát elfogadja, ennélfogva Kabók Lajos képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel gyanúsított Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, (írom. 213) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, anert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint a kir. ügyészség indítványára a bíróság ellene büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1931. évi április hó 12-iki számában «Az ismeretlen Magyarország» feliratú KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. ülése 1932 július 1-én, pénteken. 4o3 cikk tartalma miatt, ami az 1921 : III. te. 7. §-ába ütköző vétség ismérveit látszik feltüntetni. A, cikk fentnevezett képviselő neve alatt jelent meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert t a sérelmezett cikk szerzőjének kinyomozásánál, illetve személyazonosságának megállapításánál az eljáró hatóság a perrendszerűséget mellőzte, a budapesti kir. ügyészség ugyanis egészen helyesen a cikket magábanfoglaló «Népszava» napilap felelős szerkesztője ellen indítványozta a bírói eljárás folyamatbatételét, amelyet a budapesti kir. jbüntetőtörvényszék végzéssel elutasított s felhívta a kir. ügyészséget, hogy a cikk aláírója ellen indítványozza a bírói eljárás megindítását, az ügyészség felfolyamodása folytán a budapesti kir. ítélőtábla a kir. büntetőtörvényszék végzését helybenhagyva, a kir. ügyészség ennek alapján annak dacára, hogy a cikk szerzőjének személyazonossága megnyugtatólag igazolva nem volt, az eljárást fentnevezett képviselő ellen indította meg, — a kir. törvényszék megkeresésében nem jelölte meg a cikknek azon részleteit, vagy kifejezéseit, amelyekre az idézett te. szerint a vétség ismérvei vonatkoztathatók volnának, általánosságban pedig az nem állapítható meg, végül ezektől eltekintve kifogásolt cikk sem általában, sem részleteiben nem lépi túl a jogos kritika határát, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Szólni senki sem kíván. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, ennélfogva Kéthly Anna képviselőtársunk mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel gyanúsított Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, (írom. 214) Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Kéthly Anna országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a kir. ügyészség indítványára a bíróság ellene büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1931. évi április hó 15-iki számában «Az ismeretlen Magyarország» feliratú cikk tartalma miatt, ami az 1921 : III. te. 7. §-ába ütköző vétség ismérveit látszik feltüntetni. A cikk fentnevezett képviselő neve alatt jelent meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert a sérelmezett cikk szerzőjének kinyomozásánál, illetve személyazonosságának megállapításánál az eljáró hatóság a perrendszerűséget mellőzte, a budapesti kir. ügyészség ugyanis egészeri helyesen a cikket magábanfoglaló «Népszava» napilap felelős szerkesztője ellen indítványozta a bírói eljárás folyamatbatételét, amelyet a budapesti kir. büntetőtörvényszék végzéssel elutasított s felhívta a kir. ügyészséget, hogy a cikk aláírója ellen indítványozza a bírói eljá55