Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-114

Az országgyűlés képviselőházának 114. ülése 1932 július 1-én, pénteken. 397 ahogy ő mondotta!) én ennek ellenére a mentelmi bizottság javaslatát tartom fenn. Nagy megnyugvással veszem tudomásul, s nincs is kételyem abban a tekintetben, hogy Éber Antal t. képviselőtársunk szívesen állna a bíróság elé és hogy cikkének valóságát be tudná igazolni, ezt is elhiszem, de a mentelmi jog nem egyéni jog, az a Ház szuverenitásából folyó jog. {Ügy van! jobb felől.) Hogy zaklatás forog-e fenn vagy nem, ezt ettől teljesen függetlenül kell elbírálni, valamint azt is, hogy valaki bízik-e a bíróságban vagy nem. A bíróságban mindannyian bízunk és mindannyiunknak bízni kell, a mentelmi jog szempontjából azonban ez teljesen tárgytalan. Nekünk kizárólag azt az egy kérdést kell elbírálnunk: zaklatás forog-e fenn vagy nem. Éber Antal t. képviselőtársam egy intézmény ellen közérdekű kritikát gyakorolt. (Úgy vanl

r jobbfelől.) Ez a kritika ugyan a büntetőtörvénykönyv határán mozog, azonban ennek ellenére a mentelmi bizottság alapos tárgyalás után úgy találta, hogy_ közérdekből járt el, tehát^ zaklatás' esetét látja fennforogni. Kérem tehát, hogy a mentelmi bizottság javaslatát méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. Ház! A mentelmi bizottság jelentését fogom határozathozatal alá terjeszteni. Amennyiben az nem fogadtatnék el, akkor természetesen a t. Ház Éber Antal képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Akik a javaslatot elfogadják, tehát arra szavaznak, hogy ne függesztessék fel a képviselő úr mentelmi joga, méltóztassanak felállaní. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház tehát a mentelmi bizottság javaslatát mellőzte és ebből kifolyólag Éber Antal képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Herczegh Béla képviselő úr, mint az állandó igazolóbizottság előadója, kíván jelentést tenni. Herczegh Béla előadó: T. Képviselőház! Az állandó igazolóbizottság részéről tisztelettel bejelentem, hogy az alsólendvai választókerületben időközben megválasztott Némethy Vilmos országgyűlési képviselő úr megbízólevelét a bizottság megvizsgálta, azt mint alakilag kifogástalant, a házszabályok 12. §-ának a) pontia alá sorozta. Tisztelettel kérem, méltóztessék a bejelentést tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: A bejelentést méltóztatik tudomásul venni. Minthogy Némethy Vilmos képviselő úr választása óta 30 nap még nem telt el, ennélfogva őt feltételesen igazolt képviselőnek jelentem ki. Visszatérünk a mentelmi ügyek tárgyalására. Következik a mentelmi bizottság 136. számú jelentése Farkas István országgyűlési képviselő Ti+elmi ügyében, amelynek előadója Bedő Sándor képviselő úr. aki ^azonban bejelentette, hogy akadályozva van előadói tisztének ellátásában. A házszabályok 186, $-a értelmében Kelemen Kornél képviselő urat kérem fel az előadói tisztség ellátására. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7838/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kértp, mert a budapesti kir. büntető törvénysék B. XXXV. 9812/1931. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős^ szerkesztő ellen büntető eljárást indított, a «Népszava» politikai napilap 1931. évi július hó 7. napján megjelent számában «Magyarország dolgozó népéhez!» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «... nemsokára a szó legszorosabb értelmében néhány tízezer kiváltságos gazdaggal millió és millió nyomorgó kerül szembe: a megtaposottaknak és lealázottaknak tömegei, akiket a legszentebb életérdekeik korbácsolnak harcra, a termelés és javak elosztásának igazságosabb rendszeréért.» — «Olyan férfiak kellenek, akik a dolgozó milliók érdekeit t nem áldozzák föl kicsiny csoportok osztályönzésének» stb. Ezek a kitételek az 1921:111. te. 7. $-ának első bekezdésébe ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség, valamint a Btk. 172. Vának második bekezdésébe ütköző, az 1912:LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel a vád szerint. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, r így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő^ felelős szerkesztőt terheli, a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, azonban a cikk tartalma a politikai bírálat határát nem lépi túl s ezért zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függeszsze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ebben az ügyben Farkas István képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 137. számú jelentése Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, amelynek előadója Bedő Sándor képviselő úr, aki azonban akadályozva van az előadói tisztség ellátásában. A Házszabályok 186. §-a értelmében Kelemen Kornél képviselő urat kérem fel az előadói tisztség ellátására. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a «Népszava» című napilap 1931. évi február hó 12-iki számában «Mohácsi vész» feliratú cikk tartalma, különösen pedig annak következő részei miatt. «Igen, Mohács botránya föllebbentette a függönyt és most belelátni a dolgok mélyébe, a magyar dolgok legmélyébe és szinte önként áll elénk az a gondolat sürgetőn, követelőn. hogy nyilvános számadásra kellene kötelezni minden köztisztviselőt» — «A reménytelen tömegekből, a gazdaságilag tönkrezúzott tömegekből kiveszett már minden bizalom a közhivatalok iránt és ezt a bizalmat semmiféle önérzetes miniszteri szónoklatokkal helyreállítani nem lehet. A megrendült bizalmat csak egy teljesen új, a széles néptömegek akaratából eredő demokratikus kormányzat állíthatná helyre. Semmi más!» Ezek a kitételek a Btk. 172. §-ába ütköző, 54*